Számtalan olyan esetről hallottunk már a labdarúgásban, amikor egy adott poszton játszó játékosnak időlegesen számára idegen területen kellett bizonyítania. Sokszor volt már olyan, hogy ha egy kapust kiállítottak és a vezetőedzőnek már nem maradt cserelehetősége, akkor egy mezőnyjátékosa állt be védeni, de olyan is előfordult már egy mérkőzésen belül, hogy egy kapusból hirtelen középpályás, vagy csatár lett. Az azonban nagyon ritka, ha egy labdarúgó-pályafutás során hirtelen valaki úgy dönt, hogy mezőnyjátékosból végleg kapussá válik. A Nemzeti Sport Online három példát is talált erre.
Számtalan olyan esetről hallottunk már a labdarúgásban, amikor egy adott poszton játszó játékosnak időlegesen számára idegen területen kellett bizonyítania. Sokszor volt már olyan, hogy ha egy kapust kiállítottak és a vezetőedzőnek már nem maradt cserelehetősége, akkor egy mezőnyjátékosa állt be védeni, de olyan is előfordult már egy mérkőzésen belül, hogy egy kapusból hirtelen középpályás, vagy csatár lett. Az azonban nagyon ritka, ha egy labdarúgó-pályafutás során hirtelen valaki úgy dönt, hogy mezőnyjátékosból végleg kapussá válik. A Nemzeti Sport Online három példát is talált erre.
HERMÁNY BENCE ÉS TAJTI NORBERT NEM BÁNTA MEG, HOGY BEÁLLT A KAPUBA
| Talán nem sokan gondolták volna, de egy korábbi legendás kapus, a Váccal 1994-ben NB I-es bajnoki címet szerző Koszta János is futballozott a mezőnyben pályafutása során. Az 56 esztendős sportember – aki ma az Újpest utánpótlásában dolgozik kapusedzőként – a sajószentpéteri Borsodi Bányásznál nevelkedett és bár kapusként kezdett, gimnazista korában mezőnyjátékosként futballozott, és ezt követően állt vissza újra a kapuba. „Kilenctől tizennégy éves koromig kapus voltam, de ezután több éven keresztül, hamis igazolással mezőnyjátékosként futballoztam az ificsapatban és a felnőtt együttesben is. „Söprögető” és középcsatár posztokon játszottam, de végül egy sérülés miatt húszévesen visszamentem a kapuba. Hogy mi volt ennek az időszaknak a hozadéka? A cselezés, amelyet kapusként is sokszor csináltam, és néha a „frászt” hoztam ezzel az edzőimre és a szurkolókra is. Azonban a mezőnyben töltött évek miatt sokkal labdabiztosabbá váltam, ezért volt bátorságom sokszor a cselezéshez. Ma viszont már alapvetően szükséges, hogy egy kapus lábbal is magabiztos legyen. A jelenségről azt gondolom, hogy őstehetséggel kell rendelkezni ahhoz, hogy aki mezőnyjátékosként kezdi, megállja a helyét a kapuban is, mivel magasabb szintre nehéz eljutni úgy, ha valaki csak tinikorban kezd el védeni. Ennek oka az, hogy teljesen más gondolkodást igényel a kapusposzt és a mezőnyjátékos lét, és a jelentős hátrány ledolgozásához nem elég pusztán a szorgalom.” |
Hermány Bence, a labdarúgó NB I-ben szereplő Vasas kapusa sokáig mezőnyjátékosként kergette a labdát. Mielőtt beállt volna a kapuba, gólokról álmodott, most pedig a mérkőzésen azért küzd, hogy megakadályozza az ellenfél minden próbálkozását.
„Mint a legtöbb gyerek, én is csatár szerettem volna lenni, hiszen általában a támadóké a legnagyobb dicsőség – idézte fel a kezdeteket Hermány a Nemzeti Sport Online-nak. – A BEAC-ban futballoztam, amikor ifikoromban minden előzmény nélkül úgy döntöttem, kipróbálom magam a kapuban is. A reflexeim már akkor is jók voltak, és a ruganyosságommal sem volt probléma, így a kezdeti sikerélményeknek köszönhetően a kapuban ragadtam.”
Hermány szerint a kapusképzés alapjainak hiánya sokáig érződött teljesítményén, ám úgy érzi, sok munkával sikerült pótolnia ezeket.
„Kapussá válásom utáni első években éreztem a többiekkel szemben a lemaradásom, de ez nem szegte kedvem, inkább több munkára sarkallt. Az alapok hiánya nem volt akkora, hogy ne lehessen edzésekkel pótolni azt. Akkoriban kezdték elvárni a kapusoktól, hogy lábbal is ügyesek legyenek, hiszen utolsó védőként, „forgatójátékosként” is funkcionálnunk kell. Ebben viszont előnyöm volt, így pozitív hatását is éreztem annak, hogy nem kapusként kezdtem – mondta Hermány.
A jelenleg az NB II-es Vácban védő Tajti Norbert azért állt be egyszer a kapuba, mert „különc” dolognak látta a kapusok életét, és bár pályafutása során nemcsak kapusként, hanem mezőnyjátékosként is futballozott, a kapuban érzi igazán otthon magát.
„Az általános iskolában még a mezőnyben játszottam, de néha szerepeltem kapuvédőként is – vágott bele Tajti Norbert. – 1994-ben Egerben Csuhay József a kapuba állított, mivel úgy gondolta, ott kamatoztathatom leginkább a képességeimet. Később is játszottam kint néhányszor, de megragadtam a kapuban. A váltás nem volt könnyű, mert a grundon nem voltam kapus, így újszerű élmény volt, de hamar megtetszett. Kissé különc dolog kapusnak lenni, ez volt a vonzó benne! Azt tapasztalom, hogy jobban elfogadják az embert, ha van mögötte mezőnyjátékos-tapasztalat. Manapság már alapkövetelmény Európában, hogy egy kapus határozott legyen a labdával, hiszen nem követhet el alapszintű hibákat.”
Érdekesség, hogy Tajti felnőtt pályafutása során különböző okok miatt három csapatban ismét szerepet kapott mezőnyjátékosként, sőt gólt is szerzett és gólpasszt is adott.
„Az NB III-ban Besenyőteleken anyagi gondok miatt sokan elhagyták a csapatot, így be kellett állnom a mezőnybe hét mérkőzésen, ahol egy gólt szereztem és egy gólpasszt is adtam. Az NB II-ben Jászapátin két meccs erejéig csereként álltam be mezőnyjátékosként, míg az NB I B-s Egerben mindkét kapus beállt a padról, így három kapuvédő egyszerre szerepelt a pályán a Fót ellen.”
VAN, AKI SZÍVRENDELLENESSÉG MIATT LETT MEZŐNYJÁTÉKOSBÓL KAPUS
| Bár cikkünk azokról a labdarúgókról szól, akik mezőnyjátékosból kapusok lettek, mindenképpen érdemes megemlíteni örökös gólkirályunkat, a legtöbb élvonalbeli meccsét a Ferencvárosban játszó Deák Ferencet is, aki ugyan fordított utat járt be, hiszen kapusból lett csatár, ám aztán többször is előfordult, hogy a nagyszerű támadó beállt a kapuba – s nem holmi edzőmeccsen, hanem NB I-es vagy NB II-es bajnokin! |
Dénes Zsolt, a legutóbb a Soproni VSE-ben védő kapus egészen más okból választotta a kapusposztot, mint kollégái. A labdarúgást Szegeden kezdő játékosnak esze ágában sem volt mezőnyből a kapuba állni, a sors viszont felülírta elképzeléseit.
„Nagyjából tizenegy-tizenkét évesen álltam be a kapuba, előtte mezőnyjátékosként futballoztam. A miért nálam egészen drámai volt, sajnos az egyik sportorvosi vizsgálat során kiderült, hogy veleszületett szívrendellenességem van, amely csak komolyabb terhelésnél jelentkezett. A futballt nem tudtam volna abbahagyni, így közös döntést hoztunk az edzővel, a szülőkkel és az orvossal, hogy próbáljam meg kapusposzton. Az az időszak, amit a mezőnyben töltöttem, a jelen futballjában is nagy segítségemre van” – beszélt speciális helyzetéről Dénes Zsolt, aki többek között szerepelt Diósgyőrben, Tatabányán és Nyíregyházán is.
CSANK JÁNOS SZERINT HASZNOS, HA A KAPUSOK A MEZŐNYBEN KEZDENEK, MIVEL ÍGY JOBB LESZ A LÁBMUNKÁJUK
A Váccal és a Ferencvárossal is NB I-es bajnoki címet szerző mesteredző, Csank János is kapus volt játékosként, és edzői karrierje során egy olyan játékossal, Koszta Jánossal dolgozott, aki mezőnyjátékos-évek után állt vissza a kapuba. Csank szerint az az ideális, ha a gyerekek mindent kipróbálnak, és később azon a poszton játszanak, amelyen a legtöbbet tudják kihozni magukból.
„A kapusképzésnél arra kell törekedni, hogy minél később álljanak a kapuba a gyerekek – fejtegette a Nemzeti Sport Online-nak Csank János. – Fontos, hogy minden kisgyerek először a mezőnyben edződjön, hogy fejlődhessen a technikája és ne legyen később probléma a lábmunkával. Emellett úgy vélem, hogy később nem a kapusedzőnek kell foglalkoznia a kapus lábmunkájával, hanem a mezőnyjátékosokkal foglalkozó másodedzőnek. A lényeg az, hogy ha alapszinten a gyerekek nem sajátítják el a szükséges technikai elemeket, akkor nagyon sokat kell foglalkozni ezzel később, ez rendszerint a kapusjáték rovására megy, és ebből következik, hogy manapság túl sok kapushiba van.”
Eddig Gulácsi a legjobbunk, rajta semmi sem múlik
Magányos hősök – Ballai Attila publicisztikája
Összegyűrt zsákokat használhattak beton helyett az újvidéki vasútállomáson
Azt a négyszázát! – 400 élvonalbeli meccs áll a Szpari mögött
Megszakad a szív: Így néz ki most L.L. Junior kisfiának sírja - Fotó
Percekre a világháborútól: az atomhatalom első csapatai már az ukrán határnál vannak
Ha ezen a KRESZ-teszten megbuksz, add vissza a jogosítványod!
Szakadék szélén áll a Volkswagen, Szergej Lavrov ismertette az orosz békefeltételeket - heti összefoglaló
NB I: 40 éve nem látott negatív sorozatba kerülhet a Loki, ha kikap a Fraditól
Trapper farmer: a magyar válasz az amerikai farmerekre
„Érkezik a második hercegnőm” – kéziválogatottunk klasszisa ismét apuka lesz
Sporting: Gyökeres mesternégyest jegyzett; Amorim a távozásának körülményeiről beszélt – videó
„Érkezik a második hercegnőm” – kéziválogattunk klasszisa ismét apuka lesz
