Emlékezetes kizárása, a Quaestor csődje, valamint Tarsoly Csaba előzetesbe kerülése óta a Győri ETO két szezont töltött el az NB III-ban. Második nekifutásra sikerült feljutnia az NB II-be, Bekő Balázs irányításával. Drucskó Zoltán az együttessel kapcsolatban kijelentette: „Az biztos, hogy szurkolóink harcos ETO-t látnak az ősszel. Két éven belül szeretnénk feljutni az élvonalba, most az első hat hely valamelyikét célozzuk meg. A sorsunk alighanem augusztusban dől el, amikor hét bajnokit játszunk egy hónap alatt. Egyelőre szerény költségvetéssel, de annál lelkesebben várjuk a rajtot.” |
Belgák Győrben. Volt már ilyen. Aki ott volt, és átélte, sosem felejti el. Az ETO a fénykorát élte Verebes Józseffel a kispadon, és a zöld-fehérek a bajnoki cím megnyerése után indulhattak a BEK-ben. Az első fordulóban a Standard Liege-zsel kerültek össze. A nyitány finoman szólva sem sikerült jól: a magyar csapat 5–0-ra kapott ki Liege-ben. Aztán jött 1982. szeptember 29-én a visszavágó, és a Rába ETO szenzációs játékkal ajándékozta meg szurkolóit – telt ház előtt 3–0-ra győzött a belga bajnok ellen. Igaz, ez sem volt elegendő a továbbjutáshoz. A belgák akkor is „sok pénzt hoztak”, a meccs bevétele ugyanis jelentős összeg volt.
Most azonban jóval több pénzről van szó. Csaknem tízmilliárd forintról.
Belgák Győrben – de már egészen másként. Napvilágot látott, hogy Drucskó Zoltán, az ETO FC Győr ügyvezetője a klub jövőjéről elmondta: több külföldi befektető is érdeklődik. Ám a legkitartóbbnak egy belga csoport tűnik.
„Jó érzés, hogy újra felfedezték az ETO-t, újra olyan csapat lettünk, amelynek van, lehet jövője – mondta Drucskó Zoltán a Nemzeti Sportnak. – Ehhez az kellett, hogy feljussunk a másodosztályba. Nem titok, hogy külföldi érdeklődők kopogtatnak az ajtónkon, mert tudják, az ETO igazi márkanév. Ráadásul olyan infrastruktúrával rendelkezünk, amely Közép-Európában is elismerésre méltó. A belga partnerrel már többször egyeztettünk. A helyzetünk nem egyszerű, ezt felesleges hangsúlyoznom.”
„A létesítményeinkkel kapcsolatban felszámolási eljárás folyik, és bűnügyi zárlat van. Úgy vélem, amíg nem rendeződik a jogi helyzet, korai bármiféle jövőképről beszélni. De tény, a belga partner szándékai komolyak, és ha mi itt, Győrben azt szeretnénk, hogy az ETO hosszú távon legyen újra meghatározó tagja a magyar futballnak, akkor nemcsak a csatársorban, a középpályán, hanem a háttérben, főleg anyagi fronton is erősödnünk kell.”
Hogy kik ezek a titokzatos belga befektetők? A kérdésre Békeffy Gábor menedzser adott választ.
A hírek szerint a belgák mellett kínai és katari érdeklődők is kopogtattak Győrben. Ezzel kapcsolatban Drucskó Zoltán annyit mondott: „Egy kínai üzletember lelkesen mondta, megveszi a klubot, meghívott magához, öt napot töltöttem el Kínában. Különleges élmény volt, csak az üzletből nem lett semmi. Amiről addig beszéltünk, mintha elfelejtette volna...” |
„Olyan befektetőket képviselek, akik nem csak Belgiumban, de Európa számos országában szereztek már érdekeltséget különböző futballklubokban – mondta a belga-magyar állampolgárságú menedzser, aki a befektetői csoportot képviseli – Jelentős referenciával s jelentős tőkével rendelkező »kérőkről« van szó, akiknek nemcsak a sport világában, hanem az ingatlanüzletben is vannak érdekeltségeik. Márpedig az ETO esetében ez fontos szempont.”
„A belga fél megvásárolná a teljes létesítményt, a stadiont, a szállodát, az akadémiát, a plázát, és többségi tulajdont vásárolna a futballcsapatot működtető gazdasági társaságban. Túlzás nélkül állítható, ez lenne minden idők egyik legnagyobb futballbiznisze. A belgák vállalják, hogy legalább három évig üzemeltetik és lehetőség szerint az első esztendőben az élvonalba viszik a labdarúgócsapatot. Befejezik, továbbépítik a stadiont, felújítják, és ugyancsak bővítik – legalább harminc szobával – a szállodát, és életet lehelnek, nyereségessé teszik a most igencsak visszafogottan üzemelő plázát.”
Az üzletemberek a menedzser révén kerültek kapcsolatba a győriekkel. Ott volt minden tárgyaláson, ő vezette körbe az ETO-parkban a belga küldöttség tagjait. Merthogy már több látogatáson vannak túl.
Csaknem tízmilliárd forint. Nagyjából ennyit áldoznának az üzletre – és ha rajtuk múlik, minél gyorsabban.
„A tárgyalások nagyjából májusban kezdődtek el – folytatta Békeffy Gábor. – Azóta folyamatosan zajlanak az egyeztetések. De nem egyedül képviselem a befektetőket, hanem az egykori NB I-es labdarúgó Varga Endrével együtt, aki néhány évvel ezelőtt főszerepet játszott a Vasas megmentésében és konszolidálásában. Várjuk a győriek válaszát, a belga oldalon gyakorlatilag eldöntött tény a magyar klub megvásárlása. A jövőépítést minél hamarabb elkezdenék, természetesen a Győr jelenlegi vezetőivel együttműködve.”
A jövő tehát a győriek előtt hever. Egyelőre néhány papír és szerződéstervezet formájában.