Corbu Máriusz: Nem akarom azt mondani a végén, hogy lehetett volna több
– Az idény valamennyi tétmérkőzésén kezdőként lépett pályára, és már három gólt szerzett. Érzi, hogy ezen a nyáron valami megváltozott, és mostanra sikerült alapemberré válnia a Ferencvárosban?
– Érzem, ugyanakkor azt is tudom, a labdarúgásban minden gyorsan megváltozhat – válaszolta lapunknak Corbu Máriusz, aki a Székelyföld Labdarúgó Akadémián nevelkedett, 2019-ben, mindössze 17 évesen mutatkozott be az FK Csíkszereda felnőttcsapatában, egy évvel később a Puskás Akadémiához szerződött, aztán 2024 nyarán a ciprusi APOEL-hez, idén január óta pedig a Ferencváros labdarúgója. – Nem dőlhetek hátra attól, hogy eddig jól alakult az idényem, mindennap keményen kell dolgoznom, hogy a folytatásban is megkapjam a lehetőséget.
– Minek köszönhető, hogy ennyire jól megy a játék?
– Sok összetevője van. Elsősorban mentálisan érzem magam rendben, az önbizalmam is a helyén, ami rengeteget számít. A góloknak természetesen örülök, de kell a csapat jó játéka is. Fontos az is, hogy működjön a vezetőedző által megálmodott taktika. A nyáron játékrendszert váltottunk, és bevallom, nekem sokkal jobban fekszik, amikor négy védővel játszunk. Borbély Balázs vezetőedzőtől sok hasznos tanácsot kapok, érzem, hogy mindennap fejlődöm, élvezem a közös munkát.
– Mostanában leginkább védekező középpályásként játszik. Itt érzi magát a legjobban a pályán?
– Teszem, amit kérnek tőlem, de azért támadni jobban szeretek. Amikor nálunk van a labda, szeretek előrefelé játszani, és a mostani rendszerben megvan ehhez a szabadságom. Mozoghatok a védekező- és a támadósorok között, felléphetek, eljuthatok lövőhelyzetig is. Ha viszont az ellenfélnél van a labda, természetesen nekem is megvannak a védekező feladataim. Ezt a fajta szabadságot nagyon élvezem.
– Csütörtökön Győrben fontos bajnoki vár a csapatra, ha nyernek, fellépnek a dobogóra. Mit tanult meg az Üllői úton eltöltött időszakában arról, hogy ebben a klubban mekkora a nyomás és az elvárás?
– Tudjuk, hogy az ETO jó csapat, de a saját futballunkat akarjuk játszani. Aztán ha Borbély Balázs úgy látja, hogy valamiben változtatnunk kell, természetesen alkalmazkodunk. Nézegetem a tabellát is persze, de most az a legfontosabb, hogy Győrben megszerezzük a három pontot. A Ferencvárosnál minden mérkőzést meg kell nyerni, ehhez az elváráshoz hozzá kell szokni.
– Ha visszamegyünk egészen a gyerekkoráig: milyen kisfiú volt?
– Bizonyos fokig már akkor is céltudatos. Tisztában voltam vele, hogy pihenni is kell, de imádtam futballozni, élveztem minden percét. Ha lehetett volna, szerintem a pályán alszom. Nehéz volt engem hazahívni.
– Csíkszeredában nőtt fel, családja a mai napig ott él. Önnek mit jelent az otthon?
– Nagyon sokat. Ott van a családom, a nagyszüleim, a nagybátyáim, a két húgom, gyakorlatilag mindenki otthon él. Hiányoznak, ezért amikor csak tehetem, hazamegyek, nekem az jelenti az igazi feltöltődést.
– Ha most találkozna a tízéves önmagával, aki még csak álmodozik a futballról, mire lenne a legbüszkébb abból, amit mára elért?
– Az biztos, hogy a tízéves Máriusz nagyon boldog lenne. Szerintem el sem hinné, hová jutottam. Nekem már az hatalmas élmény volt, amikor Csíkszeredába kerültem, mert gyerekként az volt az álmom, hogy igazi csapatban futballozhassak. Akkor már úgy éreztem, az egyik álmom teljesült. Ha most beszélhetnék az akkori önmagammal, azt mondanám neki: bízzon magában, és dolgozzon tovább!
– Ki volt az a futballista, akire gyerekként felnézett?
– Pep Guardiola Barcelonáját imádtam, Lionel Messi pedig számomra maga az isten. Persze ők nagyon messze voltak tőlem, teljesen más világot jelentettek. Sokkal közelebbi példaképek voltak a Csíkszereda felnőttcsapatának játékosai. Láttam őket nap mint nap, nekem ők jelentették a realitást. Onnan, ahonnan elindultam, Barcelona elképzelhetetlenül messzinek tűnt.
– Mit gondol, most már akár Spanyolországig is elérhet a pályafutása?
– Szeretnék még magasabb szintre eljutni, igen, akár Spanyolországig. Nem akarom a karrierem végén azt mondani, hogy kihozhattam volna belőle többet is. Ami rajtam múlik, megteszem.
– Az Európa-liga alapszakaszában márkás csapatok várnak a Fradira, többek között a Juventus, az AC Milan, a Celtic és a Hoffenheim. Mit szól hozzá?
– A sorsolás előtti este édesapámmal beszélgettem, és megkérdezte, ha egyetlen ellenfelet választhatnék, melyik lenne az. A Milant mondtam. Másnap néztem a sorsolást, és amikor láttam, hogy valóban megkaptuk, nagyon örültem. A múltja miatt mindig is közel állt hozzám a Milan, szerettem a játékát, ráadásul a nagypapám és édesapám is kedveli a klubot. Hatalmas lehetőség lesz ez mindannyiunknak, megpróbáljuk kihozni belőle a maximumot.
