Videó: egy meghökkentő terv nyomában, nemzeti stadion az Arany-hegybe vájva

CSILLAG PÉTERCSILLAG PÉTER
Vágólapra másolva!
2020.09.03. 10:18
Álmodtak kétszázezres óriásarénát a Remete-hegyre, de rajzoltak gigastadiont a Tabánba és a Hajógyári-szigetre is. Ezt a témát – azaz a főváros nagy stadionjának tervezését és elhelyezését – jártuk körül a Budapesti futballmesék videosorozat legújabb, 9. epizódjában.

Nemzeti stadion a Gellért-hegyen, a Tabánban, az Erzsébet téren, a Farkasréti temető alatt vagy a Lupa-szigeten? Bármily meghökkentően hangzik is, az említett helyszínek is szóba kerültek a Népstadion 1953-as átadása előtt évtizedeken át tartó építészeti, sportpolitikai és városrendezési vitában, amelynek fókuszában Budapest nagy stadionjának tervezése és elhelyezése állt. A labdaháztól a Népstadionig című kötet szerzőjével, Zeidler Miklós történésszel felkerestük a mintegy ötven felvetett stadionelhelyezési ötlet közül az egyik legérdekesebb, az 1930-as években kidolgozott arany-hegyi elképzelés színterét.

„Maga a terv azzal számolt, hogy Óbuda külső részén, az úgynevezett Arany-hegy keleti lejtőjébe vájnának bele három nagy lelátót. Az egyik egy atlétikai stadion, a másik kettő egy úszó- és egy teniszstadion nézőterét képezte volna, és az Arany-hegy keleti lejtőjénél elterülő tágas terület, az úgynevezett Mocsáros-dűlő, óriási tornarétet jelentett volna, ahol tömeges tornabemutatókat lehetett volna tartani” – fogalmazott Zeidler Miklós.

A nemzeti/magyar stadion szókapcsolat (akkor még „magyar stadion” formában) a Nagy Háború előtti években bukkant fel először a hazai sajtóban, még mielőtt Magyarország élen végzett volna az 1920-as olimpiai rendezésről szóló – időben közvetlenül a világháború kitörése előtt zajló – előzetes szavazáson. Már 1911-től több lap megpendítette a magyar stadion ügyét, hogy csak a létesítmény felépítésével lenne esélyünk egy olimpia megrendezésére. Radvány Jenő, a Budapest-Csepeli Athletikai Club jeles főtitkára például pénzgyűjtési mozgalmat indított a magyar stadion felépítésére Az Újság hasábjain – nem is az 1920-as, hanem már az 1916-os nyári játékokra gondolván, hogy „Budapesten kellene tartani az olimpiai-versenyeket”.

A sorozat korábbi darabjai:
8. rész – A tornaterem égői bánták az első magyarországi futballedzést
7. rész – A mámoros reggel, amelyen tízezrek felejtettek el munkába, iskolába menni
6. rész – Ádám és Éva paradicsomi rangadója a Gellért-hegy tetején
5. rész–IX. kerület, Springer dinasztia – zöld-fehér vér az erekben
4. rész – Felkerestük a helyet, ahol a magyar labdarúgás született
3. rész – Zsebben talált szemüveg és óra segített azonosítani az edzőmártírokat
2. rész – Filmgyári ködgéppel varázsoltak Puskáséknak Londont a Nagyréten
1. rész – Ahol Krúdy Gyula meccstudósítást írt a világháború után

Legfrissebb hírek

1935 – Húsz év különbséggel két olimpián vett részt a polihisztor Manno Miltiades

Népsport
2025.02.16. 07:32

Bársonysapkát a válogatottaknak! – Hosszú Kávé Kapási Attilával

Képes Sport
2025.01.03. 16:58

Hagyományt teremtene a Rendszerváltó Szemle

Foci Eb 2024
2024.06.14. 09:40

Sportrádió: Példát kellett statuálni – Vitézy Szűcs Sándorról

Minden más foci
2023.05.12. 13:22

PL: apró, de jelentős változás a Crystal Palace mezében

Angol labdarúgás
2022.06.20. 19:23

Honoring the first – Hungarian gold at the Olympics

English
2022.02.20. 22:44

Az elsők tisztelete – magyar aranyak az olimpiákon

Egyéb egyéni
2022.02.20. 06:55

Olimpia: 125 évvel ezelőtt született meg Magyarország első nyári ötkarikás aranyérme

Egyéb egyéni
2021.04.11. 13:45
Ezek is érdekelhetik