Tőzsér: Édesapám tanított meg szabadrúgást lőni

Tőzsér Dániel csapata, a Genk a belga bajnokság első helyén áll, azonos pontszámmal a második Anderlechttel, és a két együttes pénteken rangadót vív egymással. A magyar középpályás szerint Juhász Roland csapat a Jupiler League favoritja, de néhány aspektusban jobbnak tartja a Genket.

„A bajnoki címről soha nem beszéltünk az öltözőben, legalábbis szinte soha nem került szóba. Mindig az éppen lejátszott vagy a következő meccsről beszélünk, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek ambícióink. A játékunk vagy az eredményeink alapján látszik, hogy milyen irányba haladunk. Ebben az idényben a Genk a másik nagy csapat az Anderlecht mellett. Tudjuk, hogy az Anderlechtnek kiváló játékosai vannak minden poszton, mint Silvio Proto, Juhász Roland, Lucas Biglia, Mbark Buszufa vagy Romelu Lukaku. De mi egységesebbek vagyunk. Az Anderlechtnél egy-két emberen múlik, hogy milyen a csapat játéka. De továbbra is az Anderlecht a bajnokság favoritja. Ez természetes, mivel nekik van a legtöbb pénzük, és nagyobb múltra tekintenek vissza. Nem mondjuk azt, hogy legyőzzük őket, mert ez könnyen balul sülhet el. A meccs ellenük meghatározó lesz a bajnoki cím szempontjából, nemcsak a pontok, hanem a lelkiállapot miatt is" – mondta Tőzsér.

A középpályás saját helyzetéről is beszélt: Tőzsér élvezi, hogy edzője, Franky Vercauteren számít rá a támadásoknál, így több gólt szerezhet, mint korábban. A játékos azt is elárulta, ki tanította meg szabadrúgást lőni.

„Több gólt szerzek a Genkben, mint bárhol máshol, mivel másféle szerepkörben játszom, mint korábban. Továbbra is védekező középpályás vagyok, de az edzőnk azt kérte tőlem, hogy rohanjak fel a lehetőségeknél. David Hubert ilyenkor hátul marad. A szabadrúgásomon rengeteget dolgoztam. Gyerekkoromban mindig a lövéseket gyakoroltuk édesapámmal. Profi futballista volt, főleg a magyar másodosztályban szerepelt, de egy idényt lehúzott az élvonalban is (Tőzsér Géza 1984 tavaszán a Diósgyőri VTK NB I-es csapatában szerepelt, 12 bajnokin 3 gólt szerzett – a szerk.). Ő gyakran mondta nekem, hogy a rögzített helyzetek nagyon fontosak a labdarúgásban, mivel számos gól születik szögletből vagy szabadrúgásból. Ennek a munkának a gyümölcse ért be. Fiatalon kialakult a technikám, amelyet huszonöt éves kor fölött már nem nagyon lehet fejleszteni. Nem a tehetségnek tulajdonítom ezt, hanem a gyakorlásnak" – jelentette ki a játékos, akit nem zavar, hogy nincs annyira a reflektorfényben, mint a fiatal csatárok.

„A két védekező középpályás, David Hubert és én jól jelképezi az egész csapatot: visszafogott hatékonyság. Vercauteren néha megemlíti, hogy mi árnyak vagyunk, de ez így van jól. Ritkán szerepelünk az újságokban. A figyelem középpontjában Jelle Vossen és Marvin Ogunjimi áll, de ez természetes, hiszen ők fiatalok, gólokat szereznek, sok pénzt hoznak a klubnak. Én, huszonöt évesen, soha nem leszek már nagy hal az átigazolási piacon. Most mindenki Romelu Lukakut akarja, mert fiatal, de ha tíz évvel idősebb lenne, már nem övezné ekkora felhajtás. Hubert és körülöttem nincs ekkora felhajtás, de így legalább nyugodtan végezhetjük a munkánkat a háttérben, lezárjuk a területeket, és irányítjuk a védekezést és a támadásokat. Ott játszunk, ahol a legtöbb ideig van a labda a meccseken. Úgy is fogalmazhatunk, hogy bizonyos értelemben mi vagyunk a csapat agya."