A számok nem hazudnak: esett az NB I színvonala - gólelemzés

PÓR KÁROLY, T. SZABÓ GÁBORPÓR KÁROLY, T. SZABÓ GÁBOR
Vágólapra másolva!
2012.06.01. 14:26
null
Újpest–FTC – egy tavaszi meccs a sok közül, amelyik a játékról nem maradt emlékezetes (Fotó: Veres Viktor)
Címkék
A Nemzeti Sport Online többrészes sorozat keretében tekint vissza a labdarúgó NB I 2011–2012-es szezonjára. Most gólelemzésünkkel jelentkezünk. Hány gól született, és mikor, ki, honnan, hogyan, melyik lábával szerezte? Részletes, minden gólra kiterjedő elemzéssel először a 15. forduló után jelentkeztünk, ezúttal pedig a tavaszi szezon (ez alatt a 16–30. fordulót értjük) találtaival foglalkozunk. 

 

EGÉSZ JÓ KEZDÉS UTÁN ERŐS VISSZAESÉS

Amit szezon közben több edző és játékos is pedzegetett, azt sajnos a számok is alátámasztják: a bajnokság második felében, vagyis a 16. fordulótól kezdődő időszakban csökkent a góltermés, kevésbé játszottak nyílt támadófutballt csapatok, és ennek következtében az őszi, magyar viszonylatban egész jónak mondható színvonal is visszaesett.

Az első 15 fordulóban 331 gólt (közte hat öngólt) jegyezhettünk fel, míg a 16. és a 30. forduló között 317-et (ebből nyolc öngólt). Ráadásul nem szabad elfelejtenünk, hogy ősszel megrendeztek még két tavaszi fordulót (a 16.-at és a 17.-et), amelyeken összesen 51 találat született, míg 2012-ben az első három fordulóban szereztek 53 gólt a csapatok. Vagyis ilyen rövid idő alatt csaknem egy gólt romlott az átlag (3.19-ről 2.21-re). Eszerint az őszi és a tavaszi szezon teljes gólátlagában (2.758, illetve 2.64) alighanem sokkal nagyobb lenne a differencia, ha a 16. és 17. fordulót is a naptári tavasz szerint, 2012-ben rendezik meg.

A visszaesés egyik, mostanában sokat hangoztatott, de a szurkolók számára alighanem érthetetlen magyarázatai „a nagyon jól felkészült belőlünk az ellenfél"; illetve a „kiismertek minket az ellenfelek" kezdetű mondatok. A másik elcsépelt indok a hosszú téli szünet, de ebben az esetben adódik a kérdés, amit Véber György tett fel egyik tavaszi elemzésünkben: mit csináltak a csapatok – amelyek jó része kiváló körülmények között, külföldi edzőtáborban is készülhetett – a több hónapos felkészülési időszakban, ha ennyi idő nem volt elegendő a formába hozáshoz?

Egy másik indok lehet, hogy a télen gólerős csatárok, a két brazil, a góllövőlistán negyedik, illetve hatodik helyén záró Danilo (14 gól) és André Alves (12 gól) távozott az NB I-ből, ráadásul az említett rangsorban 13 találattal közéjük beékelődő a Milan Perics is eltűnt, hiszen Kaposvár után a Videotonban már alig játszott, bár így is szerzett két gólt – az utolsó forduló utolsó perceiben, az Újpest ellen.

A góllövőlistát abból a szempontból is érdemes megnézni, hogy a legjobb tízben mindössze három Magyarországon született futballista található (a 15 gólos Lencse László a 3. lett, Bajzát Péter 11 góllal a 7., Böde Dániel tízzel a 8.), ami igen csak rossz képet fest a magyar csatárhelyzetről.

HOL VANNAK MÁR MIRIUTÁÉK? – A FRADI LŐTTE A LEGKÖZELEBBRŐL A GÓLJAIT

A részletes gólelemzést kezdjük a távolsággal, amely mutató voltaképpen megegyezik az őszi számokkal. A gólok több mint fele, 58 százaléka született az ötös és a tizenhatos közötti területről, 25 és fél százaléka az ötösön belülről, 16 százaléka pedig a büntetőterületen kívülről (ezek a számok a tizenegyesből született gólokat nem tartalmazzák).

A tizenhatoson kívülről a bajnokság második felében a legtöbb gólt a Debrecen jegyezte kilenc találattal (megelőzve az ebben az összehasonlításban öt góllal második Diósgyőrt), ami jelentős előrelépésnek számít a Lokinál az őszi háromhoz képest. A különbséget elsősorban Selim Bouadla bombái jelentették, ugyanis a tavaszra formába lendülő algériai-francia középpályás négyszer is távolról volt eredményes.

A teljes szezont nézve a távoli átlövések fegyverével leghatékonyabban a Diósgyőr élt, ugyanis a borsodiak szerezték atizenhatoson kívülről alegtöbb gólt, szám szerint 15-öt. A lista utolsó helyét a ZTE foglalja el – a zalaiak az egész szezonban egyetlen gólt lőttek a büntetőterületen túlról. Ugyanakkor például a Ferencváros is csak három távoli gólt szerzett a teljes szezonban, csak úgy mint a Haladás és a Kaposvár.

Érdekes adat még az átlag távolság: a diósgyőri gólok tavasszal átlagosan a kaputól 13.29 méterről születtek, ami a legnagyobb távolság volt a mezőnyben, miközben a támadójátékát az előretolt centerre építő (a szélen vezetett támadások után általában a középen érkező csatárt próbálták megjátszani a zöld-fehérek) Fradié a legkisebb 7.06 méterrel.

Ezek a számok sokat elmondanak egy csapat játékáról éppúgy, mint játékosairól, képességeikről. Például a Ferencvárosnál az 1990-es években, Lisztes Krisztián és Lipcsei Péter fénykorában, illetve a szintén nagy bombáiról, remek szabadrúgásairól elhíresült Miriuta Vasile idejében aligha fordulhatott volna elő, hogy góljai csaknem felét (19-ből kilencet) az ötösön belülről szerzi a csapat. Más kérdés, hogy akkor az sem fordulhatott volna elő, hogy egy fél szezon alatt 13, illetve 19 találatig jusson a gárda (ennyi gólt szereztek ebben a szezonban a zöld-fehérek az őszi, illetve a tavaszi idényben).

A játékosok képességeiről árulkodnak a rögzített helyzetek, a szögletek és a szabadrúgások statisztikái is. Talán nem meglepő, hogy közvetlen szabadrúgás, illetve jobb és bal oldali sarokrúgás után a bajnok Debrecen érte el a legtöbb találatot a tavaszi szezonban és a teljes idényben is: a 16. és 30. forduló között nyolcat, az egész szezonban 13-at.

Ha viszont csak a közvetlen szabadrúgásokat nézzük, akkor az egész idényt tekintve a DVSC-Teva és a DVTK hat-hat góllal holtversenyben első a teljes szezonban, míg csak a szögleteket nézve a Honvéd végzett az élen nyolc góllal, megelőzve a hétgólos Debrecent. Igaz, a kispestiek elsőségüket őszi teljesítményüknek köszönhetik (amikor még Danilo és Torghelle Sándor is a csapatot erősítette), mert tavaszra, akárcsak más mutatókban, ebben is visszaestek – már csak két gólt szereztek sarokrúgásból.

A legtöbb gólt szögletből tavasszal a Ferencváros, a Vasas és a ZTE kapta egyaránt négyet-négyet, a teljes szezonban a Vasas és a Paks (hatot-hatot).

CSATÁR NÉLKÜLI TÁMADÓFUTBALL GYŐRI MÓDRA

KONTRÁBÓL SZERZETT GÓLOK
Győri ETO 8 gól
Debrecen 7
Haladás 7
Videoton 6
Siófok 6
Paks 6
Diósgyőr 5
Pécs 5
Kecskemét 5
Bp. Honvéd 4
Vasas 3
Ferencváros 3
Újpest 3
Kaposvár 2
ZTE 2
Pápa 2

Sokat elmond az adott együttes stílusáról, erősségeiről az is, hogyan szerezte a góljait, és melyik oldalról vezette a gólt érőlegtöbb támadást.

Az élcsapatok mindegyikét, így a Debrecent, a Videotont és a Győrt is jellemezte a labdaszerzés utáni gyors és nem utolsó sorban eredményes visszatámadás: az ETO az idény második felében nyolc gólt szerzett kontrából, a DVSC hetet, a Videoton hatot. Ugyanakkor Radó András, Halmosi Péter és Nagy Dániel személyében a Haladásnak is megvoltak a szükséges játékosai a gyors ellenakciókhoz, nem véletlen, hogy a debreceniekkel holtversenyben a szombathelyiek végeztek tavasszal a második helyen a leghatékonyabban kontrázó csapatok listáján. A Győr az egész idényt tekintve is első lett, összesen 15 kontragóllal.

A jobb és a bal oldali akciókból elért legtöbb gól is a fent említett csapatokhoz kötődik. Tavasszal balról a DVSC volt a legeredményesebb, összesen tízszer – köszönhetően a Korhut Mihály, Szakály Péter tengelynek. Jobbról Nikola Trajkovics és Dudás Ádám vezérletével a Győr volt a legveszélyesebb kilenc góllal, és középről is az ETO volt a legeredményesebb ugyancsak kilenc találattal.

A győrieknél egy nagyon egyedi, tulajdonképpen befejező csatár nélküli támadóvariáció is megfigyelhető volt tavasszal. Ennek az volt a lényege, hogy a csatárnak kinevezett, valójában támadó középpályás Marek Strestík nem előre, hanem sokszor visszafelé mozgott a labdákért, ugyanakkor a tizenhatos előterében ezzel teret nyitott a szélen és középen mélységből érkező társaknak, akár Trajkovicsnak, Dudásnak vagy éppen Koltai Tamásnak és Pátkai Máténak – ez a már-már csatár nélküli játék nagyon eredményesnek bizonyult, ezt támasztják alá a számok is.

LASSÚ, DE JÓL FEJELŐ VASAS-VÉDELEM

Balról a legtöbb gólt, hetet a Vasas kapta, jobbról és középről viszont a Siófok (nyolcat, illetve 11-et). Érdekes, hogy kontárból is ez a két gárda kapta a legtöbb gólt az évad második felében: az angyalföldiek kilencet, a somogyiak nyolcat. A Vasast a teljes szezonban is a legtöbbször kontrázták le gólt érően – 15-ször. Ha végignézünk a piros-kékek keretén, akkor az okokat is azonnal megleljük, ugyanis nincsenek igazán gyors szélső védői a csapatnak, akik a többnyire szélen vezetett kontráknál fel tudták volna venni a versenyt az ellenfelek támadóival.

SZERZETT FEJES GÓLOK
Győri ETO 8 gól
Videoton 7
Debrecen 5
Siófok 5
Bp. Honvéd 4
Haladás 4
ZTE 4
Kecskemét 4
Paks 3
Kaposvár 3
Vasas 3
Pápa 3
Ferencváros 3
Pécs 2
Diósgyőr 1

Fejjel tavasszal a Győr volt a legeredményesebb nyolc góllal, megelőzve a hétgólos Videotont, viszont a teljes szezont figyelembe véve a fehérváriak fejelték a legtöbb, 16 gólt. A jó fejelés a védekezésben is megmutatkozik, ugyanis az ETO és a Videoton„a legkevesebb kapott fejes gól" összesített listáján is az élmezőnybe tartozik, ám ebben az összehasonlításban a Vasas volt a legjobb, ugyanis Marijan Vlak (illetve Urbán Flórián) csapata az egész idényben mindössze három fejes gólt kapott. Vagyis ha lassúak is voltak a Vasas-védők, de legalább a légi csatákat hátul megnyerték az olyan magas játékosok, mint Kovács Gábor, Gáspár József (ő télen távozott), Takács Zoltán (tavasszal) vagy a hajrára szerződtetett Gyepes Gábor.

Gólelemzésünket minden lehetséges mutatóra igyekeztünk kiterjeszteni, így arra is, hogy melyik csapat mikor kapta, illetve mikor szerezte a legtöbb gólját. A sok adatból csak néhány kiugró számra hívnánk fel a figyelmet. A Debrecen a tavaszi 34 góljának csaknem harmadát, 32.35 százalékát (11-et) a 46. és a 60. perc között szerezte. A Videoton a mérkőzések utolsó fél órájában volt a leggólerősebb 20 találattal, ami 57.14 százaléknak felel meg (tavasszal összesen 35 gólig jutottak a fehérváriak). A kapott góloknál kiemelkedő, hogy a Siófok a gólok 32 százalékát (nyolcat) az utolsó negyedórában kapta, míg a Kecskemét a kapott gólok 30 százalékát az első tizenöt percben.

A szerzett gólok időbeli megoszlása
A szerzett gólok időbeli megoszlása
A kapott gólok időbeli megoszlása
A kapott gólok időbeli megoszlása

 

KENESEI-BAKIK, SZŰCS-BRAVÚROK, RADÓ-ESÉSEK – TIZENEGYES-STATISZTIKA

A 2011–2012-es bajnokság első felében 43 tizenegyest ítéltek meg a játékvezetők, ebből 36 góllal végződött, 7 büntető kimaradt. A 16–30. forduló között 54 büntetőt fújtak be a sporik – tehát jóval többet, mint az első tizenöt fordulóban –, ebből 39-szer gólt ünnepelhettek a csapatok, 15-ször hibáztak az „ítélet-végrehajtók". Ez is hozzájárult ahhoz, hogy tavasszal kevesebb gól esett, hiszen rengeteg tizenegyes kimaradt...

ÉRTÉKESÍTETT BÜNTETŐK A TAVASZI SZEZONBAN
Videoton 5
Bp. Honvéd 4
Újpest 4
Kaposvár 4
Kecskemét 4
Debrecen 3
Győri ETO 3
Haladás 3
Diósgyőr 2
ZTE 2
Ferencváros 1
Vasas 1
Paks 1
Siófok 1
Pápa 1

Az egész szezont nézve 97 tizenegyes volt, ebből 75-öt értékesítettek, 22-t kihagytak a csapatok, azaz a büntetők 22.6 százaléka kimaradt.

Kezdjük a negatívumokkal: az őszi cikkünkben részletesen felsoroltuk, kik hagytak ki büntetőt (a kispesti Hajdú Norbert, az újpesti Rajczi Péter, a paksi Éger László, az egerszegi Alin Vlad Bujor és Roguy Méyé, a Fradi finn játékosa, Juha Hakola, valamint a Videoton brazil csatára, André Alves), közülük a szezon második felében senki nem hibázott – igaz, csak Égerre bíztak rá még egyszer tizenegyest.

A bajnokság második felében kimaradt 15 büntetőből hármat a szombathelyi Kenesei Krisztián, kettőt a kispesti Ivancsics Gellért hagyott ki, rajtuk kívül még tízen hibáztak. Ivancsicshoz csatlakozott két csapattárs, Tchami és Vécsei Bálint, a Bp. Honvéd játékosai tehát összesen négy tizenegyest rontottak el.

A Debrecen és a Vasas labdarúgói is szépen bakiztak a büntetőknél, a Lokiból Bódi Ádám, Kulcsár Tamás és a gólkirály Adamo Coulibaly, az angyalföldiektől Bárányos Zsolt, Jusuf Dajic és Farkas Balázs foghatta a fejét tizenegyese után. A hibázók listája a kecskeméti Vladan Szaviccsal és a győri Valentin Babiccsal teljes.

A teljes szezont nézve a Budapesti Honvéd áll az élen öt kihagyott büntetővel, az egyéni„versenyt" pedig Kenesei Krisztián„nyerte meg" három elhibázott tizenegyessel.

Az első félévben mind a hét kihagyott tizenegyesnél a kapus védett, a szezon második felében a kihagyott tizenöt büntetőből hatszor nem volt szükség a kapusok közbeavatkozására: négyszer fölé ment a labda (Babic, Ivancsics, Tchami és Vécsei volt a tettes), Kenesei egyszer a bal kapufára, Farkas Balázs pedig a kapu mellé lőtte a labdát.

A 2011–2012-es bajnokságban összesen 16 büntetőt hárítottak a kapusok, a tizenegyesölő címért Balajcza Szabolcs és Szűcs Lajos azzal szállt versenybe, hogy mind a ketten három büntetőt hárítottak (Szűcs mindet tavasszal), míg hatékonyságban Csernyánszki Norbert a legjobb, a paksiak kapusa négy tizenegyesből kettőt védett. Ugyanez az arány Balajczánál kilencből három, Szűcsnél hétből három.

Az egész bajnokságot nézve a kispesti Danilo lett a tizenegyes-gólkirály, hét találattal. A brazil támadó a télen a Honvédtól a svájci Sionhoz szerződött, feladatát Ivancsics Gellért vette át, aki ugyan tavasszal két büntetőt elhibázott, de az értékesített négy tizenegyesével ő lett a bajnokság második felének legtöbb gólt szerző ítélet-végrehajtója. A kispesti középpályás a szezon második felében büntetőből egyaránt háromszor eredményes Adamo Coulibalyt (DVSC), Lencse Lászlót (Kecskemét), Nikolics Nemanját (Videoton) és Dusan Vasziljevicset (Újpest) utasította maga mögé.

Ahogy az első tizenöt fordulóban (8), úgy a bajnokság második felében (8) is a Bp. Honvéd javára ítélték meg a legtöbb tizenegyest: összesen 16-ot. A kispestiek ebből tizenegyet értékesítettek, ötöt kihagytak. A Ferencváros, a Lombard Pápa, a Paks és a Siófok mindössze egy büntetőt kapott a bajnokság második felében, de még ők is jobban jártak, mint a Pécs, amely tavasszal egyetlen tizenegyest sem végezhetett el, sőt a teljes bajnokságot tekintve is mindössze egyet – de azt legalább Gyánó Szabolcs belőtte.

Ha csak a 16–30. fordulót nézzük, akkor a Honvéd és a Videoton ellen nem ítéltek büntetőt, míg a Vasas ellen nyolc, a ZTE ellen hét tizenegyest fújtak be a játékvezetők. A teljes bajnokságot tekintve a Vasas és ZTE járt a legrosszabbul, a két kieső csapat ellen 11 büntetőt adtak meg. Őket a Kaposvár (10) és az Újpest (9) követi, míg a bajnok Debrecen és az ezüstérmes Videoton ellen csupán egy-egy tizenegyest ítéltek a bírók.

Az első félévben 31:12 volt az aránya a hazaiak, illetve a vendégek javára megítélt tizenegyeseknek, a második félévben ez 32:22 lett, azaz a vendégek jócskán„javítottak". Az egész bajnokságot tekintve a pályaválasztók 63, a látogatók 34 büntetőt végezhettek el, azaz a tizenegyesek 65 százalékát a hazai, 35 százalékát a vendég együttesek javára ítélték meg.

Végezetül még két érdekesség: a játékvezetőknél Kassai Viktor „nyert", ő összesen 12 büntetőt ítélt meg, ebből hetet a második félévben. A kaposvári Balázs Benjámin harcolta ki csapatának a legtöbb tizenegyest, ötöt, de ha csak a tavaszi szezont nézzük, akkor a szombathelyiek fiatal tehetsége, Radó András a leghatékonyabb, hiszen négyszer szabálytalankodtak vele tizenegyest érően a büntetőterületen belül. Lehet, hogy évtizedekkel később rá is úgy emlékszünk, mint a tizenegyes specialista Kovács Kálmánra vagy Dombi Tiborra?...

NIKOLICS A TAVASZI GÓL-, GYURCSÓ A GÓLPASSZKIRÁLY

Végezetül néhány érdekes, játékosokra bontott adat. A legtöbb gólt tavasszal a Vasas kapusa, Lubos Ilizi kapta (32), őt a pécsi Dibusz Dénes (25) és a zalaegerszegi Safet Jahic (19) követi.

A legtöbb gólt, 14-et a Videoton csatára, Nikolics Nemanja szerezte a 16. és a 30. forduló között, megelőzve az idényt 20 találattal gólkirályként záró debreceni Adamo Coulibalyt és a Kecskeméten kölcsönben játszó Lencse Lászlót, aki egyaránt 11 gólt termelt a bajnokság második felében.

Ebben a szakaszban a legtöbb gólpassz a Videotonban játszó Gyurcsó Ádám nevéhez fűződött hat assziszttal, ő kilenc gólpasszal az egész idény passzkirálya is lett.

 

A BAJNOKSÁG VÉGEREDMÉNYE
1. Debreceni VSC-Teva 30 22 8 64–18 +46 74
2. Videoton FC 30 21 3 6 58–19 +39 66
3. Győri ETO FC
30 20 3 7 56–31 +25 63
4. Budapest Honvéd 30 13 7 10 48–40 +8 46
5. Kecskeméti TE 30 13 6 11 47–39 +8 45
6. MVM Paks 30 12 9 9 47–51 –4 45
7. Diósgyőri VTK 30 13 4 13 42–43 –1 43
8. Haladás 30 9 11 10 39–37 +2 38
9. Siófok 30 9 9 12 30–41 –11 36
10. Kaposvári Rákóczi FC
30 7 14 9 35–42 –7 35
11. Ferencváros 30 9 7 14 32–35 –3 34
12. Pécsi MFC 30 8 10 12 36–50 –14 34
13. Újpest FC 30 8 8 14 34–46 –12 32
14. Lombard Pápa TFC 30 8 6 16 26–40 –14 30
15. Vasas* 30 5 9 16 29–51 –22 22
16. Zalaegerszegi TE 30 1 10 19 25–65 –40 13

*A Vasastól két pont levonva. A Ferencváros–Kecskeméti TE mérkőzés pályán elért eredményét (2–1) törölték, a mérkőzés három pontját, 3–0-s gólkülönbséggel a Ferencvárosnak ítélték.

A STATISZTIKÁKAT KÉSZÍTETTE: HEGYI TAMÁS, NAGY PÉTER, T. SZABÓ GÁBOR

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik