Egy szinttel feljebb léphetnek a szlovének

BACSKAI JÁNOSBACSKAI JÁNOS
Vágólapra másolva!
2010.05.18. 23:25
null
Sebastjan Cimirotic szerezte Szlovénia első vb-gólját, 2002-ben a spanyolok ellen (Fotó: Action Images)
Már csak egy hónap van hátra az esztendő legnagyobb sporteseménye, a labdarúgó-világbajnokság rajtjáig. Az NSO sajátos visszaszámlálása keretében mostantól mindennap bemutatunk egyet a 32 résztvevő közül. Vizsgáljuk a múltat: honnan indultak és milyen sikereket értek el eddig e válogatottak, kik voltak történetük legnagyobb alakjai? Természetesen erőfelmérőt is tartunk, amelyben feltérképezzük a jelenlegi kereteket, próbáljuk kifürkészni a kapitányi szándékokat, a taktikai lehetőségeket. Sorozatunk kilencedik szereplője a C-csoportban szereplő Szlovénia.

Nem tekint veretes múltra vissza a szlovén labdarúgás, ám az erős alapoknak köszönhetően az ország 1992-es függetlenné válása óta a 2010-es világbajnokságon kívül egy-egy kontinenstornán, illetve vb-n is részt vehettek már.

 

Jugoszláv alapok

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel, majd a történelem sodrában Jugoszláviaként lett közismert. Nem kevés „közjáték" után 1991. június 25-én kiáltotta ki Szlovénia függetlenségét, a következő évben játszotta le első hivatalos mérkőzését a szlovén labdarúgó-válogatott. Egyébként 1920-tól létezik Szlovén Labdarúgó-szövetség, amely saját bajnokságot és kupát is rendezett, majd a szocializmus alatt is működött, természetesen csak mint tagszövetség. 

 

Szerény kezdetek

A jugoszláv másod- és harmadosztályban szereplő szlovén klubok (leghíresebbjük az Olimpija Ljubljana) 1992-ben szerveződtek önálló bajnokságba. Az első válogatott mérkőzésre Bojan Prasnikar a Simeunovic – Perkat, Jancic, Zulic, Englaro – Jermanis, Tosic, Ubavic, Gruskovnjak – A. Ceh, Gliha összeállításban küldte ki legényeit (a vége 1–1 lett az észtek ellen). Az 1996-os Európa-bajnokság selejtezőit nagy meglepetésre kiválóan kezdték, hiszen a friss vb-ezüstös olaszoktól pontot raboltak odahaza, majd Ukrajnában sem kaptak ki. A lendület akkor nem tartott sokáig, de az első nagy szlovén sikerre csak a következő kontinensbajnokságig kellett várni, hiszen erre már kvalifikálta magát Srecko Katanec kapitány gárdája. A pótselejtezőn az ukránok hullottak el, Milenko Acimovicnak a felezővonal közeléből lőtt gólját azóta is emlegetik.

 

A Katanec, Zahovic féle fénykorszak

Az egykori sokszoros jugoszláv válogatott, a VfB Stuttgartban és a Sampdoriában is megforduló Katanec alatt élte aztán fénykorát a szlovén futball. A németalföldi tornán egy 3–3-mal kezdtek Jugoszlávia ellen (Dabanovic – Milinovic, Milanic, Galic – Novak, Pavlin (Pavlovic, 74.), A. Ceh, Karic (Osterc, 78.) – Zahovic – Rudonja, Udovic (Acimovic, 64.) összeállításban), majd kikaptak a spanyoloktól minimális arányban, így aztán a továbbjutásért játszhattak az egységes norvégok ellen. Nem bírták el a terhet, gól nélküli döntetlen lett a vége. Érdekesség, hogy az északiak továbbjutásukat ünnepelték már az öltözőben, amikor rájöttek, hogy ők is kiestek a másik mérkőzésen történt spanyol feltámadás miatt...

 

Katanec-vég már a torna közben

Az ázsiai világbajnokság selejtezőit hat győzelemmel és ugyanennyi döntetlennel zárták, ám a tornán egyetlen pontot sem szereztek a szlovének, sőt, a kapitány az első mérkőzés után csúnyán összeveszett legnagyobb csillagával, az eset után nem kevés vitát követően száműzötté vált Zlatko Zahoviccal. Tulajdonképpen a jól összerakott és összeszokott Eb-csapattal álltak ki a szlovének, de a spanyolok, a dél-afrikaiak és a paraguayiak is legyőzték őket. Katanec már a Zahovic-affért követően bejelentette, hogy a vb után lemond, így az őszi Eb-selejtezőknek egy alaposan átszervezett csapattal és Zahoviccal vágott neki a régi-új főnök, Bojan Prasnikar, ám nem kísérte siker tevékenységét. Utóda, Branko Oblak sem remekelt, az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a szlovén keretben egyáltalán nem hemzsegtek a közelmúltban (sem) a klasszisok.

 

Kek-siker

A 2007-ben kinevezett Matjaz Kek sem főzhetett jobb minőségű alapanyagból, de a Samir Handanovic, Andraz Kirm, Milivoje Novakovic, Robert Koren, Valter Birsa mag köré épített gárda a vb-selejtező során megelőzte a cseheket, az északíreket és a lengyeleket is, a „pótpárbajban" pedig kiütötte a sokkal esélyesebb orosz válogatottat. Az afrikai világverseny sorsolásakor jóval nagyobb szerencséjük volt a szlovéneknek: míg az angolokkal nem versenyezhetnek, az Egyesült Államok és Algéria legjobbjai ellen joggal bíznak a pontszerzésben.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik