U19: a kimaradó Tajti az edzővel nem beszélt, a kerethirdetésről sem tudott

 

– Michael Boris szövetségi edző a következőket mondta a Nemzeti Sportnak, amikor kiderült, hogy nem számít a játékára: az U19-es válogatott megvan ön nélkül is. Mit szól ehhez?
– Elfogadom a szövetségi edző döntését, úgy érzem, a pályán mindent megtettem, amit tudtam, de a jelek szerint nem volt elég – mondta Tajti Mátyás, a Málaga B-csapatának labdarúgója, aki meglepetésre kimaradt a csehországi U19-es elitkörre (március 21-27.) készülő U19-es válogatott keretéből.

– Csalódott?
– Egyelőre nem. Az elsődleges célom, hogy felkerüljek a Málaga első csapatához. Ez áldozatokkal jár.

– Milyen a kapcsolata Michael Borisszal? Egyeztetett a kihagyásáról a szövetségi edzővel?
– Az edzővel nem beszéltem. A kerethirdetésről sem tudtam, miután napvilágot láttak a nevek, a társaim kérdezték tőlem, miért nem vagyok benne…

– Kétezer-tizenöt szeptemberében az FC Barcelona nem engedte el a válogatottba: vajon ez is közrejátszhatott a döntésben, vagy itthon azt gondolhatják, nem is akar jönni?
– Ez is benne van. Amikor kijöttem, a válogatott részletes éves programot küldött a Barcelonának és most a Málagának is. Minden hónapban lett volna összetartás, valamelyik egy-két hetes, de a klub nem engedett el mindegyikre, azzal az indokkal, az ő játékosuk vagyok, szükségük van rám, nem azért szerződtettek, hogy csak fél hónapot legyek a csapattal. Nehéz megtalálni az egyensúlyt.

– Ha a jövőben lehetőséget kapna, vállalná a válogatottságot?
– Természetesen. Szívesen megyek haza, megtiszteltetés számomra a magyar címeres mez.

– Januárban azt nyilatkozta, hogy edzhetett a Málaga felnőttcsapatával – azóta kapott meghívót a profik közé?
– Azóta nem. De nem dőlök a kardomba, van még időm, nem szeretném siettetni a dolgokat. Az első csapatnál is vannak gondok, és egyelőre azzal foglalkoznak.

– Mennyi időre van szüksége, hogy az első csapatnál kerettag legyen?
– Spanyolországban végig kell járni a szamárlétrát. Már azzal elégedett vagyok, hogy ifjúságiként a második csapatban szerepelhetek, hiszen a fiatalok közül mindössze hárman kerültünk fel. Általában húsz-huszonegy éves korban kerülnek stabilan az első csapatba a játékosok. Tehát két-három év kell még, hogy odaérjek. Fizikailag jobban bírom a mérkőzéseket, emiatt magabiztosabbnak érzem magam a pályán. Amióta Málagában vagyok, mindennel együtt körülbelül harminc bajnoki van mögöttem, nagy része a B-csapatban, míg az U19-be visszajátszom a rangadókra. Ez jelentős különbség Barcelonához képest.

– Noha többször azt mondta, nem tartja magát olyan különlegesnek, mint amit állítanak a szakértők, de nem fél attól, hogy az elveszett tehetségek sorsára jut?
– Nem szabad ezzel foglalkoznom, mert görcsössé tenne. Csak arra koncentrálok, hogy minél többet játsszak, és stabilan szerepelhessek az első osztályban. Nap mint nap ezért dolgozom, de nem dől össze a világ, ha végül nem sikerül.

– Milyen jövőképe van a Málagában?
– Nyolc forduló van hátra a negyedosztályú bajnokságból, s tizennégy pontos előnnyel vezetjük a mezőnyt. Ha sikerül megnyernünk – és a rájátszást is –, akkor felkerülünk a harmadosztályba. Most hosszabbítottam kétezer-tizenkilencig a Málagával, mindenképpen itt szeretném folytatni a pályafutásomat.