Vasas: felavatták Illovszky Rudolf szobrát a róla elnevezett stadionnál

Az ünnepségen Tóth József, a XIII. kerület polgármestere azt mondta, Illovszky Rudolf szellemisége, felfogása, életútja követendő példa lehet mindenki számára.

„Egy szoboravatás alkalom a múltba nézésre. Illovszky a kerület egyik első díszpolgára, győzelemcentrikus, szorgalmas, munkamániás és szigorú ember volt, aki ugyanakkor mindig következetesen kiállt a döntései mellett” – méltatta a polgármester a 2008 szeptemberében elhunyt egykori labdarúgót, edzőt és szövetségi kapitányt.

Az ünnepségen a klub korábbi labdarúgói és edzői közül ott volt többek között Puskás Lajos, Komjáti András, Gellei Imre, Raduly József és Juhár Tamás. Az avató végén Tóth József mellett koszorút helyezett el Hiszékeny Dezső országgyűlési képviselő, Markovits László, a Vasas SC elnöke, Domonyai László, a Vasas FC klubigazgatója, Nagy Miklós, a Vasas Kubala Akadémia ügyvezetője, illetve a Vasas Szurkolói Klub képviselői.

Az önkormányzat által állított, 5/4-es méretarányú bronzszobor Lelkes László alkotása, amely álló helyzetben, bal kezében csípőjéhez szorított labdával ábrázolja Illovszkyt.

Illovszky Rudolf 1940-ben került a Vasasba, melyben 270 mérkőzésen 87 gólt lőtt. 1957-ben lett a klub felnőttcsapatának edzője, első alkalommal 1963-ig irányította az együttest, melynek utána még ötször volt vezetőedzője, utoljára 1995-ben. A Vasassal négyszer (1961, 1962, 1965, 1977) nyert magyar bajnokságot, 1986-ban pedig a Magyar Kupát hódította el az angyalföldiekkel. Élvonalbeli edzőként 445 alkalommal ült a kispadon.

Két időszakban (1966–67, majd 1971–74) között 29 mérkőzésen volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya.

Nyugdíjazása után is a Vasas labdarúgó-szakosztályának kötelékében maradt, edzőként és az utánpótlásszakág vezetőjeként is tevékenykedett. Illovszky Rudolf 67 éven át szolgálta a Vasast, 1956-ban a Magyar Népköztársasági Sportérdemérem bronz fokozatával, 1961-ben mesteredzői címmel, 1995-ben Orth György-életműdíjjal tüntették ki, 1996 óta a XIII. kerület díszpolgára. 2002-ben Bay Béla-díjat kapott, érdemei elismeréséül 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. Egy évvel később, 86 éves korában hunyt el.