Grosics Gyula születésnapja, 85 éves a Fekete Párduc

„Nem szerettem védeni. Mindig azoké a dicsőség, akik gólt szereznek és azoké a szégyen, akik gólt kapnak. Persze később, befutott kapusként már megváltozott erről a véleményem" – mondta a távirati irodának az 1952-es helsinki olimpián aranyérmes labdarúgó, aki már 14 évesen bemutatkozott a felnőttek között szülővárosa, a Dorog színeiben.

Arra a kérdésre, hogy elcserélné-e ötkarikás győzelmét a világbajnoki címre, igennel válaszolt.

„1952-ben még a legjobbak szerepeltek az olimpián, így a Helsinkiben aratott diadal rendkívül értékes. Ennek ellenére már akkor is a világbajnokság volt a sportág csúcsa. Életem legfájdalmasabb emléke az 1954-es berni vb-döntő, elsősorban azért, mert ez azon ritka esetek egyike, amikor nem az ellenfél nyert, hanem mi vesztettünk" – mondta Grosics, aki jelenleg is követi a futballt, de már csak televízióban, mert egészségi állapota ezt teszi lehetővé.

A Fekete Párducként ismert sportember egészségével kapcsolatban elárulta, hogy nem dicsekedhet, panaszkodni pedig nem akar. Elmondása szerint három szívinfarktus érte, az egyiknél, amikor elesett, eltört a bordája, amely megsértette a tüdejét. Utána ötször lyukadt ki a tüdeje, s emiatt két éve hosszú ideig kezelték kórházban.

„A rekeszizmot húzták rá a problémás területre. Azóta nincs gondom vele, csak a légzésem vált nehezebbé, már egy apró séta is kifáraszt. Minden héten vizitre kell járnom, illetve vissza kell fognom magam, mert veszélyes lehet az egészségemre a sok közszereplés" – mondta Grosics.

A Dorogon született, 86-szoros válogatott kapus óriási megtiszteltetésnek tartaná, ha beválasztanák a Nemzet Sportolói közé. Amint azt mondta, szavakkal nem kifejezhető, hogy mit érezne, ugyanakkor hozzátette, nem akarja beleélni magát ebbe a helyzetbe, inkább nyugtával dicséri a napot, mert korábbi jelöltségei során nem került be a kiemelkedő társaságba.

A játékosként elért kiváló eredményei mellett arra is nagyon büszke, hogy Budapesten iskolát, Gyulán pedig labdarúgó-akadémiát neveztek el róla. Hozzátette, amikor ennek jelentőségébe belegondol, akkor elsősorban azokra emlékezik, akik lehetővé tették számára, hogy ilyen pályafutása legyen, külön kiemelve a szüleit.

„Ami tegnap történt, az nem foglalkoztat. Viszont gyermekkorom emlékei egyre élesebbek. Számomra fontos ezek újraélése. Úgy kell viszonyulni a sporthoz, hogy legyenek élmények, amire öregkorában szívesen gondol vissza az ember. De csak az élheti át újra ezeket az emlékeket, aki mindent megtett a sikerekért" – mondta Grosics, akinek életéről dokumentumfilmet forgattak, a mű díszbemutatójára hétfőn kerül sor Schmitt Pál köztársasági elnök és Orbán Viktor kormányfő jelenlétében.