HARSÁDY JÓZSEF
Az első magyar bajnokcsapat, a BTC hátvédje volt, majd játékvezetőként jeleskedett, 1920. május 2-án pedig – az Ausztria elleni 2:2 alkalmával – szövetségi kapitányként ténykedett. További két alkalommal ült még a padon, ám a Dél-Németország, illetve a Berlin elleni kilencven perc nem számít hivatalos országok közötti mérkőzésnek.
HOLITS ÖDÖN
A futballpályán vetődött, azon kívül ugrott: a négyszeres válogatott kapus 1908-ban távolugróként vett részt a londoni olimpián (a 14. helyig repült). Később a MAFC, az Újpest és a Nemzeti SC edzőjeként is dolgozott, míg 1924. június 4-én az általa összeállított magyar válogatott nyert 1:0-ra Franciaország vendégeként.
BOZSIK JÓZSEF
Százzal többször erősítette a nemzeti együttest, mint ahányszor irányította. A legendás fedezet 1974. szeptember 28-án foglalt helyett ott, ahol játékosként szinte soha: az Ausztria elleni 1–0-s vereséget nézte végig a kispadról. Fia, Péter is volt szövetségi kapitány (2006-ban, hét meccsen), a Bozsik család ezzel történelmet írt.
SZŐCS JÁNOS
A Zalaegerszegen legendának számító Szőcs János – három periódusban 239 mérkőzésen irányította a ZTE-t – különös eseménysor végén, Csábi Józsefhez hasonlóan megbízottként került a nemzeti csapat élére egy meccsre. IIlovszky Rudolf 1974 májusában távozott, Bozsik Józsefnek egy találkozó jutott, utódjának, Moór Edének hat (ő 1976-ban elhunyt). Szőcs János beugróként került a kispadra, és egyetlen meccsét a nemzeti csapattal 1975. április 16-án, Wales ellen vívta – az Eb-selejtezőn a mieink 2–1-es vereséget szenvedtek a Népstadionban. Moór utolsó meccse kapitányként április 2-án volt.
„Kovács Ferenccel kettőnket kértek fel – mint fiatal edzőket – a mindenkori szövetségi kapitány segítésére. Úgy egyeztünk meg, hogy egyszer én leszek a segítő, egyszer ő, a másikunk meg a B válogatottat vitte. Wales ellen pont rám esett a sor, én segítettem volna Moór Ede munkáját. A mérkőzés előtt megjelent az MLSZ autója, és közölték, hogy Pestre kell mennem, mert nekem kell a csapatot átvenni, és mint szövetségi kapitány, az utolsó két napon a Wales elleni mérkőzésre felkészíteni” – emlékezett vissza Szőcs János.
Az MLSZ, visszaemlékezve a mérkőzésre két idézettel illusztrálja a korabeli hangulatot.
„Annak nincsen jele, hogy igazán számot vetettünk volna, hol van hát a helye a labdarúgásnak a mai magyar társadalomban, és hol van a helye a labdarúgásban játékosnak, edzőnek, klubnak" – fogalmazott még a mérkőzés előtt Lázár István a Kritika című folyóirat 1975. márciusi lapszámában.
„Az ellenfelek pedig nem várják meg, hogy mi szép, kényelmes tempóban utolérjük őket. Ahol fontosnak tartják, hogy a labdarúgás nemzetközi találkozóin sikeresen szerepeljenek mind a klub-, mind a válogatott csapatok, ott nem várnak csodára, ott cselekednek" – szólt a mérkőzés utáni értékelés.
Aktuális?
KIS KAPITÁNYI STATISZTIKA
♦ Csábi József lesz a 49. magyar szövetségi kapitány, a következő véglegesített szakvezető pedig az 50. Összehasonlítás: Németország most tart a tizediknél (illetve a DFB válogató bizottsága lenne a tizenegyedik „tréner”, mely 1908 és 1926 között látta el a szövetségi kapitány funkcióját). A német példa persze kivételes Európában.
♦ Ha Csábi József megnyeri az Andorra elleni meccset (erre azért van esély...) és nem véglegesítik a kispadon, akkor ő lesz a harmadik magyar kapitány, aki százszázalékos mérleggel távozik. Az első Fehéry Ákos volt (5 mérkőzés 1918–19-ben), a második Holits Ödön, akiről fent már esett szó. Fehéry Ákos volt válogatott játékos, szövetségi kapitány és vezetett magyar válogatott mérkőzést is (ezt rajta kívül Hajós Alfréd is elmondhatja magáról).
♦ A korábban alacsonyabb osztályban, illetve másodedzőként dolgozó Csábi József még nem irányított NB I-es csapatot. Legutóbb Puskás Ferenc – aki persze ekkor már szép nemzetközi edzői karriert tudhatott magáénak – mondhatta ezt el magáról a magyar kapitányok közül.