Rangadón maradt alul a Neftci a hétvégén – Tamás Márk, az együttes magyar védője végigjátszotta a Qarabag elleni összecsapást (0–2).
„Csakúgy, mint a korábbi bajnoki meccseinken, vasárnap is rengeteg helyzetet kidolgoztunk, de sajnos – csakúgy, mint eddig szinte mindig – ki is hagytuk őket – mondta lapunknak Tamás Márk, a Neftci 29 éves hátvédje, aki a nyáron szerződött Azerbajdzsánba. – Hetek óta ezzel a problémával küszködünk, s már rendkívül idegőrlő – a Qarabag gyakorlatilag kétszer jutott el a kapunkig, és mind a kétszer gólt szerzett… Ettől függetlenül bizakodó vagyok, hiszen még a bajnokság elején járunk, s tudom, ha a támadóink eredményesek lesznek, elindulunk felfelé a tabellán. Nem képességbeli probléma vagy koncentrációhiány okozza, hogy nem lőjük be a ziccereinket, egyszerűen balszerencsés szériában vagyunk: kapufákat rúgunk, s időnként az ellenfél kapusa sem tudja, hogyan véd egy-egy lövést. Ez van, megyünk tovább, hiszek benne, hogy a sok munka kifizetődik, s jó sorozatot kezdünk már a jövő héten, a Sabail elleni összecsapáson.”
A Neftci kilenc forduló után ötödik a tabellán, lemaradása hét pont az éllovas Zirával szemben – Tamás Márk rendszeresen lehetőséget kap, nyolc bajnokin, valamint négy Európa-konferencialiga-selejtezőn lépett pályára, s mindannyiszor végig játszott.
„Örülök, hogy korábban az Európa-konferencialigában, majd a bajnokságban is megkaptam a lehetőséget, az utóbbi három-négy meccsen éreztem magamat olyan formában, amelyet elvárok magamtól. Adrian Mutu vezetőedző bízik bennem, és szerencsére benne is a klub vezetői. A korábbi kiváló csatár biztosan kitalál valamit, hogy hatékonyabbak legyünk. Lehet, a támadóinknak üres kapura kell majd lőniük az edzésen, hogy önbizalmat szerezzenek...”
Az egyszeres válogatott futballista nem kapott meghívót a nemzeti együttes októberi mérkőzéseire, de azért dolgozik, hogy újra számítson rá Marco Rossi szövetségi kapitány.
„Stabilan, jól futballozik a válogatottunk az utóbbi időben is, sejtettem, hogy nem kapok meghívót – ettől független az ember mindig bízik, amikor felolvassák a neveket, hátha az övét is hallja. Reménykedem, hogy ami késik, nem múlik, nekem csak az feladatom, hogy jól futballozzak és mindent megtegyek a pályán. Ha így lesz, tükörbe tudok nézni. Nem adom fel, most az a cél, hogy novemberben számítsanak rám.”