Szoboszlai Dominik ült középen, balján az édesapja, Szoboszlai Zsolt, jobbról mellette Esterházy Mátyás.
„Fárasztó napok vannak mögöttem – kezdte mosolyogva a Liverpool 22 éves magyar játékosa. – Húzós időszak volt ez, és még mindig van intéznivaló, de persze nagyon izgatott vagyok. Most van lehetőségem néhány napot pihenni, tizedikén térek vissza Liverpoolba, és másnap részt veszek az első edzésen az új csapatommal. Aztán Szingapúrba utazunk, de már találkoztam a csapat erőnléti edzőjével, a fizioterapeutákkal, és kaptam külön edzéstervet, tudom, mit kell tennem az előttem álló néhány napban.”
A futballista újságírói kérdésre elmondta, bár korábbi csapata, az RB Leipzig játékosaival létrehozott csevegőcsoportban már elköszönt tőlük, és telefonon is felhívta a hozzá legközelebb állókat, még szeretne visszatérni Lipcsébe, hogy tényleg elbúcsúzzon volt játékostársaitól, a klub alkalmazottaitól, a várostól.
„Egyelőre nem ez a prioritás – válaszolt Szoboszlai Dominik. – Nyilván az edzéseken lesz lehetőségem megmutatni, mit tudok, és ha megfelelőnek találják a rúgótechnikámat, talán lesz lehetőségem odaállni a labda mögé. De számomra sokkal fontosabb, hogy minél több játéklehetőséget kapjak, és amikor volt lehetőségem beszélni a vezetőedzővel, Jürgen Klopp is megerősítette: ez csakis rajtam múlik. Hogy aztán pontosan milyen poszton számítanak rám, az még nem került szóba, az majd kialakul...”
A magyar válogatott csapatkapitánya elmondta, egyelőre nem volt lehetősége közelebbről megismerkedni Liverpool városával, a hotelszoba és az akadémia, valamint a kettő közötti út már ismerős neki, de a jövőben lesz lehetősége megismerkedni a településsel, ahonnan a Beatles zenekar is elindult.
„Valóban, az Anfield talán az egyetlen stadion, ahol tényleg izgultam – idézte fel pályafutása egyik fontos pillanatát. – Még a Salzburg játékosaként játszhattam itt, és a találkozót megelőző éjszaka nehezen telt, sokat gondolkoztam azon, mi a teendőm, mi vár rám, milyen érzések lesznek bennem ebben a híres arénában. Fantasztikus érzés, hogy ez mostantól számomra hazai pálya, és annak is nagyon örülök, hogy rengeteg gyerek számára példakép lettem. Nagyon sok üzenet jut el hozzám, tudom, hogy sokan szurkolnak nekem, és bízom abban: sok kissrác elvégzi majd azt a rengeteg munkát, amelyet én elvégeztem, képes lesz mindent megtenni azért, hogy az álmait valóra váltsa. Tulajdonképpen mindenről le kellett mondanom, de ezt cseppet sem bánom. Ugyanúgy iskolába jártam, mint a többi gyerkőc, de engem csak a futball érdekelt. Suli, edzés, alvás, suli, meccs, alvás – ez volt a gyerekkorom. Nem tudom, kiskölyökként milyen lehetett a játszótéren, hogy milyen egy buli a haverokkal, az osztálykirándulások kimaradtak, de én dolgoztam, edzettem, és boldog vagyok, hogy huszonkét évesen itt tartok.”
Szoboszlai Dominik elmondta, hogy amikor értesült arról, hogy a Liverpool érdeklődése valóban komoly, nem foglalkozott azzal, hogy a csapat a következő idényben nem szerepelhet a Bajnokok Ligájában.
„El tudom fogadni, hogy egy évig nem játszhatok ebben a sorozatban, és meg is van a cél: megnyerni az Európa-ligát – reagált a futballista. – A Liverpool négy sorozatban indul, szeretnék segíteni neki abban, hogy ezek közül minél többet megnyerjen. Dolgozni kell, mindenre ez a válasz, hiszen megesett, hogy Lipcsében olyan edzőt neveztek ki, aki nem bízott ennem, másokban jobban hitt – nem estem kétségbe, edzettem magamért, a jövőmért, és aztán jött egy olyan edző, aki már hitt bennem, és megadta a lehetőséget, hogy bizonyítsak.”
Egy kérdés a végére: Szoboszlai Dominik ma Magyarország legmenőbb férfija. Hogyan éli ezt meg?
„Fogalmam sincs. Ha megtalálják, kérdezzék meg őt” – felelte mosolyogva Szoboszlai.
A mellette ülő édesapa, Szoboszlai Zsolt halkan hozzáfűzte: „Itt vagyok...”
SZOBOSZLAI: NEM FOGOK MEGVÁLTOZNI A PÉNZ MIATT, EZT ÍRÁSBA ADOM
Természetesen több kérdést is kapott az eseményen jelenlévő édesapa, Szoboszlai Zsolt. A Főnix Gold FC megálmodója, létrehozója kiemelte, a tehetség mellett alázat, fanatizmus és lemondás kellett ahhoz, hogy a fia ma a Liverpool történetének harmadik legdrágább játékosa legyen. „Nem álszerénység: hiába kergettem volna, ha ő ezt az egészet nem akarja – fogalmazott az édesapa. – Áldás számunkra, hogy az én munkamorálom találkozott az övével. Természetesem semmiféle garancia sem volt arra soha, hogy ideáig eljut, arra sem, hogy egyáltalán labdarúgó lesz belőle, és ha most az NB I-ben szerepelne, én akkor is nagyon boldog lennék, hogy ő a fiam. Én mindig büszke voltam rá, amikor Salzburgba került, aztán amikor Lipcsébe igazolt, és ugyanilyen büszke vagyok most is. Rengeteget dolgoztunk, és azt is el kell mondanom, ha mi, a körülötte lévők esetleg nem bíztunk volna benne igazán, éppen az ő hitéből meríthettünk volna.” Többek között szóba került az a bizonyos híres Steven Gerrard-idézet, amelyet Szoboszlai Dominik tizenöt éves korában tetováltatott magára: „A tehetség isteni áldás, de kitartás, szorgalom, munka nélkül semmit sem ér.” Szoboszlai Zsolt kiegészítette ezt a történetet: „Abban bízom, hogy a mai gyerekek már azt tetováltatják magukra, amit Dominik mond...” |
A sajtóbeszélgetés során lapunk mellett az Index, a Büntető.com, a Telex, a Sportal, a 24.hu, a Hír Tv és az NB I.hu is kérdezett a Liverpool magyar válogatott középpályásától.
A TELJES SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ
– Hogy kinek mekkora szerepe van ebben a transzferben? Sokan sokat dolgoztak azért, hogy Dominik 2023 nyarán a Liverpool játékosa legyen, de a legnagyobb szerepe ebben minden kétséget kizáróan a játékosnak van. Az ő tehetsége, az ő akarata, az ő elszántsága kellett ehhez, és csak ismételni tudom önmagam: talán sokan azt látják, hogy Dominik a Liverpool-mezzel fotózkodik, hogy autogramokat oszt, de ha csak néhány gyerek vagy szülő veszi észre, hogy mindez az elvégzett munka eredménye, akkor célba ért az üzenet. Nem féltjük Dominikot ettől a kihívástól, eddig is lépésről lépésre, a pályafutást tudatosan felépítve haladtunk, hogy Dominik mostanra erre a szintre eljusson. |