Diósgyőr-MTK: mindkét csapat elszalasztotta a győzelmet

A MÉRKŐZÉS ONLINE KÖZVETÍTÉSÉT IDE KATTINTVA OLVASHATJA EL!

Természetesen a nyáron alaposan megerősödő Diósgyőr számított a nyáron alaposan meggyengülő MTK elleni mérkőzés esélyesének, és mi sem természetesebb, hogy hazai pályán azonnal támadólag léptek fel Tomiszlav Szivics legényei. A fővárosiak azonban igen keményen, határozottan védekeztek, amely eljárás látványosan nem tetszett a vörös mezes diósgyőrieknek, és tíz perc elteltével visszavettek a tempóból – holott ekkor már az MTK vezetett, Pölöskei Zsolt ugyanis ritkán látható nagy gólt vágott jó 30 méterről. Az ivószünet után megduplázhatta volna előnyét az MTK, Pölöskeit senki sem zavarta a labdavezetésben és a beadásban, a középen érkező Dragan Vukmir fejesét éppen csak blokkolni tudta Michal Hanek. Igen, a 35 éves Vukmir száguldotta át a pályát egy kontra során, miközben a veterán légiós saját ötöse előtt olykor imponáló könnyedséggel szerelte a nála jóval fiatalabb hazai támadókat.

Sokáig Tisza Tibor szögleteiből tudott csak helyzeteket kialakítani a félidő hajrájához közeledve egyre erősebben nyomó DVTK: William Alves első ötös előli fejese még célt tévesztett, a második viszont a bal alsóban landolt. Még boldogabbak lettek volna a hazai szurkolók, ha a szünet előtti utolsó percben Bacsa Patrik közeli lövése nem a lécen csattan.

A szünet után kissé álmosan kezdett az MTK, de igencsak pontatlanul passzolgattak a hazaiak – Tisza Tibor viszont betalált az MTK-kapuba egy 16-os előtti szabadrúgásból. A csodálatos gól varázsütésre más DVTK-t szült, ezt követően két percen belül négy gólhelyzetet is kialakítottak a hazaiak, de vagy pontatlanul céloztak, vagy Federico Groppioni védett. Garami József Ladányi Tibor beküldésével próbálta meg feldobni övéit, de a fellelkesült hazaiak továbbra is fölényben maradtak. Ladányi helyett a még a szünetben beküldött Bese Barnabás egyenlített, meg sem kell említenünk, egy újabb bombasztikus találattal.

Három tanulságot máris levonhattunk, pedig még csak a 70. percben jártunk: a Diósgyőrnek jobban megy a futball, ha alázatos hozzáállással rengeteget fut és viszonylag pontosan passzol; ennyi helyzetet nem lehet kihagyni egy látszólag padlón lévő csapat ellen sem (Bese gólja után a csereként beszálló Barczi Dávid az ötösről csúsztatott a kapusba, ez volt a fordulás utáni nyolcadik hazai helyzet); és ha valaki azt mondja, hogy „a nagy meleg rányomta a bélyegét" az NB I-es bajnokira, akkor azt küldjük el..., hogy nézze meg ennek a mérkőzésnek az összefoglalóját.

A Bese-gól volt az első épkézláb vendégtámadás addig a második félidőben, az utolsó negyedórára Szivics Tisza helyett mégis Gohér Gergőt vezényelte pályára. Először mi is csodálkoztunk ezen a lépésen, de az igaz, hogy a mester mögött a kispadon egyetlen csatár sem ült, másrészt Gohér első labdaérintéséből kevés híján a jobb felsőbe bombázott. A hajrához érkezve elcsodálkoztunk a lelátói csenden, elmorfondíroztunk Senad Husic tanári játékán (csak U21-es válogatott volt a bosnyák játékos), miközben fegyelmezetten védekezett az MTK, a fenti tanulságok közül pedig az első számúval akadtak gondjai a hazaiaknak. A 86. percben a csereként beszálló Varga Szabolcs a győzelmet is megszerezhette volna a vendégeknek, de ziccerét védte Nenad Rajics.

Egy másik csereember, Zoran Koszticsot viszont kiállították róla, a szerb középpályás két teljesen fölösleges és elcsúszott becsúszással érdemelt ki két jogos sárga lapot. A végén maradt a döntetlen, kellett hozzá egy Rajics-bravúr is: a végén mindkét csapat úgy vonulhatott le, hogy győzelmet szalasztott el.

Ilyen egy igazságos döntetlen, és ezzel a jelzővel mindkét mester egyetértett mérkőzés utáni nyilatkozatában.

EDZŐI NYILATKOZATOK

Tomiszlav Szivics, a Diósgyőr vezetőedzője: – Nem örülök annyira, de igazságos az eredmény. Volt olyan periódus, amikor rúghattunk volna még egyet-kettőt, ziccereket hagytunk ki, tizenegyest nem fújt be a bíró. Sok munkát végzünk, ezen vagyunk, és az MTK – akárhogy változik – jó csapat, van egy Kanta Józsijuk, aki egy professzor, egy edző a pályán. Nekünk fáj az eredmény, de igazságos. Az első félidőben sem voltak gondok, az MTK egyszer lőtt kapura, és gól lett. Amikor az ellenfél beparkol két busszal a 16-osához, akkor is meg kell oldani a helyzeteket. Most ez volt a szituáció, kontrára játszottak, mi pedig nem tudtuk ekkor megoldani a feladatot, ahogy kell. Az egy pont miatt nem fogunk sírni, de három kellett volna.

Garami József, az MTK vezetőedzője: – Örülök neki, hogy jól küzdöttek a fiúk. Voltak olyan időszakok, amikor szerezhettünk volna még gólt, de azt is el kell ismerni, hogy a kapott gólok után volt tíz-tizenöt perc, amikor nagyon veszélyesen támadott a Diósgyőr, és akkor bizony szerencsénk is volt. Összességében azt hiszem, hogy igazságos döntetlen született. Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy kemény játékot engednek a játékvezetők, itt most több olyan eset fordult elő, hogy mindezt nem jól reagáltuk le. [Bese becseréléséről:] Nem volt rossz csere, de másik cserénk is rúghatott volna még gólt. Ilyen melegben a friss erőktől várhatók olyan megmozdulások, amik perdöntők lehetnek a mérkőzésen.

JÓ LENNE TUDNI, HOGY ELÉG-E NEKÜNK A MAXIMUM? - SZIVICS

A MÉRKŐZÉS ONLINE KÖZVETÍTÉSÉT IDE KATTINTVA OLVASHATJA EL!

NB I
2. FORDULÓ
DIÓSGYŐRI VTK–MTK 2–2 (William Alves 40., Tisza 54., ill. Pölöskei Zs. 14., Bese 67.)