Dzsudzsák: Aki szerint ez bukás, annak kívánom, hogy bukjon ekkorát!

– Elmondhatatlanul boldog és büszke vagyok. Ahhoz képest, hogy tavaly nyáron sokat úgy gondolták, a világ végére igazolok, és azzal gyakorlatilag vége a karrieremnek, most Oroszország egyik legpatinásabb klubja, a Dinamo Moszkva szerződtetett. A károgókkal viszont nem is akarok foglalkozni, csak örülni szeretnék annak, hogy így alakult a sorsom.

– Fél éve nagy reményekkel vágott bele a mahacskalai kalandba. Nem sajnálja otthagyni az Anzsit?
– Többek között azért is sajnálom, mert pályafutásom során még nem volt arra példa, hogy néhány hónap elteltével odébbálljak. A kulcscsonttörésem miatt nem úgy alakult az őszöm, ahogy terveztem, ezért az elmúlt hetekben végig abban a tudatban készültem, hogy na, ez az én tavaszom lesz, most mindenki meglátja, mit tudok valójában. Ha ez nem is jön össze, abban biztos vagyok, hogy az Anzsi előbb-utóbb nagy csapat lesz, szurkolok is neki. Szép időszakot töltöttem a Mahacskalánál, ráadásul olyan barátokra tettem szert, mint Roberto Carlos és Mbark Buszufa. Jólesett, hogy már mindketten sok sikert kívántak nekem a Dinamóban.

– Ha nem Jurij Krasznozsant, hanem Guus Hiddinket nevezik ki a dagesztáni gárda élére, maradt volna az Anzsinál?
– Biztosan. Elárulhatom, Hiddink a korábbi eindhoveni edzőmmel, Fred Ruttennel képzelte el a közös munkát, ami azt illeti, nagyszerű lett volna velük dolgozni.

– Feltételezem, így sem kesereg.
– Sőt! A Dinamónál hihetetlen fogadtatásban volt részem, az első pillanattól fogva érzékeltették velem, mennyire értékes játékosnak tartanak. A minap a klubvezetőkkel ebédeltem, nem győzték hangoztatni, milyen nagy szerepet szánnak nekem. Nem tagadom, hízott a májam, annál is inkább, mert az igazi arcomat még nem is látták – úgy fizettek értem tizenkilencmilliót, hogy az Anzsiban mindössze négyszer voltam kezdő.

– Mondják, azért is szakított a Mahacskalával, mert az új edző nem számított önre.
– Semmi baj, mondják csak... Azok után, amit a nyáron kaptam, ez semmiség. Aki bukásnak állítja be a klubcserémet, annak azt kívánom, hogy bukjon akkorát, mint én. Aki pedig bele akar kötni a váltásba, akkor is belekötne, ha a Real Madridba mentem volna. Az örömömet senki sem tudja elrontani! A fél évvel ezelőtti tapasztalatok végképp rádöbbentettek arra, ki és mi a fontos nekem. Kinőttem abból, hogy az izgasson, ki szeret és ki nem. Abban mégis bízom, hogy sokaknak örömet szereztem, netán még dicsőséget is hoztam Magyarországnak azzal, hogy egy Európa-szerte jegyzett klub tizenkilencmillió eurót sem sajnált értem. Elismerem, a nyáron történtek után elégtételt jelent számomra a moszkvai szerződés, úgy fest, a Jóisten is mellém állt.

MIVEL GYŐZTE MEG DZSUDZSÁK A DINAMO VEZETŐIT? A HETES MEZT KÉRI – MIÉRT ÉPP AZ A VÁLASZTÁS A 22-ES UTÁN? EGY NAPOT KAPOTT A DÖNTÉS MEGHOZATALÁRA – NEHÉZ VOLT-E? KERESSE A DZSUDZSÁK BALÁZZSAL KÉSZÍTETT TELJES INTERJÚT A NEMZETI SPORT PÉNTEKI SZÁMÁBAN!