EGÉSZ JÓ KEZDÉS UTÁN ERŐS VISSZAESÉS
Amit szezon közben több edző és játékos is pedzegetett, azt sajnos a számok is alátámasztják: a bajnokság második felében, vagyis a 16. fordulótól kezdődő időszakban csökkent a góltermés, kevésbé játszottak nyílt támadófutballt csapatok, és ennek következtében az őszi, magyar viszonylatban egész jónak mondható színvonal is visszaesett.
Az első 15 fordulóban 331 gólt (közte hat öngólt) jegyezhettünk fel, míg a 16. és a 30. forduló között 317-et (ebből nyolc öngólt). Ráadásul nem szabad elfelejtenünk, hogy ősszel megrendeztek még két tavaszi fordulót (a 16.-at és a 17.-et), amelyeken összesen 51 találat született, míg 2012-ben az első három fordulóban szereztek 53 gólt a csapatok. Vagyis ilyen rövid idő alatt csaknem egy gólt romlott az átlag (3.19-ről 2.21-re). Eszerint az őszi és a tavaszi szezon teljes gólátlagában (2.758, illetve 2.64) alighanem sokkal nagyobb lenne a differencia, ha a 16. és 17. fordulót is a naptári tavasz szerint, 2012-ben rendezik meg.
A visszaesés egyik, mostanában sokat hangoztatott, de a szurkolók számára alighanem érthetetlen magyarázatai „a nagyon jól felkészült belőlünk az ellenfél"; illetve a „kiismertek minket az ellenfelek" kezdetű mondatok. A másik elcsépelt indok a hosszú téli szünet, de ebben az esetben adódik a kérdés, amit Véber György tett fel egyik tavaszi elemzésünkben: mit csináltak a csapatok – amelyek jó része kiváló körülmények között, külföldi edzőtáborban is készülhetett – a több hónapos felkészülési időszakban, ha ennyi idő nem volt elegendő a formába hozáshoz?
Egy másik indok lehet, hogy a télen gólerős csatárok, a két brazil, a góllövőlistán negyedik, illetve hatodik helyén záró Danilo (14 gól) és André Alves (12 gól) távozott az NB I-ből, ráadásul az említett rangsorban 13 találattal közéjük beékelődő a Milan Perics is eltűnt, hiszen Kaposvár után a Videotonban már alig játszott, bár így is szerzett két gólt – az utolsó forduló utolsó perceiben, az Újpest ellen.
A góllövőlistát abból a szempontból is érdemes megnézni, hogy a legjobb tízben mindössze három Magyarországon született futballista található (a 15 gólos Lencse László a 3. lett, Bajzát Péter 11 góllal a 7., Böde Dániel tízzel a 8.), ami igen csak rossz képet fest a magyar csatárhelyzetről.
HOL VANNAK MÁR MIRIUTÁÉK? – A FRADI LŐTTE A LEGKÖZELEBBRŐL A GÓLJAIT
A részletes gólelemzést kezdjük a távolsággal, amely mutató voltaképpen megegyezik az őszi számokkal. A gólok több mint fele, 58 százaléka született az ötös és a tizenhatos közötti területről, 25 és fél százaléka az ötösön belülről, 16 százaléka pedig a büntetőterületen kívülről (ezek a számok a tizenegyesből született gólokat nem tartalmazzák).
A tizenhatoson kívülről a bajnokság második felében a legtöbb gólt a Debrecen jegyezte kilenc találattal (megelőzve az ebben az összehasonlításban öt góllal második Diósgyőrt), ami jelentős előrelépésnek számít a Lokinál az őszi háromhoz képest. A különbséget elsősorban Selim Bouadla bombái jelentették, ugyanis a tavaszra formába lendülő algériai-francia középpályás négyszer is távolról volt eredményes.
A teljes szezont nézve a távoli átlövések fegyverével leghatékonyabban a Diósgyőr élt, ugyanis a borsodiak szerezték atizenhatoson kívülről alegtöbb gólt, szám szerint 15-öt. A lista utolsó helyét a ZTE foglalja el – a zalaiak az egész szezonban egyetlen gólt lőttek a büntetőterületen túlról. Ugyanakkor például a Ferencváros is csak három távoli gólt szerzett a teljes szezonban, csak úgy mint a Haladás és a Kaposvár.
Érdekes adat még az átlag távolság: a diósgyőri gólok tavasszal átlagosan a kaputól 13.29 méterről születtek, ami a legnagyobb távolság volt a mezőnyben, miközben a támadójátékát az előretolt centerre építő (a szélen vezetett támadások után általában a középen érkező csatárt próbálták megjátszani a zöld-fehérek) Fradié a legkisebb 7.06 méterrel.
Ezek a számok sokat elmondanak egy csapat játékáról éppúgy, mint játékosairól, képességeikről. Például a Ferencvárosnál az 1990-es években, Lisztes Krisztián és Lipcsei Péter fénykorában, illetve a szintén nagy bombáiról, remek szabadrúgásairól elhíresült Miriuta Vasile idejében aligha fordulhatott volna elő, hogy góljai csaknem felét (19-ből kilencet) az ötösön belülről szerzi a csapat. Más kérdés, hogy akkor az sem fordulhatott volna elő, hogy egy fél szezon alatt 13, illetve 19 találatig jusson a gárda (ennyi gólt szereztek ebben a szezonban a zöld-fehérek az őszi, illetve a tavaszi idényben).
A játékosok képességeiről árulkodnak a rögzített helyzetek, a szögletek és a szabadrúgások statisztikái is. Talán nem meglepő, hogy közvetlen szabadrúgás, illetve jobb és bal oldali sarokrúgás után a bajnok Debrecen érte el a legtöbb találatot a tavaszi szezonban és a teljes idényben is: a 16. és 30. forduló között nyolcat, az egész szezonban 13-at.
Ha viszont csak a közvetlen szabadrúgásokat nézzük, akkor az egész idényt tekintve a DVSC-Teva és a DVTK hat-hat góllal holtversenyben első a teljes szezonban, míg csak a szögleteket nézve a Honvéd végzett az élen nyolc góllal, megelőzve a hétgólos Debrecent. Igaz, a kispestiek elsőségüket őszi teljesítményüknek köszönhetik (amikor még Danilo és Torghelle Sándor is a csapatot erősítette), mert tavaszra, akárcsak más mutatókban, ebben is visszaestek – már csak két gólt szereztek sarokrúgásból.
A legtöbb gólt szögletből tavasszal a Ferencváros, a Vasas és a ZTE kapta egyaránt négyet-négyet, a teljes szezonban a Vasas és a Paks (hatot-hatot).
CSATÁR NÉLKÜLI TÁMADÓFUTBALL GYŐRI MÓDRA
Győri ETO | 8 gól |
Debrecen | 7 |
Haladás | 7 |
Videoton | 6 |
Siófok | 6 |
Paks | 6 |
Diósgyőr | 5 |
Pécs | 5 |
Kecskemét | 5 |
Bp. Honvéd | 4 |
Vasas | 3 |
Ferencváros | 3 |
Újpest | 3 |
Kaposvár | 2 |
ZTE | 2 |
Pápa | 2 |
Sokat elmond az adott együttes stílusáról, erősségeiről az is, hogyan szerezte a góljait, és melyik oldalról vezette a gólt érőlegtöbb támadást.
Az élcsapatok mindegyikét, így a Debrecent, a Videotont és a Győrt is jellemezte a labdaszerzés utáni gyors és nem utolsó sorban eredményes visszatámadás: az ETO az idény második felében nyolc gólt szerzett kontrából, a DVSC hetet, a Videoton hatot. Ugyanakkor Radó András, Halmosi Péter és Nagy Dániel személyében a Haladásnak is megvoltak a szükséges játékosai a gyors ellenakciókhoz, nem véletlen, hogy a debreceniekkel holtversenyben a szombathelyiek végeztek tavasszal a második helyen a leghatékonyabban kontrázó csapatok listáján. A Győr az egész idényt tekintve is első lett, összesen 15 kontragóllal.
A jobb és a bal oldali akciókból elért legtöbb gól is a fent említett csapatokhoz kötődik. Tavasszal balról a DVSC volt a legeredményesebb, összesen tízszer – köszönhetően a Korhut Mihály, Szakály Péter tengelynek. Jobbról Nikola Trajkovics és Dudás Ádám vezérletével a Győr volt a legveszélyesebb kilenc góllal, és középről is az ETO volt a legeredményesebb ugyancsak kilenc találattal.
A győrieknél egy nagyon egyedi, tulajdonképpen befejező csatár nélküli támadóvariáció is megfigyelhető volt tavasszal. Ennek az volt a lényege, hogy a csatárnak kinevezett, valójában támadó középpályás Marek Strestík nem előre, hanem sokszor visszafelé mozgott a labdákért, ugyanakkor a tizenhatos előterében ezzel teret nyitott a szélen és középen mélységből érkező társaknak, akár Trajkovicsnak, Dudásnak vagy éppen Koltai Tamásnak és Pátkai Máténak – ez a már-már csatár nélküli játék nagyon eredményesnek bizonyult, ezt támasztják alá a számok is.
LASSÚ, DE JÓL FEJELŐ VASAS-VÉDELEM
Balról a legtöbb gólt, hetet a Vasas kapta, jobbról és középről viszont a Siófok (nyolcat, illetve 11-et). Érdekes, hogy kontárból is ez a két gárda kapta a legtöbb gólt az évad második felében: az angyalföldiek kilencet, a somogyiak nyolcat. A Vasast a teljes szezonban is a legtöbbször kontrázták le gólt érően – 15-ször. Ha végignézünk a piros-kékek keretén, akkor az okokat is azonnal megleljük, ugyanis nincsenek igazán gyors szélső védői a csapatnak, akik a többnyire szélen vezetett kontráknál fel tudták volna venni a versenyt az ellenfelek támadóival.
Győri ETO | 8 gól |
Videoton | 7 |
Debrecen | 5 |
Siófok | 5 |
Bp. Honvéd | 4 |
Haladás | 4 |
ZTE | 4 |
Kecskemét | 4 |
Paks | 3 |
Kaposvár | 3 |
Vasas | 3 |
Pápa | 3 |
Ferencváros | 3 |
Pécs | 2 |
Diósgyőr | 1 |
Fejjel tavasszal a Győr volt a legeredményesebb nyolc góllal, megelőzve a hétgólos Videotont, viszont a teljes szezont figyelembe véve a fehérváriak fejelték a legtöbb, 16 gólt. A jó fejelés a védekezésben is megmutatkozik, ugyanis az ETO és a Videoton„a legkevesebb kapott fejes gól" összesített listáján is az élmezőnybe tartozik, ám ebben az összehasonlításban a Vasas volt a legjobb, ugyanis Marijan Vlak (illetve Urbán Flórián) csapata az egész idényben mindössze három fejes gólt kapott. Vagyis ha lassúak is voltak a Vasas-védők, de legalább a légi csatákat hátul megnyerték az olyan magas játékosok, mint Kovács Gábor, Gáspár József (ő télen távozott), Takács Zoltán (tavasszal) vagy a hajrára szerződtetett Gyepes Gábor.
Gólelemzésünket minden lehetséges mutatóra igyekeztünk kiterjeszteni, így arra is, hogy melyik csapat mikor kapta, illetve mikor szerezte a legtöbb gólját. A sok adatból csak néhány kiugró számra hívnánk fel a figyelmet. A Debrecen a tavaszi 34 góljának csaknem harmadát, 32.35 százalékát (11-et) a 46. és a 60. perc között szerezte. A Videoton a mérkőzések utolsó fél órájában volt a leggólerősebb 20 találattal, ami 57.14 százaléknak felel meg (tavasszal összesen 35 gólig jutottak a fehérváriak). A kapott góloknál kiemelkedő, hogy a Siófok a gólok 32 százalékát (nyolcat) az utolsó negyedórában kapta, míg a Kecskemét a kapott gólok 30 százalékát az első tizenöt percben.
KENESEI-BAKIK, SZŰCS-BRAVÚROK, RADÓ-ESÉSEK – TIZENEGYES-STATISZTIKA
A 2011–2012-es bajnokság első felében 43 tizenegyest ítéltek meg a játékvezetők, ebből 36 góllal végződött, 7 büntető kimaradt. A 16–30. forduló között 54 büntetőt fújtak be a sporik – tehát jóval többet, mint az első tizenöt fordulóban –, ebből 39-szer gólt ünnepelhettek a csapatok, 15-ször hibáztak az „ítélet-végrehajtók". Ez is hozzájárult ahhoz, hogy tavasszal kevesebb gól esett, hiszen rengeteg tizenegyes kimaradt...
Videoton | 5 |
Bp. Honvéd | 4 |
Újpest | 4 |
Kaposvár | 4 |
Kecskemét | 4 |
Debrecen | 3 |
Győri ETO | 3 |
Haladás | 3 |
Diósgyőr | 2 |
ZTE | 2 |
Ferencváros | 1 |
Vasas | 1 |
Paks | 1 |
Siófok | 1 |
Pápa | 1 |
Az egész szezont nézve 97 tizenegyes volt, ebből 75-öt értékesítettek, 22-t kihagytak a csapatok, azaz a büntetők 22.6 százaléka kimaradt.
Kezdjük a negatívumokkal: az őszi cikkünkben részletesen felsoroltuk, kik hagytak ki büntetőt (a kispesti Hajdú Norbert, az újpesti Rajczi Péter, a paksi Éger László, az egerszegi Alin Vlad Bujor és Roguy Méyé, a Fradi finn játékosa, Juha Hakola, valamint a Videoton brazil csatára, André Alves), közülük a szezon második felében senki nem hibázott – igaz, csak Égerre bíztak rá még egyszer tizenegyest.
A bajnokság második felében kimaradt 15 büntetőből hármat a szombathelyi Kenesei Krisztián, kettőt a kispesti Ivancsics Gellért hagyott ki, rajtuk kívül még tízen hibáztak. Ivancsicshoz csatlakozott két csapattárs, Tchami és Vécsei Bálint, a Bp. Honvéd játékosai tehát összesen négy tizenegyest rontottak el.
A Debrecen és a Vasas labdarúgói is szépen bakiztak a büntetőknél, a Lokiból Bódi Ádám, Kulcsár Tamás és a gólkirály Adamo Coulibaly, az angyalföldiektől Bárányos Zsolt, Jusuf Dajic és Farkas Balázs foghatta a fejét tizenegyese után. A hibázók listája a kecskeméti Vladan Szaviccsal és a győri Valentin Babiccsal teljes.
A teljes szezont nézve a Budapesti Honvéd áll az élen öt kihagyott büntetővel, az egyéni„versenyt" pedig Kenesei Krisztián„nyerte meg" három elhibázott tizenegyessel.
Az első félévben mind a hét kihagyott tizenegyesnél a kapus védett, a szezon második felében a kihagyott tizenöt büntetőből hatszor nem volt szükség a kapusok közbeavatkozására: négyszer fölé ment a labda (Babic, Ivancsics, Tchami és Vécsei volt a tettes), Kenesei egyszer a bal kapufára, Farkas Balázs pedig a kapu mellé lőtte a labdát.
A 2011–2012-es bajnokságban összesen 16 büntetőt hárítottak a kapusok, a tizenegyesölő címért Balajcza Szabolcs és Szűcs Lajos azzal szállt versenybe, hogy mind a ketten három büntetőt hárítottak (Szűcs mindet tavasszal), míg hatékonyságban Csernyánszki Norbert a legjobb, a paksiak kapusa négy tizenegyesből kettőt védett. Ugyanez az arány Balajczánál kilencből három, Szűcsnél hétből három.
Az egész bajnokságot nézve a kispesti Danilo lett a tizenegyes-gólkirály, hét találattal. A brazil támadó a télen a Honvédtól a svájci Sionhoz szerződött, feladatát Ivancsics Gellért vette át, aki ugyan tavasszal két büntetőt elhibázott, de az értékesített négy tizenegyesével ő lett a bajnokság második felének legtöbb gólt szerző ítélet-végrehajtója. A kispesti középpályás a szezon második felében büntetőből egyaránt háromszor eredményes Adamo Coulibalyt (DVSC), Lencse Lászlót (Kecskemét), Nikolics Nemanját (Videoton) és Dusan Vasziljevicset (Újpest) utasította maga mögé.
Ahogy az első tizenöt fordulóban (8), úgy a bajnokság második felében (8) is a Bp. Honvéd javára ítélték meg a legtöbb tizenegyest: összesen 16-ot. A kispestiek ebből tizenegyet értékesítettek, ötöt kihagytak. A Ferencváros, a Lombard Pápa, a Paks és a Siófok mindössze egy büntetőt kapott a bajnokság második felében, de még ők is jobban jártak, mint a Pécs, amely tavasszal egyetlen tizenegyest sem végezhetett el, sőt a teljes bajnokságot tekintve is mindössze egyet – de azt legalább Gyánó Szabolcs belőtte.
Ha csak a 16–30. fordulót nézzük, akkor a Honvéd és a Videoton ellen nem ítéltek büntetőt, míg a Vasas ellen nyolc, a ZTE ellen hét tizenegyest fújtak be a játékvezetők. A teljes bajnokságot tekintve a Vasas és ZTE járt a legrosszabbul, a két kieső csapat ellen 11 büntetőt adtak meg. Őket a Kaposvár (10) és az Újpest (9) követi, míg a bajnok Debrecen és az ezüstérmes Videoton ellen csupán egy-egy tizenegyest ítéltek a bírók.
Az első félévben 31:12 volt az aránya a hazaiak, illetve a vendégek javára megítélt tizenegyeseknek, a második félévben ez 32:22 lett, azaz a vendégek jócskán„javítottak". Az egész bajnokságot tekintve a pályaválasztók 63, a látogatók 34 büntetőt végezhettek el, azaz a tizenegyesek 65 százalékát a hazai, 35 százalékát a vendég együttesek javára ítélték meg.
Végezetül még két érdekesség: a játékvezetőknél Kassai Viktor „nyert", ő összesen 12 büntetőt ítélt meg, ebből hetet a második félévben. A kaposvári Balázs Benjámin harcolta ki csapatának a legtöbb tizenegyest, ötöt, de ha csak a tavaszi szezont nézzük, akkor a szombathelyiek fiatal tehetsége, Radó András a leghatékonyabb, hiszen négyszer szabálytalankodtak vele tizenegyest érően a büntetőterületen belül. Lehet, hogy évtizedekkel később rá is úgy emlékszünk, mint a tizenegyes specialista Kovács Kálmánra vagy Dombi Tiborra?...
NIKOLICS A TAVASZI GÓL-, GYURCSÓ A GÓLPASSZKIRÁLY
Végezetül néhány érdekes, játékosokra bontott adat. A legtöbb gólt tavasszal a Vasas kapusa, Lubos Ilizi kapta (32), őt a pécsi Dibusz Dénes (25) és a zalaegerszegi Safet Jahic (19) követi.
A legtöbb gólt, 14-et a Videoton csatára, Nikolics Nemanja szerezte a 16. és a 30. forduló között, megelőzve az idényt 20 találattal gólkirályként záró debreceni Adamo Coulibalyt és a Kecskeméten kölcsönben játszó Lencse Lászlót, aki egyaránt 11 gólt termelt a bajnokság második felében.
Ebben a szakaszban a legtöbb gólpassz a Videotonban játszó Gyurcsó Ádám nevéhez fűződött hat assziszttal, ő kilenc gólpasszal az egész idény passzkirálya is lett.
1. Debreceni VSC-Teva | 30 | 22 | 8 | – | 64–18 | +46 | 74 |
2. Videoton FC | 30 | 21 | 3 | 6 | 58–19 | +39 | 66 |
3. Győri ETO FC | 30 | 20 | 3 | 7 | 56–31 | +25 | 63 |
4. Budapest Honvéd | 30 | 13 | 7 | 10 | 48–40 | +8 | 46 |
5. Kecskeméti TE | 30 | 13 | 6 | 11 | 47–39 | +8 | 45 |
6. MVM Paks | 30 | 12 | 9 | 9 | 47–51 | –4 | 45 |
7. Diósgyőri VTK | 30 | 13 | 4 | 13 | 42–43 | –1 | 43 |
8. Haladás | 30 | 9 | 11 | 10 | 39–37 | +2 | 38 |
9. Siófok | 30 | 9 | 9 | 12 | 30–41 | –11 | 36 |
10. Kaposvári Rákóczi FC | 30 | 7 | 14 | 9 | 35–42 | –7 | 35 |
11. Ferencváros | 30 | 9 | 7 | 14 | 32–35 | –3 | 34 |
12. Pécsi MFC | 30 | 8 | 10 | 12 | 36–50 | –14 | 34 |
13. Újpest FC | 30 | 8 | 8 | 14 | 34–46 | –12 | 32 |
14. Lombard Pápa TFC | 30 | 8 | 6 | 16 | 26–40 | –14 | 30 |
15. Vasas* | 30 | 5 | 9 | 16 | 29–51 | –22 | 22 |
16. Zalaegerszegi TE | 30 | 1 | 10 | 19 | 25–65 | –40 | 13 |
*A Vasastól két pont levonva. A Ferencváros–Kecskeméti TE mérkőzés pályán elért eredményét (2–1) törölték, a mérkőzés három pontját, 3–0-s gólkülönbséggel a Ferencvárosnak ítélték.
A STATISZTIKÁKAT KÉSZÍTETTE: HEGYI TAMÁS, NAGY PÉTER, T. SZABÓ GÁBOR