Nyolcadikra összejött a Gyirmótnak, óriásit hajrázott Pintér csapata

NYOLCADIKRA ÖSSZEJÖTT A GYIRMÓTNAK, PINTÉRREL ELŐZTE MEG A ZTE-T A MEZŐKÖVESD, AZ ÚJONC VOLT A LEGGÓLERŐSEBB

Nyolcadik nekifutásra sikerült, a Gyirmót FC Győr először jutott fel az élvonalba és – története során másodszor – meg is nyerte az NB II-es bajnokságot. (A csapat 2009-ben győzött először az NB II Nyugati csoportjában, de adminisztrációs hiányosságok miatt nem indulhatott az élvonalban, azóta pedig hat alkalommal sem sikerült feljutnia.) Bene Ferenc 2015 nyarán vette át a Gyirmótot, és vezetésével rendkívül szervezett és kiegyensúlyozott csapat állt össze. Ezt jól jelzi, hogy a gyirmótiak a 8. fordulót követően – igaz, korábban, a 4. és az 5. kör után is vezették a táblázatot – az élre álltak, ezután pedig már nem is estek vissza a tabellán. Simon Attiláék összességében húsz győzelmüknek, valamint a szinte hibátlan hazai teljesítményüknek (egyedül az utolsó fordulóban a Siófok távozott három ponttal Gyirmótról) köszönhetően már a 27. forduló után, három körrel a zárás előtt bajnoki címet ünnepelhettek. Emellett a gyirmótiak 2015. november 21. és 2016. április 30. között tizenegy bajnokin nem találtak legyőzőre (a mérleg kilenc győzelem és két döntetlen volt ezen időszak alatt). Mindeközben Gyirmóton a stadion is megújult, így már tényleg semmi akadálya, hogy a 2016–2017-es szezonban visszatérjen az élvonalbeli labdarúgás Győr-Moson-Sopron megyébe. Friss hír azonban a csapattal kapcsolatban, hogy az új idényt már nem Bene Ferenc irányításával kezdik meg, miután a felek közös megegyezéssel elváltak egymástól.

Óriási hajrával szerezte meg a második helyet, így két év szünet után visszajutott az első osztályba a Mezőkövesd Zsóry. A tavasszal érkező korábbi szövetségi kapitány, Pintér Attila irányításával ugyan Vácon meglepő vereséggel kezdett a Kövesd, de összességében tizenötből tizenegy összecsapását megnyerte, így két ponttal a Zalaegerszeg előtt végzett, és – a Gyirmóthoz hasonlóan felújított stadionjában – újra az NB I-ben szerepelhet. Pintér munkásságát jól jellemzi, hogy az ősszel tizennyolc gólt kapott Kövesd, és mindössze háromszor sikerült megőriznie kapuját a góltól, míg tavasszal tizenöt bajnokijából tízszer maradt érintetlen a kapuja, és csak hét gólt kapott, így összességében a borsodiak zártak a legkevesebb – szám szerint 25 – kapott góllal.

Hiába telelt feljutó helyen a Zalaegerszegi TE, meg kellett elégednie a dobogó legalsó fokával. A zalaiakat 2008 és 2011 között már irányító Csank János 2015 júniusában tért vissza a ZTE kispadjára. Azonban annak ellenére, hogy ősszel a második helyre vezényelte a csapatát, tavasszal több kellemetlen eredmény is becsúszott, így már április elején is napirenden volt az edzőváltás, ám ez csak a hónap végén, a Szolnoktól elszenvedett 3–1-es vereség után következett be. Utódjának a klub utánpótlásában szakmai igazgatóként dolgozó Mihalecz Istvánt nevezték ki, aki az utolsó hat fordulóban négy győzelmet is aratott – többek között megverte a bajnokot, és a remek tavaszt futó Soroksárt és Kisvárdát is –, de a Csákvár és a Szeged ellen pontokat hullajtott, így pedig két ponttal a Mezőkövesd mögött végzett. A zalaiak közül Daru Bence teljesítményét mindenképp érdemes kiemelni, hiszen a 22 éves csatár 26 bajnokiján 22 találatot jegyzett, ezzel pedig begyűjtötte a gólkirályi címet.

Sokáig a dobogóra is esélyes volt, ám így is a rendkívül szép negyedik helyen zárt az újonc Kisvárda. A szabolcsiak előkelő helyezését nagyban elősegítette a remek támadójátékuk, így nem csoda, hogy 63 találattal az ő gárdájuk volt a legeredményesebb a másodosztályban, valamint 19 találattal a góllövőlista második helyezettjét, Erős Gábort is ők adták. A Soós Imre vezette kisvárdaiak sikerének másik alappillére az idegenbeli szereplésük volt, hiszen többek között tavasszal hetes veretlenségi sorozatot is felállítottak otthonuktól távol, összességében 25 pontot gyűjtve – néggyel elmaradva a két feljutó csapattól –, pedig a harmadik legjobb idegenbeli mérleggel zártak. Annak ellenére, hogy a Kisvárdának tavasszal még a feljutásra is volt esélye, a vezetőség nem kért első osztályú licencet, mivel többek között stadionjának építése jelenleg is zajlik.

A legnagyobb gól

ÓRIÁSÖLŐ BALMAZÚJVÁROS, REMEKLŐ CSÁKVÁR, FELTÁMADÓ SOROKSÁR, ÖSSZEOMLÓ BUDAÖRS

A 2015–2016-os kiíráshoz és a csapat elmúlt őszi teljesítményéhez képest is nagyot lépett előre a Balmazújváros. Annak ellenére, hogy az első tizenöt fordulóban többnyire csak bukdácsolt a hajdúsági csapat, tavasszal a felújított otthonában hatos veretlenségi szériát produkált. Többek között legyőzte a bajnok Gyirmótot, a bronzérmes ZTE-t és a negyedik helyezett Kisvárdát is – ősszel pedig a Mezőkövesd is csak egy ponttal távozott Balmazújvárosról, így hazai pályán mind a négy előtte végző együttest megtréfálta a Feczkó Tamás vezette együttes. A 2014–2015-ös kiírásban a kiesés elől menekülő, végül a 13. helyen záró Balmaz így a tavaszi idényben a húszpontos ősz után óriási fejlődést felmutatva 51 egységgel az 5. helyen végzett.

Alapvetően remek teljesítmény és közönségszórakoztató játék jellemezte a Csákvárt, amely több nagy skalpot is begyűjtött a szezon során, azonban csúnya vereségekbe is beleszaladt. A Fejér megyei együttes hazai pályán mutatott teljesítményére nem lehet panasz, hiszen az idényben volt egy nyolcas veretlenségi szériája is. Ezzel szemben idegenben egy hetes nyeretlenségi sorozatot – benne zsinórban hat elszenvedett vereséggel – tudhat magáénak a gárda, valamint több nagy pofonba is belefutott, elég csak az utolsó fordulóban a Szegedtől kapott fél tucat gólra gondolni. A kissé felemás teljesítményre az 55–55-ös gólkülönbség is jó példa: hiába lőttek az átlagnál jóval több gólt, többször is három vagy több alkalommal mattolták őket hátul. Ettől függetlenül Toldi Gábor gárdáját – az előző idénnyel ellentétben – egyáltalán nem fenyegette a kiesés, sőt a csapat szinte végig a felsőház tagja volt, és a hatodik helyen zárt.

Hamvaiból feltámadva, parádés tavaszi meneteléssel menekült meg a kiesés elől a Soroksár SC. Az ősz hajrájában érkező Lucsánszky Tamással és a tavaszra megerősített kerettel – többek között a Ferencváros fiataljai (Csilus Ádám, Haris Attila), valamint NB I-es rutinnal bíró játékosok (Bajzát Péter, Gengeliczki Gergő) csatlakoztak – óriási menetelésbe kezdett. A téli szünet utáni első négy fordulóban ugyan 1–2–1 volt a Soroksár mérlege és továbbra is az utolsó helyen állt, a 20. fordulótól kezdve sorozatban kilenc mérkőzésen győzött. Az elképesztő széria az utolsó előtti körben, Zalaegerszegen szakadt meg, ám a 30. fordulóban is megszerezte a három pontot az együttes, így tizenöt tavaszi meccséből tizenegyet megnyert és csak kettőt-kettőt adott döntetlenre, illetve veszített el, ezzel pedig az utolsó helyről egészen a hetedik pozícióig ugrott előre.

Csodás ősz után tavasszal mélyrepülést hajtott végre az újonc Budaörsi SC, pedig a tavasz sem indult rosszul, hiszen a Balmazújvárost idegenben 4–0-ra kiütötte a csapat, majd otthon 1–0-ra vezetett egy félidőt követően a második helyezett, akkor még közvetlen rivális ZTE ellen, végül azonban a zalaiak fordítottak és – két budaörsi kiállítás után – 5–1-re nyertek. Ez a negyvenöt perc mély nyomot hagyott a budaörsi lelkekben, hiszen – ezt az összecsapást is beleszámítva – kilences nyeretlenségi szériába kerültek, és a harmadik helyről egészen a tizenegyedikig csúsztak vissza. A sorozat a Szigetszentmiklóson aratott 2–1-es sikerrel szakadt meg, sőt az utolsó négy fordulóban még háromszor győzött a Budaörs, aminek köszönhetően kozmetikázott a rosszul sikerült tavaszi eredménysorán, és a felsőházban, a nyolcadik helyen végzett.

Remekül, három győzelemmel kezdte a tavaszt a Siófok, amelyet azonban négy vereség követett, így világossá vált, hogy a Balaton-partiaknak a bennmaradásért kell küzdeniük. Ez aztán április 30-ra gyakorlatilag meg is lett, hiszen Goran Kopunovics együttese ezután ismét zsinórban nyert meg három meccset. A hajrában aztán ismét kiengedett a csapat, de azért a záró fordulóban 4–3-as győzelemmel távozott a bajnok Gyirmót otthonából – ez volt a télen kölcsönkapott Paudits Patrik nagy meccse, a támadó az utolsó öt percben szerzett két góljával nyerte meg a mérkőzést a gárdának. A biztos bennmaradás és a stabil szereplés szerződéshosszabbítást ért a szerb szakember számára, így ősszel is ő irányítja a Siófokot – Ivancsics Gellért azonban már biztosan nem lesz a keret tagja, hiszen a középpályással már a Mezőkövesd elleni találkozó előtt szerződést bontott a klub.

Őszi 23 pontjához tavasszal csak 17-et tett hozzá a Szeged 2011-GA, amely így a negyedik helyről visszacsúszott a tizedik pozícióba. Klausz László csapata beragadt a rajtnál, három vereséggel nyitott és csak a hatodik meccsét tudta megnyerni. Nem mondhatni, hogy a télen átigazolt két új játékos, Samuel Obot és Coroian Andrei-Ion bevált volna, igazi erősítést nem jelentettek, mindketten mindössze két gólra voltak képesek, utóbbi ráadásul alig kapott lehetőséget. Az utolsó fordulóban azért kiszakadt a gólzsák, az együttes 6–0-ra ütötte ki a Csákvárt, de ez már nem változtatott pozícióján.

ALULTELJESÍTETT A SZOLNOK, IFIKKEL ÁLLT HELYT A DUNAÚJVÁROS, BOTRÁNYOS AJKAI TAVASZ

Az utolsó előtti helyen kezdte a tavaszi szezont a Vác FC, amelynél nem történt jelentős vérfrissítés, a csapat az őszi állomány gerincével vágott neki az idénynek. Nagy Tibor együttese rögtön egy bravúros győzelemmel kezdett tavasszal, a piros-kékek megverték 2–1-re a Mezőkövesdet otthon, majd nem sokkal ezután a ZTE otthonából távoztak győzelemmel. Hazai pályán azonban sokáig nem ment, a zsinórban elszenvedett négy vereség miatt ismét a kiesőzóna szélére került a csapat, ahonnan aztán a Szeged 2011 elleni sikerrel került el ismét. A hajrában aztán az Ajka és az SZTK-Erima elleni siker a bennmaradást jelentette, a tavasszal szerzett 19 pont elegendő lett az NB II-es tagság megtartásához. A Vác azonban a saját stadionjára nem kapott licencet, így ősszel Dunaújvárosban kell lejátszania hazai találkozóit.

Viszonylag korán biztossá tette bennmaradását a Soproni VSE, Supka Attila együttese első hat tavaszi meccséből hármat megnyert és a riválisok gyengélkedése miatt így az is belefért, hogy a csapat utolsó kilenc találkozójából egyet se nyerjen meg. A hajrában kijöttek az állomány problémái, a Kisvárdától például hazai pályán kapott öt gólt a Sopron, és a szakmai igazgató többször is említést tett arról, hogy a következő szezonban meg kell erősíteni a csapatot. A nyári előzmények ismeretében – sokáig az is kérdéses volt, hogy a gárda rajthoz tud-e állni az NB II-ben – viszont bravúrként értékelhető a bennmaradás.

Nem lehet büszke tavaszi szereplésére a Szolnoki MÁV FC. Csábi József együttese a kilencedik helyen kezdte a tavaszt, ám a tizenharmadikon végzett, és mindössze négy ponttal előzte meg a kieső SZTK-Erimát. A csapat a szezonban csak egyetlen mérkőzést tudott megnyerni, igaz, emellett elért nyolc döntetlent, amely végül elég volt a bennmaradáshoz – persze a nevek alapján erős kerettől jóval többet vártak a szakemberek. A gyenge szereplésnek biztosan következményei lesznek, Csábi József helyett – aki sportigazgatóként dolgozhat tovább – az Antal Gábor, Balogh Pál páros irányítja a csapatot a következő szezonban és a keretben is jelentős változások várhatóak (a házi gólkirály, Gajdos Zsolt már el is hagyta a klubot).

Már a 28. forduló után megpecsételődött az SZTK-Erima sorsa, ekkor dőlt el, hogy a csapat nem kapja meg az MLSZ Licencadó Bizottságától az NB II-licencet az új szezonra. Az ezután következő, Váctól elszenvedett 4–0-s vereség matematikailag is biztossá tette a kiesést, amelynek egyébként több oka volt; elsősorban az, hogy a csapat – az ősztől eredeztethetően – tizennégy mérkőzésen keresztül képtelen volt győzni (ez Vágó Attila állásába került, a szakember helyét a Szeged 2011-től elszenvedett 3–0-s hazai vereség után Tamási Zoltán foglalta el). Bebizonyosodott tehát az is, hogy a tavaszi idényre kialakított keret nem alkalmas a másodosztályú követelmények teljesítésére. A Szigetszentmiklós hét év, 2009 után távozik az NB II-ből.

Pénzügyi okok miatt az U19-es csapat játékosaival, tehát amatőr labdarúgókkal állt fel tavasszal a Dunaújváros, amely nem adott be NB II-es licencet sem, így már menet közben eldőlt, hogy a csapat nyártól mindenképp a harmadosztályban folytatja. A Dobos Barna által vezetett fiatal együttes azért derekasan harcolt, az idényben legyőzte a Szeged 2011-et, ikszelt a Sopronnal és a Szolnokkal, igaz, beleszaladt nagy vereségekbe is (0–7 a Soroksár ellen, 0–5 a Budaörs ellen). Összességében viszont öt pontjával a tavaszi tabellán megelőzte a négypontos, profi körülmények között dolgozó Ajkát…

Az FC Ajkát, amely botrányos és káoszos szezonon van túl. A bakonyiak új szakmai stábbal, tíz új labdarúgóval és a bennmaradás megalapozott reményével vágtak neki a tavasznak. Az együttes azonban minden várakozást alulmúlt, négy döntetlennel mindössze négy pontot szerzett, így csont nélkül kiesett, és most már azt a „bravúrt” is magáénak tudhatja, hogy idegenben több mint két éve nyeretlen már. A Kisvárdától elszenvedett hazai vereség után lemondott posztjáról Székely Tibor vezetőedző, a következő, Soroksár elleni meccs után Artner Tamás ugyanezt tette, de végül a szakmai igazgató még két hétig, az SZTK-Erimától elszenvedett vereségig maradt – ezután ő is végleg elment, a hátralévő fordulókban pedig Lengyel Ferenc irányította a csapatot. A bűnbakkeresés a bajnokság zárultával sem ért véget, Kaibás Dezső ügyvezető elnök Artner nyakába varrta a teljes tavaszi sikertelenséget.