A MÉRKŐZÉS ONLINE TUDÓSÍTÁSÁT ITT TALÁLJA MEG!
Lassan telt meg a győri stadion lelátója, a vendéglátó által felkínált sült kolbász, főtt virsli és tea a jelek szerint csalogatóbb volt, mint a bemelegítés, amelyre a mieink érkeztek elsőként, Bogdán Ádám vezetésével. Angliában légióskodó kapusunkat nem zavarta meg a lelátó átmeneti kongása, lelkesen integetett a helyüket időben elfoglaló szurkolóknak. A magyarok közül mindegyik játékos bemelegített, nem lehetett megkülönböztetni a cseréket a kezdőktől, ami azt sejtette, hogy Egervári Sándor több cserét is tervez, méghozzá nem a hajrában. A magyar válogatott bemutatásánál a legnagyobb tapsot Dzsudzsák Balázs kapta, akit a tetszési indexet tekintve Juhász Roland követett, a harmadik helyet érzésre nem lehetett kiosztani. A kezdés előtt tíz perccel már összejött az erős háromnegyed ház, és a sarokban lévő hazai tábor először hallatta a hangját. A himnuszokra és a kezdésre aztán szinte teljesen megteltek a lelátók, így jó hangulatban, kiváló gyepszőnyegen, ideális futballidőben kezdődhetett el a találkozó.
„Sajnos nagyobb hullámvölgyeink voltak, mint hegyeink – mondta Egervári Sándor, a magyar válogatott szövetségi kapitánya a Sport TV-nek a lefújást követően. – Meg kell hagyni, az ellenfél jó játékot mutatott, több helyzetet dolgozott ki. Bogdán Ádám bravúrjai is kellettek, hogy meccsben maradjunk. Úgy éreztem, hogy a második félidőben magunkhoz tudjuk ragadni a kezdeményezést, de ez nem sikerült.″ |
„Az első húsz-huszonöt percben nem volt gond, volt egy kapufánk, illetve néhány kisebb helyzetünk is akadt – vélekedett a hosszú sérülése után a válogatottba góllal visszatérő Szalai Ádám a Sport TV-nek. – Támadásban nem nagyon tudtunk mit csinálni, nem sikerült veszélyes lehetőségeket kialakítani a bolgárok kapuja előtt, kontrákból próbáltunk meg építkezni. Csalódott vagyok, hogy egy ilyen csodálatos publikum előtt nem tudtunk jobban teljesíteni. Nem a bolgárok játéka lepett meg, hanem az, hogy nem tudtunk többet támadni. Összességében a bolgárok játszottak, ami elég nyomasztó.″ |
Koman Vladimir, a francia AS Monaco légiósa sem volt elégedett a látottakkal: „Sajnos az ellenfél remekül szervezett játékot mutatott, főleg a pálya közepén. Többször veszélyesen tudták ívelni a labdát a védőink mögé. A támadóink, a középpályásaink és a védőink sem tudták elvenni a labdát. Gyengék voltunk, ezt a mérkőzést gyorsan el kell felejteni, és arra koncentrálni, hogy a következő meccsen jobbak legyünk. Nem jobbak nálunk a bolgárok, de fejben nem voltunk itt a találkozón, ők pedig koncentráltabban futballoztak.″ |
1. félidő
1–15. perc: Semmitmondó mezőnyperceket követően hamar gólközelbe került a magyar válogatott. Gyorsan elvégzett szabadrúgást követően a 4. perc végén Dzsudzsák második beadása balról már jól sikerült, középen Szalai Ádám az ötösön a rövidnél jó ütemben emelkedett, ám a center által megfejelt labda a kapufán csattant. A helyzet nem hozta meg a mieink kedvét, középpályánk nem tudott játékba kerülni, így a bolgárok irányítottak. Kevés volt a csel, az egyéni vállalkozó kedv, a passzjátékba viszont mindkét oldalon sok pontatlanság csúszott be. Mentek a labdák az üres területre, de azok annyira üresek voltak, hogy nemcsak védő, még támadó sem járt arra. A 11. perc elején veszélyes bolgár centerezés érkezett a kapunk elé, de Kádár Tamás tisztázott. A középpályát később ki is hagytuk a játékból, a védősor átrúgta a társakat, de a Szalai, Szabics ékpár nem tudott érdemben mit kezdeni ezekkel a labdákkal.
16–30. perc: A bolgár szöglet után tisztázott labdával Dzsudzsák lódulhatott volna meg, akár az ellenfél kapujáig is, ehhez csupán egyetlen cselt kellett volna megcsinálnia. Nem sikerült... Azért nem írhatjuk, hogy eseménytelen percek peregtek, mert valaminek csak kellett történnie a pályán, olyan nincs, hogy semmi nem történik. Nem is volt ilyen, pozitívumként például megállapíthattuk, hogy Kádár negyedszer is jó ütemben érkezett blokkolni. A 21. percben nagy lehetőség adódott a vendégek előtt: jobb oldali szögletet követően az ötösön Ivan Ivanovot senki sem zavarta a mieink közül, megköszönhettük, hogy a védő a kapunk fölé fejelt. Erre ismételten a Dzsudzsák, Szalai páros kontrázott rá, a 22. percben előbbi beadását utóbbi fejelte kapu mellé. A beadás pontos volt, a fejes pontatlan és erőtlen. Nagyon egyoldalas és így kiismerhető volt a játékunk ezekben a percekben, minden akciónk a bal oldalon futott, a jobb oldal mintha nem is létezett volna. De legalább a vendégeknek az idő múlásával egyre kevesebb teret adtunk a labdázgatáshoz.
31–45. perc: Kádár kapta a sportszerű mérkőzés első sárga lapját, balhátvédünket Juhász és Buzsáky Ákos hozta kellemetlen helyzetbe, így a félpálya környékén a lendületesen meginduló bolgárt már csak visszahúzva tudta megállítani. A hajrában némi élet költözött a mérkőzésbe. A vendégek Varga József szabálytalanságát reklamálták a svéd játékvezetőnél, mi pedig azt, hogy a szabadrúgáshoz előre húzódó, majd az akciónál ott is ragadó Juhász cselközben gyanús körülmények között esett el a bolgár tizenhatoson belül, de egyiknél sem látott szabálytalanságot a spori. A 39. percben végre igazi magyar akciót láthattunk. Dzsudzsák gyorsított fel, majd Szalaihoz játszott, aki a tizenhatoson előterében a háta mögé talpalta a labdát. A jobbösszekötő helyén Pintér Ádám így ziccerbe került, de lövése méterekkel kerülte el a jobb alsót. A 42. percben aztán megszereztük a vezetést! Pintér Ádám vállalkozott bátran távoli átlövésre, de 23 méteres, lapos lövése elakadt a tizenegyespont tájékán helyezkedő Szalaiban. A lövésből így viszont gólpassz lett, hiszen centerünk ziccerben a kapu jobb oldalába lőtt, majd jöhetett a bal oldali szögletzászlónál a gitáros gólöröm a szurkolók előtt (1–0).
Ennyi fért bele az első félidőbe, amelynek jó végszava volt a magyar vezető találat. Jellemző azonban a visszafogott iramú mérkőzésre, hogy a kapusok egyszer sem védtek. Dolguk speciel akadt – Bogdánnak a kiugratásokra és a centerezésekre, kollégájának a bal oldali beadásokra kellett figyelnie –, de igazi gólveszélyt és mezőnyfölényt egyik csapat sem tudott kialakítani.
2. félidő
46–60. perc: A szünetben Egervári Sándor hármat cserélt: Hajnalt Koman Vladimir váltotta, Buzsákyt Elek Ákos, míg Szabics helyére Németh Krisztián érkezett. Mi vezettük az első akciót, de az első helyzet a vendégek előtt adódott, aki kisvártatva egyenlítési lehetőséget puskáztak el. Védelmünk nem tudott tisztázni, így Ivelin Popov került ziccerbe, de Bogdán jó ütemben hagyta el a gólvonalat, így elakadt benne a 14 méterről, a balösszekötő helyéről meglőtt labda. Az 55. percben az első magyar lövést is feljegyezhettük: Németh nem sokat vacakolt a bemelegítéssel, egy csel után 20 méterről, középről lőtt, a labda átjutott a védővonalon, de a kaput már nem találta el. Az 57. percben óriási egyenlítési lehetőséget szalasztottak el a vendégek. Juhász talpa alatt csúszott el a labda, majd középhátvédünk utolsó játékosunkként egyensúlyt elveszítve a földre huppant. Popov ajtó-ablak helyzetben 10 méterről a bal alsó mellé helyezett... A tizenhatosunkon belül rajta kívül csak a kiszolgáltatott Bogdán állt... Az 59. percben Németh esett el a tizenhatoson belül két védő szorításában, de a játékvezető nem látott szabálytalanságot. A lecsorgóért az ötösnél Szalai harcolt tovább, de két bolgár együttes erővel tisztázott előle. Elek és Koman beállításával agilisabb lett a középpályánk, már a jobb szélünkön is vezettünk akciót – ez az első félidőben nem sikerült –, kár, hogy ezzel párhuzamosan védelmünk elveszítette stabilitását.
61–75. perc: Mozgalmasabban teltek a percek, már láthattunk a mieinktől passzokat, cseleket is – sőt, az iram is nőtt, bár volt honnan feljönni és miből emelni –, kár, hogy a védelem egyre ingatagabbá vált. Amíg mi Priskin stukkolásával veszélyeztettünk, addig Tonev 12 méterről ismét ziccerbe került, de Bogdánban újfent elakadt a labda, majd az újabb bolgár lövések közül egy elkerülte a kapunkat, a másik elakadt a védőkben. Ezek nem a mi pillanataink voltak.
76–90. perc Támadásban maradt az ellenfél, beszorultunk a saját térfelünkre, nem tudtuk megtartani a labdát és így támadást építeni. A 83. percben két izgalmas, gólveszélyes pillanat is adódott a magyar kapu előtt, de megúsztuk, Bogdánnak nem is kellett játékba avatkoznia. Kapusunk ezt követően átadta a helyét Király Gábornak, aki így 86. alkalommal léphetett pályára a válogatottban, utolérve a nagy elődöt, Grosics Gyulát. A 87. percben megérdemelten egyenlítettek a vendégek. Három bolgár egyérintőjéhez asszisztáltak a védőink, Bozsinov került ziccerbe, aki a balösszekötő helyéről, 14 méterről eltekerte a labdát Király mellett a kapu bal oldalába, Királynak esélye sem volt (1–1).
A folytatásban már nem akadt helyzet, így végül igazságosnak mondható döntetlen született a találkozón.
KRASZ EMIL
MAGYARORSZÁG–BULGÁRIA 1–1 (1–0) |
Győr, ETO Park, 13 500 néző. Vezette: Eriksson (svéd) |
MAGYARORSZÁG: Bogdán (Király G., 83.) – Varga J., Juhász R., Korcsmár, Kádár T. – Hajnal (Koman, a szünetben), Buzsáky (Elek Á., a szünetben), Pintér Á., Dzsudzsák (Laczkó, 81.) – Szabics (Németh K., a szünetben), Szalai Á. (Priskin, 64.). Szövetségi kapitány: Egervári Sándor |
BULGÁRIA: Mihajlov (Kolev, 63) – Bandalovszki, Bodurov, Ivanov, Zanev (Bozsinov, 63.) – Manolev (Milanov, a szünetben), Djakov, Gadzsev (Sztojanov, 85.), Zlatinski (Tonev, a szünetben), Gargorov (Minev, 63.) – Popov. Szövetségi kapitány: Ljuboszlav Penev |
Gólszerző: Szalai Á. (42.), ill. Bozsinov (87.) |
Sárga lap: Kádár T. (32.), Szalai Á. (42.), Németh K. (91.) |