Szoboszlai: Nem szállok el, az számít, amit az edzőim mondanak

„A MECCSEK JÖNNEK, NEM SZÁMOLOM ŐKET” – A SOROZATTERHELÉSRŐL

Az olaszok elleni U21-es válogatott meccsen kilenc napon belül a harmadik találkozóját játszó Szoboszlai Dominik már maga sem tudja, hány mérkőzésen szerepelt az elmúlt két hónapban. Elismeri, hogy ez az időszak minden korábbinál kimerítőbb számára, viszont tisztában vele, a fejlődése érdekében most éppen erre van szüksége.

„Hála istennek megkapom a lehetőséget az FC Lieferingnél a felnőttek között az osztrák másodosztályban, az FC Red Bullnál az ifjúsági Bajnokok Ligájában, és itt, az U21-es válogatottnál is – nyilatkozta a Nemzeti Sport Online-nak a 17. életévét október 25-én betöltő középpályás. – A meccsek jönnek, nem számolom őket, örülök, hogy minél többet pályán lehetek. Az idény eleje volt nehezebb, amíg felvettem a ritmust. A Liefering meccsei már kilencven percig tartanak, míg az utánpótlásban tíz perccel rövidebbek voltak a találkozók, ez is új volt, és közrejátszhatott abban, hogy az idény elején két meccsen még lecseréltek, azóta viszont az összes bajnokinkat végigjátszottam. Az U21-es válogatott két korosztálynyi ugrást jelent az U17-hez képest, és talán még nagyobb a tempó, mint az osztrák másodosztályban. Az első találkozómon, a németek elleni meccsen, majd az olaszok ellen lecseréltek, a Málta elleni Eb-selejtezőt viszont már végigjátszottam.”

Az elmúlt hetek felemásra sikerültek Szoboszlai számára, hiszen előbb gólt lőtt a Blau-Weiss Linz ellen 3–0-ra megnyert bajnokin, majd győztes csapat tagja lehetett az ifjúsági Bajnokok Ligájában, aztán betalált az osztrák másodosztályban a Riednek, de csapata 6–1-es vereséget szenvedett, míg múlt csütörtökön az U21-es válogatottal volt részese az olaszok elleni 6–2-es pofonnak.

„Az osztrák bajnokin már a második percben emberhátrányba kerültünk, ami meghatározta a mérkőzést. Az U21-es válogatottban az olaszok ellen sajnos nem volt meg az az egység a csapatban, ami korábban a németek elleni felkészülési mérkőzésen. Valahogy az egész csapat el volt csúszva, védekezésben és támadásban is. Pedig felkészültünk a mozgásokból, hogy mire kell figyelnünk, de ezt a pályán nem tudtuk megvalósítani. Nekem sem sikerült úgy játszanom, ahogy szerettem volna. Bízom benne, hogy kedden a törökök ellen, várhatóan jó hangulatban, sok néző előtt fel tudunk pörögni, és javítani tudunk, de nem lesz könnyű, hiszen Törökország meglepő vereséget szenvedett a múlt héten Cipruson. Mindenesetre ezekből a találkozókból lehet és kell is tanulni.”

Az internetes adatbázisokat segítségül hívva gyorsan kiszámolható, hogy a bajnokikkal, az ifi BL-meccsel és a három őszi U21-es válogatott mérkőzéssel együtt Szoboszlai ebben az idényben már 17 találkozón lépett pályára, összesen 1431 percet játszott, és három gólt szerzett.

„ETTŐL MÉG NEM FOGOK ELSZÁLLNI” – A LISTÁRÓL, A CÉLOKRÓL

Az, hogy folyamatosan lehetőséget kap, már egy visszajelzés lehet a teljesítményének minőségéről, miközben kedvező nemzetközi megítélését az példázza, hogy a The Guardiannél a múlt héten beválasztották a világ 60 legtehetségesebb 17 esztendős játékosa közé.

„A csapattársak szóltak, hogy fent vagyok valamilyen listán – reagált az elismerésre Szoboszlai. – Megnéztem, és tényleg ott volt a nevem. Nagyon jó és önbizalom-növelő érzés, főképp egyedüli magyarként egy ilyen összeállításban szerepelni, de ettől azért még nem szállok el magamtól. Az számít, hogy az edzőim mit mondanak. Többnyire elégedettek velem a klubomnál, de azt is elmondják, ha valamit nem jól csinálok, és el is magyarázzák, mit kellene másképp tennem. Tanulni, fejlődni szeretnék.”

Szoboszlai a rövid távú céljait illetően is eltökélt és határozott: „Fél év múlva szeretnék a Red Bull osztrák élvonalbeli első csapatával készülni, még ha játszani nem is fogok, már az is előrelépés lenne, ha velük tréningezhetnék. Amúgy kapkodásra nincs ok, jó helyen vagyok, a klub edzői figyelnek, látni fogják, mikor jöhet a következő szint.”

A középpályás júniusban már Bernd Storck szövetségi kapitány felnőttkeretének is tagja volt, de aztán nem kapott lehetőséget, és azóta meghívót sem az első csapathoz.

„Nem vagyok csalódott emiatt, ahhoz a csapathoz jövök, amelyikhez hívnak – mondta ezzel kapcsolatban. – Készen állok a bizonyításra, bármelyik együttesben is számítanak rám.”

„MINDEN MECCS EGY TAPASZTALAT” – A MENEDZSER SZEMÉVEL

A további célokról, az elmúlt hetek tapasztalatairól és arról, hogy a The Guardianben megjelent lista mennyire tekinthető valós értékmérőnek, Szoboszlai Dominik menedzserét, Esterházy Mátyást is megkérdeztük.

„Nyilván jó dolog, hogy egy ilyen listára felkerül a neve, de gyakorlati jelentősége nem igazán van. A Red Bullnál ettől függetlenül is mindenki tisztában van Szoboszlai Dominik képességeivel, ahogy szerintem azok a nagy európai klubok is, amelyek a legnagyobb tehetségeket erre a korukra már árgus szemekkel figyelik és behatóan ismerik” – mondta a játékosügynök, aki ugyanakkor elismeri, ő maga sem várta, hogy védence ilyen gyorsan tud alkalmazkodni a felnőttfutballhoz.

„Számítottam rá, hogy megugorja ezt a lépcsőfokot is, és örülök, hogy máris meghatározó embere lett csapatának. Bevallom, a fejlődésének tempója viszont még engem is meglepett. Jelenleg ugyanis a legtöbb játékpercet pályán töltők közé tartozik a Lieferingben, és gólokkal, gólpasszokkal is bizonyítja, hogy nagy jövő áll előtte” – folytatta Esterházy.

„Az utánpótláskorú játékosoknak a felnőttfutballhoz való alkalmazkodás általában hosszabb időt vesz igénybe annál, amit most Dominik esetében látunk. Azt tudtam, hogy a játékintelligenciájával és a technikai képességeivel nem lesz probléma, viszont ezen az őszön bizonyítani tudta, hogy fizikailag és mentálisan kész arra, hogy felnőttek között futballozzon. A teljesítményének az értékét éppen az mutatja a legjobban, hogy a Lieferingben tizenhat évesen folyamatosan a kezdőcsapatban számolnak vele, és végig is játssza a találkozókat. Mindegyik meccs értékes tapasztalattal gazdagítja, így például az olaszok elleni, múlt heti, U21-es válogatott találkozónak is vannak olyan tanulságai, amelyeket a megfelelő polcra helyezve még előrébb tud lépni. A profi játékos hamar feldolgozza az őt ért kudarcot, és a javára fordítja azt. Dominik igazi profivá érett.”

A menedzser elárulta, miben látják az osztrák klub szakemberei a magyar tehetség talán legnagyobb erényét.

„A magas játékintelligencia és a rendkívül profi hozzáállása mellett Dominik regenerációs képességét és fizikai paramétereit emelik ki a Red Bullnál, azt, hogy két-három naponta tud meccseket játszani úgy, hogy közben a futásadatokban, a futás mennyiségében és minőségében is, vagyis a gyors futások számában folyamatosan a legjobbak közé tartozik a csapatában.”

Esterházy a célokat illetően azonban mindettől függetlenül nagyon óvatosan fogalmazott.

„Az elsődleges cél természetesen az, hogy Szoboszlai Dominik mihamarabb a Red Bull első csapatánál is bizonyítani tudja, hogy valóban Európa legjobb utánpótláskorú játékosai közé tartozik. Ám semmit sem szeretnénk elsietni. A játékossal és édesapjával, a korábbi NB I-es futballista Szoboszlai Zsolttal közösen hosszú távon gondolkodunk, szeretnénk, ha olyan szakmai alapokon nyugodna Dominik későbbi pályafutása, amibe mindig kapaszkodhat. Az itthon, a Főnix Gold FC-nél megszerzett tudásra építve a Red Bull-családon belül megvan arra a lehetősége, hogy a lehető legmagasabb szintre jusson.”

Csak a tisztánlátás végett: a Red Bullnál a Liefering után az osztrák élvonalbeli Salzburg, majd a német első osztályú, jelenleg BL-szereplő RB Leipzig alkotja a ranglétra magasabb fokait, persze addig még nagyon hosszú út, és még több meccs vár Szoboszlaira – az első mindjárt kedden Törökországban.