Beáraz a piac – Thury Gábor jegyzete

A 2021 óta a Fenerbahcéban futballozó 25 éves Szalai Attila Hoffenheimbe igazolásával háromra emelkedik azoknak a magyar válogatott labdarúgóknak a száma, akik a nyáron klubot váltva nem akárhová mentek – és nem is aprópénzért.

Kezdődött Szoboszlai Dominikkal: a válogatott 22 esztendős csapatkapitánya az RB Leipzigtől került Liverpoolba 70 millió euróért, az AZ 19 esztendős bal oldali védőjét, Kerkez Milost szóba hozták a Benficával, az Atléticóval, a Sevillával és a Dortmunddal is, végül a 2022-ben a Milantól Hollandiába kerülő nyolcszoros válogatott a Bournemouth labdarúgója lett. A védő elmondta, gyerekkori álma vált valóra azzal, hogy a Premier League-be igazolhat – nem mellesleg a 32-szeres válogatott Szoboszlai Dominik egy, a korábbi liverpooli legendának, példaképének, Steven Gerrardnak tulajdonított mondást tetováltatott a karjára még 15 évesen.

Kettőjük Premier ­League-be szerződése mindenképpen előrelépés, s nem csak a tekintetben, hogy a Bundesligából, illetve az Eredivisie-ből érkeznek: a Premier ­League a világ legerősebb bajnoksága, ráadásul a Liverpool az egyik legjobb angol együttes. A két transzfer a magyar futballt értékeli fel, fogalmazzunk úgy, Gera Zoltán és Király Gábor – hogy csak a legjobb példákat említsem – után van méltó képviselőnk a nemzetközi futball elitjében, még akkor is, ha a Kerkez Milost 18 millió euróért megvásároló Bournemouth tavaly jutott fel a legjobbak közé.

Hétfőn pont került Szalai Attila klubváltására is. A 25 éves, 35-szörös válogatott védő 12 millió euróért került Isztambulból a Hoffenheimbe (a klubot egyénként mi, magyarok jól ismerjük, Szalai Ádám 2014 és 2019 között itt játszott). Talán mondani sem kell, az Európa-bajnoki részvételért küzdő magyar válogatott szempontjából roppant fontos transzferekről beszélünk: Szoboszlairól edzője, Jürgen Klopp a legjobbakat mondja, Kerkeznek szinte a DNS-ébe van kódolva az angol élvonalra jellemző darálás, Szalai esetében pedig nyugodtan leírhatjuk, tízmillió euró fölött nem a kispadra igazolták. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Leipzig védője, Willi Orbán, továbbá a sérüléséből lábadozó Gulácsi Péter mellett az Union Berlinben Schäfer András és a Freiburgban Sallai Roland vár bevetésre, nincs miért aggódnunk, kulcsembereink – szó szerint – kohóban edződnek.

Egyre masszívabbnak tűnik a magyar válogatott, ez nem csupán szubjektív megjegyzés, úgymond a piac is beárazza játékosainkat.

Lehet, hogy telhetetlen vagyok, de én szívesen látnám hátul Dárdai Mártont is...

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!