DVTK, MTK: az eredményes futball és a stabilitás nemzetközi kupaszereplést érhet

Legutóbb zizenegy éve telelt az NB I-es tabella harmadik fokán a Diósgyőri VTK, s úgy tűnik egyenletesen halad a két éve meghatározott célok felé. Még a második vonalban futballozott a nagy múltú együttes, s Kuznyecov Szergej érkezésével új időszámítás kezdődött a klubnál. A csapat felelős irányítói előbb az élvonalba jutást, majd az NB I-ben maradást jelölték ki feladatként úgy, hogy minél több lehetőséget kell adni a tehetséges fiatal futballistáknak. Kuznyecov az első osztályba navigálta a DVTK-át, ám a tabella harmadik fokát már a helyére az év elején kinevezett szerb Vladimir Radenkovics vezetőedző irányításával érték el, s a jelek szerint teljesíthető a vezetőség által támasztott jövő évi elvárás, miszerint olyan csapatott kell építenie a szakembernek amely a következő bajnokságban már a nemzetközi porondot is megcélozhatja.

Rögvest tegyük hozzá, hogy viszonylag gyengén rajtolt a csapat, az első három fordulóban mindössze egy pontot szerezett, ám a szakmai stáb tisztában volt vele, hogy a felkészülés során elvégzett munka előbb-utóbb eredménnyel párosul, ezért türelmet, megértést kért az együttes szimpatizánsaitól. A negyedik forduló hozta el a kedvező fordulatot, amikor a diósgyőriek idegenben 1–0-ra legyőzték a Debrecent. Ez az egyértelműen a csapatmunkának tulajdonítható siker indította el a felfelé vezető úton a DVTK-t. Aztán újabb nagy kihívással kellett szembesülnie az együttesnek, mert miután sorra gyűjtögette a pontokat, s egyre feljebb araszolgatott a tabellán, váratlanul megtört a sikeres sorozat.

Hazai pályán, csaknem telt ház előtt az MTK megakasztotta a menetelést. A győzelmi kényszer okozta nyomást láthatóan nehezen viselte el a csapat. Ugyanakkor nem omlott össze, ugyanis a 2–0-s vereség után hét meccsen át tartó veretlenségi sorozatot nyitott, hogy aztán az év utolsó bajnoki meccsén Győrben megkoronázza az őszt. Parádés játékkal, nagyszerű egyéni teljesítményekkel 4–0-s vezetés után 4–3-ra nyert az ETO ellen, ami azt jelentette, hogy a dobogón telelhet. A hétmeccses veretlenségi sorozat időszakában produkálta a legjobb játékot az ősszel, mégpedig a Ferencváros ellen a Groupama Arénában. Hatalmas meglepetésre a 41. percben már 3–0-ra vezetett a DVTK a bajnoki címvédő ellen, amelynek csak nagy nehézségek árán sikerült döntetlenre hoznia a meccset – a forduló legjobb összecsapásának számított a találkozó.

Ami az MTK Budapestet illeti, a nyári szünetben a stabilitás volt a kék-fehérek jelszava. Fontos lépést tett ebbe az irányba a klub, amikor megszerezte az élvonaltól búcsúzó Mezőkövesd grúz védőjét, Ilia Beriasvilit. Az ősz megmutatta, ez ragyogó döntésnek bizonyult, megszilárdult a kék-fehérek hátsó alakzata. Ha már Mezőkövesd: az előző idényt ott fejezte be az MTK, és egy 91. percben született góllal lett 1–1 a vége, ha azt a gólt nem kapja a fővárosi csapat, nem nyolcadik, hanem a hatodik helyen végez, bizony, ennyi jelentősége lehet egyetlen gólnak.

„Figyelem az élvonalat, és persze egykori klubjaimat kiemelten: e kettő mellett az Újpest és a Zalaegerszeg játékát is követem. Máté fiam 2002-ben született, sokszor voltam a mérkőzésein, és ismerek olyan srácokat a korosztályból, akik ma az élvonalban szerepelnek. Kata Mihály és Kosznovszky Márk is ilyen, alapemberek a kék-fehéreknél, a klub évtizedes hagyományait követve neveli a tehetségeket, akik az NB I-ben is megmutatják magukat és egyre jobb teljesítményt nyújtanak. A DVTK a szívem a csücske, nagyon szerettem ott futballozni, sokszor vagyok a meccsein. Amikor teljesen kicserélték a keretet, pedig szerintem nem volt rossz a csapat, miskolci barátaimnak mondogattam: ne várjanak azonnali eredményt, idő kell, hogy ennyi új játékosból erős együttes alakuljon ki. Ezen az őszön már látni lehetett, merre indult el a klub, megítélésem szerint kevés benne a magyar játékos, de hát ez van… A felsőházat mindkét csapat elérheti, de úgy vélem, a nemzetközi kupaszereplés irreális elvárás, az nagyon más szint, más sebesség.”

Abból pedig volt több is. Emlékezhetünk, a 2023–2024-es idényben 62 gólt kapott az MTK, ennek több mint negyven százalékát két csapattól, a Puskás Akadémiától (három meccsen tizennégyet) és a Ferencvárostól (tizenhármat) szedte be, és ha a Fehérvártól kapott kilencet is idevesszük, az már majdnem hatvan százalék!

A bajnok FTC és a felcsúti együttes is lőtt egyszer hatot, egyszer ötöt az MTK-nak, és most azt látjuk: meccsenként kettes átlag alá szorította a kapott gólok számát Horváth Dávid együttese, így sokkal kedvezőbb helyzetből várja a folytatást.

Ígéretes szezonnak tűnt ez már akkor, amikor öt forduló után négy győzelemmel a második helyen álltak a kék-fehérek.

A bajnoki címért küzdő csapatok később előztek, de a klubirodában most inkább a dobogó közelsége a téma, nem a kiesés elől menekülés. A maximalisták persze ma is azon kattognak, hogy Nyíregyházán (2–0-ra) és Pakson (4–2-re) úgy kapott ki a csapat, hogy a látottak alapján nagyon nagy győzelmi esélye volt, ezzel a két mérkőzéssel úgy állna, mint a listavezető Puskás Akadémia.

De nem szabad telhetetlennek lenni, így tartják a Hidegkuti-stadionban, ahol mindig is a fiatalok beépítése volt a középpontban: a csapatkapitány Kata Mihály immár rendszeresen tagja Marco Rossi válogatott keretének, ezen az őszön Kosznovszky Márk és Molnár Rajmund (mindketten 2002-es születésűek) és Molnár Ádin (2004) mutatta meg tehetségét. Közülük Kosznovszky lehet leghamarabb tagja a nemzeti válogatottnak: futómennyisége, sprintjei száma és sebessége a nagy bajnokságok iramának is megfelel, miközben a labdával is kitűnő megoldásokra képes (a Fehérvár elleni megkerülős csele élményszámba ment), rájuk érdemes lesz figyelni a tavasszal is.

Ami még szót érdemel: az előző idényben elszenvedett több kiütéses vereség ellenére sem mozgott a kispad, Horváth Dávid kezében maradhatott az irányítás, a nyugalom, a kiszámíthatóság, a türelem a jelek szerint kifizetődött – a Hungária körúton bizakodva várhatják a tavaszt.

Január elején egészségügyi felmérésekkel és fizikai tesztekkel kezdődik a felkészülés a DVTK-nál, majd a második héten indulnak az edzések. A teljes pihenő azonban nem tart addig, ugyanis mindenki egyénileg készül annak érdekében, hogy megfelelő állapotban térjen vissza. A fiatalok és a kevesebbet játszó játékosok már karácsony előtt, a rutinosabb labdarúgók, akik végigjátszották az őszt, karácsony után vágtak bele az egyéni programba. Ezt követően Dél-Spanyolországba utazik a DVTK, s két héten keresztül az elmúlt három évben jól bevált helyszínen készül. Tervek szerint öt felkészülési mérkőzést játszik, a téli edzőtáborból hazatérve pedig az utolsó héten – ismét Diósgyőrben – már bajnoki ritmusban folyik a munka. Az MTK játékosai az első néhány, idehaza eltöltött nap után edzőtáborba vonulnak, Horváth Dávid vezetőedző irányításával január 7. és 18. között ismét Törökországban készülnek a tavaszi folytatásra. A tervek szerint három felkészülési meccset vív az együttes: az ellenfelek között szerepel a román bajnokságot vezető FC Universitatea Cluj, valamint a lengyel élbolyhoz tartozó Motor Lublin is, a harmadik együttes kilétéről zajlanak a tárgyalások. A hazatérést követően január 25-én is lesz még felkészülési találkozó, amelyen a tervek szerint az NB II-ben szereplő Tatabánya az ellenfél.