„Ő, mint egy harmincöt éves játékos, nagy rutinnal rendelkezik, és lehet, hogy a válogatott hasznára tud lenni húsz-harminc percig vagy egy félidőig – nyilatkozta a szövetségi kapitány Geráról. – Zoli azt mondta, ha én számítok rá, nem sértődik meg, hogy kezdő vagy csere lesz, vagy az adott mérkőzésen kispadra sem kerül, ő szívesen jön, szívesen segít. Nagy öröm számomra, hogy így gondolkozik a Zoli, hogy ha húsz perc, akkor húsz perc, ha harminc perc, akkor harminc perc, és képes eljönni.”
A műsorban szóba került a Hannoverben játszó Huszti Szabolcs, aki már több esetben kijelentette, nem kíván szerepelni az Eb-selejtezőkön sem.
„Nagyon szeretném, hogy jöjjön, és segítsen a válogatottnak, hiszen egy ragyogó formában lévő játékosról van szó, de azt is meg kell érteni, amit ő tényként felhozott, elmondott. Nem tettem le róla, hogy még egyszer megpróbáljak beszélni vele, de ha úgy dönt, hogy nem áll a válogatott rendelkezésére, azt tiszteletben kell tartani.”
„A csapat nem csak felfelé szárnyal, lesznek megtorpanások is. Nem igazán jellemző a magyar futballra, de a magyar társadalomra sem az, hogy egy fekvő emberen még taszítanak lefelé, és nem segítő kezet nyújtanak” – mondta a kapitány arról az előtte és a válogatott előtt álló időszak nehézségeiről.
Pintér Attila szerint nagyon fontos az összefogás, mert ő sem egy olyan varázsló, aki mindent megold. Pontosan ezért van szükség a klubedzőkkel való szoros kapcsolatra, mert az elődeinél ez nem volt jellemző.
„Nem emlékszem, hogy összehívtak volna, és kikérték volna az edzők véleményét. Azt hiszem, mióta az NB I-ben vagyok, ilyen nem történt” – utalt a szövetségi kapitány arra, hogy a rendszeresre tervezett találkozókkal már változtatott valamit az eddigi rendszeren. Kifejtette továbbá, hogy nincs hátrányban egy Magyarországon játszó játékos sem, a lehetőség mindenki előtt adott, hogy a teljesítményével bekerüljön a keretbe. A cserékre és a bő keret tagjaira pedig legalább akkora szüksége van a csapatnak, mint a kezdő tizenegy tagjaira.