Magasabb szintre léptek

- Eindhoven mekkora ugrásra van Bredától?
- Közúton nem túl nagyra, a futballban viszont… - felelte érdeklődésükre Fehér Csaba. - A NAC-nál is minden adva volt ahhoz, hogy kihozzuk magunkból a maximumot, de ez a PSV-nél hatványozottan igaz. Itt a legapróbb részletekre is figyelnek, még fogkefét is hoznak a játékosoknak, nekünk pedig tényleg csak a futballra kell összpontosítanunk. Lehet, hogy nem tökéletes a példa, de talán érezni lehet, milyen környezetben dolgoznunk.
- Szokatlan?
- Az biztos, hogy ilyen szintű profizmussal nem találkoztam, de a jóhoz könnyen hozzászokik az ember.
- Valaha is hitt abban, hogy ilyen csapatban futballozhat?
- A célom legalábbis ez volt, aztán a négy bredai év alatt ez elérhető közelségbe került, de sohasem volt biztos. Minden évben felvetődött, hogy itt vagy ott folytatom, de csak az idén alakult úgy, hogy nem csupán hír, hanem valóság lett belőle.
- Ezzel együtt változott a helyzete is, hiszen most sokkal nagyobb a győzelmi kényszer önön, illetve a csapatán.
- Ez így van, de ezzel majd a bajnokság alatt ráérünk foglalkozni. Bredában mindig nagyon jó volt, ha nyertünk, a PSV-nél viszont természetesnek veszik, itt ez a kötelező.
- Hogyan lehet ezt elviselni?
- Erre én is kíváncsi leszek. Az biztos, hogy ehhez pszichikailag és fizikailag is tökéletesen állapotban kell lenni. Saját tapasztalatból tudom, hogy a közép- és kiscsapatok úgy készülnek ellenünk, mintha életük meccsét játszanák, miközben a PSV-nek mondjuk egy Bajnokok Ligája-mérkőzés után kell holland bajnokit játszania. Azért van egy kis különbség a két találkozó között. Erre kell valami extra motivációt találni.

- És azt hogyan lehet?
- A konkurencia majd ösztönöz. Háromnaponta lesznek meccseink, mindenki minden mérkőzés előtt a nulláról indul. Két találkozó között általában két edzésen lehet és kell bizonyítania az embernek, hogy legközelebb a kezdőcsapatban a helye. Ilyen körülmények között rákényszerülünk arra, hogy mindig a maximumot hozzuk ki magunkból, így pedig saját magunk mellett a csapatot is előrébb segíthetjük.
- Beilleszkedett már a PSV-be?
- Azért még van mit pótolnom, van min javítanom. Ha már nem is teljesen vagyok új Eindhovenben, még tart az ismerkedési időszak, amit azonban próbálok minél jobban lerövidíteni. Be akarom verekedni magam a kezdőcsapatba, ha kell, akkor a szó szoros értelmében. Persze, azt is tudom, hogy itt semmit sem jelent, ha valaki az egyik meccsen kezd, az két-három nap múlva már semmit sem ér. Ugyanakkor az is szokatlan lesz, hogy már nincs két magyar csapattársam. Amíg Bredában Babos Gabival és Pető Tomival hárman voltunk, félre tudtunk ülni, dumáltunk egy jót, megtárgyaltuk a gondjainkat, az otthoni helyzetet, mindent, most ez hiányzik. Mi nem csupán csapattársak voltunk, hanem barátok is. A barátság megmaradt, a pályán viszont már ellenfelek leszünk. Beszélem a nyelvet, kommunikációs gondjaim nem lesznek, de az sohasem baj, ha van az embernek honfitársa a keretben.
- Ha tíz hónap múlva beszélgetünk, és értékeljük a szezont, mikor lenne elégedett?
- Ha bejutnánk a Bajnokok Ligájába, megnyernénk a bajnokságot, én pedig a mérkőzések legalább hetvenöt-nyolcvan százalékán pályára lépnék. Tudom, vagy inkább érzem, hogy az első évben talán magas ez a mérce, de én ritkán szoktam elégedett lenni magammal. Lehet, hogy nem teljesítem, nem teljesítjük a célokat, a mérce akkor is ez. Szeretem a kihívásokat, megpróbálok megfelelni nekik. ---- - Rotterdam mekkora ugrásra van Bredától?
- Úgy negyven kilométerre kocsival - mondta Babos Gábor. - Jó, tudom, elsősorban a futballra kíváncsi, ezért azt mondom, nagyra. Most már bajnoki címre törő csapatban játszhatok, vasárnap nyitjuk a szezont, és attól kezdve mindent megteszünk azért, hogy a közelmúlttal ellentétben a Feyenoord ne csak statisztaszerepet kapjon a bajnokságban, hanem tényleg esélye legyen az aranyéremre. Majd meglátjuk, hogyan alakulnak a meccsek, mindenesetre bizakodó vagyok, önbizalommal telve, ahogyan az egész csapat.
- Mennyi esélye van az első helyre a Feyenoordnak?
- A tippelők hetven százaléka szerint a második helyre vagyunk jók. Úgy érzem, nekünk még jó is, hogy nem minket kiáltanak ki favoritnak, sötét lóként be tudunk futni a célba. Sok múlik a rangadókon, mert a többi csapat ellen, főleg hazai pályán, kötelező megnyernünk a meccseinket. De legalábbis a győzelem reményében kell pályára lépnünk.
- Elviselhető ez a teher?
- Az biztos, hogy ilyen kiélezett helyzetet még nem éltem át. Ha hibázik valaki, a csapat egyből hátrányba kerül a vetélytársaival szemben. A feladat jó, csak még nem tudom, miként sikerül végrehajtanom. Sok múlik azon, hogyan állok pszichikailag, hogyan áll a csapat, és így tovább. Ezek nagy kérdőjelek. De ha most nem sikerül, akkor a következőben összejön a bajnoki cím.
- Hogyan lehet felkészülni a lélektani teher elviselésére?
- Tréningezek, ahogyan eddig, de azt tudni kell, hogy az eredmények nagyban befolyásolják a produkciót. Ha az első néhány mérkőzésünket megnyerjük, lendületbe jöhetünk, ha becsúszik egy döntetlen, ne adj’ isten, vereség, csökkenhet az önbizalom. Fiatal a csapat, nem tudom, hogyan fogja elviselni ezt a terhet.
- Mindig is hangsúlyozta, tudatosan építi fel a pályafutását. Logikusan következett benne a rotterdami lépcsőfok?
- Sohasem voltam szállingózó játékos, öt évet töltöttem az MTK-nál, négyet a NAC-nál, és most is négy évre írtam alá a Feyenoordhoz. Azt hiszem, ez tudatosnak mondható. Ugrásról ugrásra haladtam, azt hiszem, ebben lehet látni egyfajta folyamatot. Tudom, szerencse is kellett ahhoz, hogy elvigyen a Feyenoord, ám az is igaz, ez korábban is létrejöhetett volna. De nem vagyok elégedetlen, hogy csak most jött össze.
- Számított erre egyáltalán?
- Nem. De arra sem gondoltam, hogy Ruud Gullit vagy Henk ten Cate lesz az edzőm, hogy Lothar Matthäus irányítja a magyar válogatottat. Ezeken nem gondolkozik az ember, ezek jönnek maguktól. Boldog vagyok, hogy magyar kapusként két ilyen szakemberrel dolgozhatok.
- Ha már a magyar szót említette: néhány hónapja még két honfitársával is együtt játszhatott, mára viszont egyedül maradt.
- Ez a futball része, szétszóródtunk, új feladatokat kaptunk. Ez az élet, új kihívások jönnek, amelyeknek meg kell felelnünk.
- Mi a legnagyobb kihívás?
- Hogy Ruud Gullit keze alatt az új, nem sztárjátékosokból álló Feyenoord igazi csapatként működjön, és a lehető legjobb eredményt érje el, ami kimondva-kimondatlanul a bajnoki cím. De még egyszer mondom, akkor sem omlunk össze, ha most nem sikerül, akkor az idei hibákból tanulva, jövőre újra nekiveselkedünk.
- Ha tíz hónap múlva beszélgetünk, és értékeljük a szezont, Babos Gábor mikor nyilatkozna elégedetten?
- Ha azt tudom mondani, hogy a rotterdami főtéren vagyunk, és éppen ünnepeljük a bajnoki címet. Persze, emellett jó lenne sérülésmentesen letudni a szezont, és csak ugyanezt tudom kívánni az összes honfitársamnak, aki a hét végén kezdi el az új idényt, akár Hollandiában, akár máshol. ---- A két magyar légiós segítségével fentebb már tárgyalt két együttes mellett az Ajax pályázik még eséllyel a bajnoki címre, sőt, a szakértők szerint az amszterdamiak vihetik el a pálmát.
A "best of the rest" (a nagy trió mögött befutó legjobb csapat) titulusért nagy harc lesz, amelyben jelentős szerepet játszhat a két magyarral, Bodnár Lászlóval és Bodor Boldizsárral erősítő Roda. "Sokra hivatott csapat a Roda, s ha a három nagy versenyébe nem is feltétlenül tudunk majd beleszólni, remélem, sikerül közvetlenül mögöttük végeznünk - mondta a Dinamo Kijevtől érkezett Bodnár. - Remek támadósorunk van, támadásban szerintem nem lesz problémánk, és velem a sorban vélhetően hátul is szilárdak leszünk. Ezt rögtön a nyitányon igazolhatnánk, csakhogy egyelőre úgy néz ki, erről a meccsről lemaradok. Hiába szerződtem hetekkel ezelőtt Kerkradéba, a játékengedélyem még Ukrajnában van…"
Bodor Boldizsár viszont ott lehet a Vitesse elleni rajton, ha minden igaz, kezdőként. "Más felkészüléshez szoktam a Germinalnál, Belgiumban sokkal több volt a futás, nagyobb hangsúly volt a fizikai felkészülésen - mondta lapunknak Bodor. - Még nem volt izomlázam az alapozás alatt, majd az első bajnokin kiderül, milyen erőben vagyok. Mindenképpen az első ötben akarunk végezni, csak az ér európai kupahelyet."
Nemrégiben még az NAC Breda is hasonló terveket dédelgetett, azonban a nyári kirajzás után Pető Tamás szerint a megvalósításukra kevés az esély. "Remélem, jó középcsapat lesz a Breda, és nem lesz gond a bentmaradással - fogalmazott a keresztszalag-szakadását követően gyógyulgató futballista. - Hat-nyolc meghatározó játékosunk elment, csak ketten jöttek helyettük, nincs könnyű dolgunk. A felépülésem zökkenőmentesen halad, remélem, három hónap múlva már én is segíthetek a csapaton."

A HOLLAND CASINO EREDIVISIE 2004-2005-ÖS KIÍRÁSÁNAK RÉSZTVEVÔI
Ajax (1.), PSV (2.), Feyenoord (3.), Heerenveen (4.), AZ (5.), Roda JC (6.), Willem II (7.), Twente (8.), NAC Breda (9.), Utrecht (10.), RKC Waalwijk (11.), RBC Roosendaal (12.), Groningen (13.), NEC (14.), ADO Den Haag (15.), Vitesse (16.), Den Bosch (újonc), De Graafschap (ú)
Zárójelben az előző idényben elért helyezést tüntettük fel.