Sajnos vannak olyan kórképek, amelyek hirtelen halált is okozhatnak, és ezek közül leggyakrabban a hirtelen szívhalált okozó infarktussal lehet találkozni. Több tragikus halálesetet okozott már agyi katasztrófa is (ez a betegség fordult elő az 1993-ban elhunyt Zsiborás Gábornál), ilyen esetekben úgynevezett agyiér-aneurizma-repedés, vagy hirtelen agyiér-elzáródás állt a tragédia hátterében. Szintén azonnali halált válthat ki a tüdőembólia, ám ez a kór fiatal embereknél egészen kivételes.
A Luz-stadionnál a Fehér Miklós emlékére elhelyezett részvétnyilvánító könyvet írja alá az egyik rajongó
A Luz-stadionnál a Fehér Miklós emlékére elhelyezett részvétnyilvánító könyvet írja alá az egyik rajongó
Fehér Miklós halála kapcsán megkerestük dr. Mohácsi Jánost, a magyar válogatott új csapatorvosát, miként fordulhat elő egy rendszeresen vizsgált élsportolónál is ez a szörnyű tragédia. Az orvos korábban már dolgozott labdarúgó-együttes mellett, ő volt a 2000-ben bajnokságot nyert Dunaferr orvosa. "A boncolás végeredménye ad pontos képet arról, mi okozta Miklós halálát – magyarázta az esetet a szakember, aki hétfőn délután még nem értesült a portugáliai boncolási eredményről. – Az ilyen hirtelen bekövetkező tragédiát általában érrendszeri probléma okozza. Sajnos, sok esetben ez kivédhetetlen, a normális vizsgálatok nem képesek kimutatni a betegséget. A hirtelen halált okozó betegségek gyakorisági sorendje: bizonyosfajta éreltérések, amelyek örökletesek, különböző ritmuszavarok, egyéb kötőszöveti rendelleneségek, vírusok okozta szívizomproblémák, és külön kiemelném az elektrolit- és metabolitzavarokat. Egyéb billentyűzavarok és gyógyszerek is szerepelhetnek az azonnali halált okozók listáján. Ezen betegségek olyan funkcionális eltéréseket okozhatnak, amelyek elektrofiziológiai diszfunkcióhoz vezetnek, és ez közvetlen okozója a szívhalálnak. A belgyógyászati prakszisom alatt találkoztam hasonló esettel, akkor a kórboncoláson is részt vettem, ugyanis engem rendkívül érdekelnek az efféle megfejthetetlen esetek. Ezen esetekben, a szívben található koszorús-ér fejlődési zavara állt a háttérben." Arról is faggattuk a doktor urat, ő milyen módon vizsgálja, illetve készíti majd fel a magyar válogatott játékosait. "Amerikai mintára, orvosi tanácsadó testületet szeretnék létrehozni és a csapat mellé állítani – mondta ezzel kapcsolatban dr. Mohácsi János. – Már sikerült megnyernem több kitűnő kollégát, így a válogatottat segíti majd doktor Bakanek György, aki a táplálékkiegészítés metodikáját segítené, doktor Pados Gyula egyetemi tanárt, és Budavári Ágota pszihológust. Segítségemre lesz egy német szakember barátom is, aki jelenleg Németország triatlonválogatottjánál dolgozik. Első feladatunk az lesz, hogy egytől egyig feltérképezzük a futballistákat. Minden játékosnak más és más a felépítése, szervezete, ezért nem csapatban, hanem személyekben kell gondolkoznunk. Nagyon fontos a labdarúgók táplálkozása, így az edzőtáborok, összetartások során mindenkinek megszabjuk, mit ehet és mit ihat. A diéta, illetve táplálékkiegészítők megfelelő adagolásával komoly eredményeket érhetünk el: jobb lesz a játékosok közérzete, teljesítménye, hatékonyabb az izomzata. Szerencsére komoly gépek is a rendelkezésünkre állnak majd: a NASA-tól származó kitűnő műszeren kívül, más elismert gépekkel is dolgozunk majd. Az infravörös diagnosztika egyedülálló Magyarországon, ennek a műszernek a segítségével lehe-tőségünk nyílik a funkcióváltozások észrevételére. Ez azért fontos, mert az esetleges elváltozásokat korrigálva, megelőzhetők a sportsérülések. Ezekre a felmérésekre mihamarább szeretnénk sort keríteni, még a ciprusi edzőtáborozás előtt."
Szívinfarktus Ez a betegség általában csak abban az esetben elképzelhetô egy ilyen fiatal sportolónál, ha a család valamelyik tagjánál elôfordult már korán jelentkezô szívbetegség. Ha Fehér Miklósnak volt efféle eset a rokonságában, akkor örökölhette a hajlamot. Az infarktust szenvedett embereknek többnyire magasabb a vérkoleszterinszintje az átlagosnál, a magas vérzsírszint elôsegítheti a szívkoszorúerek keringési zavarait, és ez diagnosztizálható.
Tüdôembólia Ennél a betegségnél a vérben keletkezik egy alvadék, vérrög, ami valamelyik nagy tüdôérben megakad, és keringési zavarokat okoz. Ez ugyan okozhat azonnali halált, de ilyen eset ritkán fordul elô egy fiatal szervezetben, és az alvadási zavarokat ellenôrzik a rendszeres orvosi vizsgálatok során.
Agyérkatasztrófa Ilyen esetekben felléphet a hirtelen halál, például aneurizma. Ennél a betegségnél elôzetesen nem ismert érfejlôdési rendellenesség állhat fenn, ami hirtelen vérnyomásemelkedés, vagy trauma hatására válthatja ki a súlyos következményeket.
Nézzük ezek után, milyen orovosi vélemények születtek Fehér Miklós halála kapcsán Portugáliában. Manuel Carrageta, a portugál kardiológusok szövetségének elnöke bírálta a guimaresi stadion egészségügyi felszerelését, mert véleménye szerint a létesítményben nem volt defibrillátor (ilyen készülékkel próbálják az orvosok újraéleszteni a szívmegállás után a beteget). A szakember hozzátette: ez a műszer nem hiányozhat majd a nyári Európa-bajnokság helyszíneiről. Természetesen a Guimaraes és a Benfica illetékesei is hozzászóltak a bejelentéshez, egyaránt cáfolták az orvos állításait, és hangsúlyozták, mindent megtettek Fehér Miklós megmentéséért. Közben a guimaraesi kórházban lezárult a boncolás, azonban ennek tényleges eredménye csak napok múlva lesz meg – kaptunk hivatalos tájékoztatást az egészségügyi intézmény egyik szóvivőjétől. Az MTI az AFP-re hivatkozva tegnap este közölte, hogy a francia hírügynökség a portugál legfőbb ügyész tájékoztatására hivatkozva arról számolt be: az orvosok semmilyen sérülésnek, károsodásnak nem találták nyomát. A végleges diagnózis a szövettani eredmények ismeretében születik majd meg.
Az orvosok – egymás közt
Azt mondja az egyik orvos, hogy megállt a szíve, azért halt meg Fehér Miklós. Azt mondja a másik orvos, hogy tüdőembóliát kapott, azért halt meg Fehér Miklós. Azt mondja a harmadik orvos, hogy nem volt defibrillátor egy leendő Eb-helyszínen, és akár ez is vezethetett Fehér Miklós halálához. A felelősség már ide-oda száll, és biztosak lehetünk benne: sokan megszólalnak még a tragikus eset kapcsán, és sokan felvetnek vélt vagy valós problémákat. A bűnbakkeresés a tényeken nem változtat: Fehér Miklós meghalt. Hiába volt az egyik legjobban fizetett magyar labdarúgó, hiába vizsgálták hetente a legmodernebb készülékekkel, hiába végezte a legjobbnak tartott edzésmunkát, hiába nem szívott el soha egy cigarettát, hiába nem tartozott a poharat emelgetők közé, hiába mondhatta el teljes joggal magáról, hogy igazi profi, az élet, illetve a halál éppen őt nem kímélte. Persze nem kímélte Dárdai Balázst vagy Zsiborás Gábort és sok más magyar meg külföldi futballistát sem: ha végigböngésszük az elmúlt évtizedek tragédiáit, elenyésző azon esetek száma, amikor akár az igazán profi élsportoló is túlélte volna a hirtelen jött rosszullétet. És ezen a szomorú tényen egy defibrillátor megléte sem tud változtatni.