Olimpia: a britek többsége szerint megérte a ráfordítás

A vasárnap befejeződő ötkarikás játékok teljes költségvetése 9,3 milliárd font (3300 milliárd forint) volt. Az összeg zömét államháztartási forrásokból, az állami lottójáték bevételeiből, valamint a Londonban élők városi adóiból fedezték.

A The Guardian – a legnagyobb baloldali brit napilap – megbízásából elvégzett, szombaton ismertetett országos felmérés szerint a britek 55 százaléka gondolja úgy, hogy bőségesen megérte ez a ráfordítás, már csak azért is, mert Nagy-Britannia 104 éve – vagyis az 1908-as londoni olimpia óta – nem ért el olyan jó olimpiai eredményeket, mint az idén.

A kiadásokat nem sokalló többség egyetértett azzal a megállapítással is, hogy a Team GB kiemelkedő eredményei jókedvre hangolják a recesszió szorításában élő országot.

A felmérésbe bevontak 35 százaléka mindazonáltal úgy vélekedett, hogy a londoni olimpia csak „költséges figyelemelterelés volt” a súlyos gazdasági problémákról.

A felmérést készítő ICM közvélemény-kutató cég az etnikai kisebbségekhez tartozó brit olimpikonok kiemelkedően sikeres londoni szereplésével kapcsolatban vizsgálta azt a kérdést is, hogy a britek miként vélekednek a multikulturális társadalomról. A megkérdezettek 68 százaléka – vagyis több mint kétharmada – egyetértett azzal, hogy a modern Nagy-Britanniát erősebbé teszi az országban egymás mellett élő kultúrák sokfélesége. Az országos átlagon belül a multikulturális társadalom támogatottsága Londonban a legmagasabb – 79 százalékos –, a fiatal, 18-24 éves felnőtt britek pedig még elfogadóbbak ebben a kérdésben: e korosztály 81 százaléka mondta magát a multikulturalizmus hívének.

Ennek valamelyest ellentmond ugyanakkor a bevándorlókkal kapcsolatos vegyesebb közvélekedés. Országosan a válaszadók kis többsége – 53 százalékuk 47 százalék ellenében – azzal a megállapítással értett egyet, hogy a bevándorlók zöme nem fejt ki semmilyen pozitív hatást Nagy-Britanniára, és az olimpiai győzelmeket elérő, etnikai kisebbségekhez tartozó versenyzők inkább csak kivételnek számítanak ebből a szempontból.

London azonban e kérdésben is kirívóan eltér az országos átlagtól: a londoniak 62 százaléka nem értett egyet a felmérés azon választható kitételével, hogy a bevándorlásból Nagy-Britanniának semmilyen haszna nem származik.

Anthony Heath professzor, az Oxfordi Egyetem tudósa, aki a multikulturális társadalom jelenségeit kutatja, a The Guardiannek kifejtette: a felmérés eredményei összességében azt mutatják, hogy a bevándorlással kapcsolatos aggályok ellenére figyelemreméltó a multikulturális társadalom támogatottsága a britek körében, és ez azt is jelzi, hogy a brit társadalom „fejlettebb szinten áll, mint ahogy azt a politikusok feltételezik”.

Heath professzor szerint az EU-bővítés utáni új bevándorlási hullámot fogadó ellenérzés tökéletesen összeegyeztethető azzal a büszkeséggel, amelyet a britek a társadalomban régóta gyökeret vert fekete és ázsiai közösségek vívmányai iránt éreznek.