A futballistáktól megtudtuk, hogy televízión keresztül követték a vasárnapi eseményeket, egybehangzó szakmai véleményük volt, hogy kerülhettünk volna ennél is könnyebb, de nehezebb csoportba is. Ugyancsak egyetértettek abban, hogy az Eb-selejtezők szeptemberi rajtja még nagyon messze van, és nehéz jósolni a továbbjutási esélyeket illetően.
„Nekem ez lesz a hetedik selejtezősorozatom, és ahogy eddig, úgy most sem ígérek semmit – mondta a trió legrutinosabb tagja, Juhász Roland. – Annál is inkább, mert másokhoz hasonlóan egyelőre én sem tudhatom biztosan, számít rám a kapitány a selejtezőkön vagy sem.”
A Videoton középső védője – klubtársához, Nikolicshoz hasonlóan – pályafutása leghosszabb téli edzőtáborozásán van túl. Három részletben – kétszer a fehérváriakkal járt Spanyolországban, egyszer a válogatottal Törökországban – összesen 36 napot töltöttek el külföldön.
„Örülök annak, hogy a sors úgy hozta, márciusban pont a finnekkel mérkőzhetünk meg, akikkel egy csoportba kerültünk – mondta Pintér Attila. – Megtudhatjuk, hol tartunk, mire vagyunk képesek egy csoportellenféllel szemben, és hogy ők mire képesek ellenünk. Bár azt meg kell jegyezzem, hogy a két selejtezőnk teljesen más mérkőzés lesz a márciusihoz képest, már csak azért is, mert addig vélhetően több játékoscsere lesz.”
A szövetségi kapitány a vasárnapi Eb-sorsolás helyett élőben tekintette meg a 0–0-ra végződő Haladás–FTC Ligakupa-találkozót, mert úgy érezte, szakmailag indokoltabb ott a jelenléte, mint Nizzában.
„Az eredeti tervek szerint utaztam volna én is, de arra kértem a főtitkárt, hogy tekintsünk el ettől, hiszen szakmailag nekem nem lett volna dolgom Nizzában, hasznosabbnak ítéltem meg, hogy helyette megnézzem a szombathelyi találkozót. Ezt volt a két csapat első idei tétmeccse, kíváncsi voltam arra, hogy a Haladás és a Ferencváros kerettagjai – utóbbiak amúgy is hiányoztak a beleki összetartásról –, miként teszik meg azokat a mozgásokat a klubjukban, amiket a válogatottban is kérünk, elvárunk tőlük. Részben megtették, másrészt viszont nem. Éppen ezért hasznos volt látnom őket élőben, terveim között a jövőben is szerepel, hogy minél többször nézzem meg a kiszemeltjeimet saját klubjukban.”
Az Eb-csoportról és az ellenfelekről.
„Alaposan fel kell mérni, kielemezni az ellenfeleket, és annak ismeretében kidolgozni a stratégiánkat ellenük. Ha most valaki meg tudja mondani nekem, hogy ellenfeleink milyen valós erőt képviselnek majd a selejtezőn, mennyit változnak a mostanihoz képeset, milyen kerettel állnak ki ellenünk, azonnal bekerülhet a stábomba. Negyven éve jósolgatunk, hogy mire vagyunk képesek, aztán valahogy mindig hoppon maradunk. Nem akarom becsapni a magyar népet, a szurkolókat ígérgetésekkel, fel kell mennünk a pályára, és ott kell megmutatnunk, mire vagyunk képesek.”
A keretösszetartásokon eddig szinte kivétel nélkül magyar NB I-ben szereplő futballisták vettek részt, de hamarosan jönnek, mert jöhetnek a légiósok is. De vajon a kapitány kiknek ad lehetőséget, kikre számít, és mi lesz azokkal, akik kimaradnak?
„Nem érdekel, ki mit gondol arról, végül ki kerül pályára és ki nem. Vannak elképzeléseim, hogy milyen munkát szeretnék elvégezni szeptemberig. A márciusi mérkőzésre már jöhetnek a légiósok is, így ezúttal sem húszfős keretet készülünk foglalkoztatni. Meghívtunk mindenkit, akire a márciusi mérkőzésen vagy éppen hosszú távon számítunk. Szeretnénk, ha ők is tisztán látnák azokat a taktikai rendszereket, amelyekben a csapat együtt mozog. Adott poszton az adott játékosnak mi a feladata védekezésben és mi támadásban. Mivel nem húszan leszünk, ez már eleve magában foglalja, hogy a finnek ellen most nem tudok mindenkinek játéklehetőséget biztosítani. Ezt a játékosoknak el kell fogadniuk, mármint azoknak, akik végül nem játszanak. Lesz, aki pályára lép, és lesz, aki nem. Éppen ezért május 21-én is lesz egy válogatott mérkőzés, akik most nem lépnek pályára, azoknak próbálunk ott lehetőséget adni. A magyar élvonalbeli bajnokság akkor még tart, de a légiósok abban az időben már szabadok lesznek.”
A felnőtteket irányító Pintér Attila jelenleg az U21-es válogatott munkáját is koordinálja. Ez segíti vagy hátráltatja a munkáját a nagyoknál?
„Az U21-es korosztály alaposabb felkészítésére most nem volt idő és lehetőség, ráadásul nekik matematikai esélyük sincs a csoportból való továbbjutásra. Már kijelöltük a kereteket, de a felnőttválogatottal együtt hirdetjük ki. Mivel egy napon fogunk játszani az U21-es csapattal, nem én meccselek. Viszont náluk is be szeretném vezetni azokat az összetartásokat, mint a felnőtteknél. Megpróbáljuk hasonló rendszerben felépíteni őket, a felnőttek szempontjából fontos korosztályt, hiszen lesznek olyan kerettagok, akik már dolgozhattak velünk a felnőttek között, de olyanok is, akik nem, ők csak a klubjaikban készültek. Viszont fontos lenne, hogy ők is tudják a feladatokat, amiket elvárunk a nagyválogatottnál, náluk már a jövőt is építjük.”
A szövetségi kapitány újra asztalhoz ült a honi klubedzőkkel, hogy sikerüljön közös nevezőre jutniuk. Vajon sikerült-e?
„A klubok közös érdeke, hogy ha az egyik odaadja a játékosát a válogatottnak, akkor a másik is, és ne az legyen, hogy egyesek kivonják magukat. Azt mondtuk, fogjuk meg egymás kezét, és menjünk egy irányba. Valóban sok klubból áll össze a keret, és ezzel úgy vagyunk, vagy mindenki jön velünk, vagy senki! Egyetértettem a klubedzők által megfogalmazott kéréssel, hogy ha valaki kivonja magát a meghívás alól, tőlük se várjam el. Én azt válaszoltam nekik, erre nem is lesz lehetőségük, mert akkor én magam mondom le az egészet. Egyik csapatot sem akarom ezzel a meghívással előnybe vagy hátrányba hozni. Minden edző biztosított a támogatásáról. Különben volt olyan dátum, épp márciusban, ami az edzők kérésére került ki a tervezett összetartások közül. Úgy álltunk fel az asztaltól, hogy mindenben egyetértettünk egymással. Az volt a megállapodás, hogy most előre írjuk össze a dátumokat, amiket láttamoznak és jóváhagynak a klubok, így a továbbiakban már nem is lesz szükség egyeztetésre közöttünk, mindenki tudja, mire számítson. A kollégák pozitívan álltak az elképzeléseimhez. Valóban nem sok az az idő, amit együtt tudok tölteni a kerettel, de nem is kevés. Ezeket a napokat kell minél jobban kihasználnunk.”
Pintér Attila az eddig elvégzett munkáról elmondta, hogy a védekezést és a támadást egyszerre építik fel.
„Ez a mérkőzéseken sincs másként, ezt kell összehangolnunk. Rendezni kell a sorokat védekezésben és támadásban is, utóbbit úgy, hogy a biztonságos védekezésből indítsuk őket. Ennek érdekében a labdakihozatal és támadásvezetés is napirenden volt, ezt igyekeztünk összerakni Belekben. A játékosokban nagy a bizonyítás vágy, sokszor elrohanják ugyan a játékot, de én ezt pozitív jelnek veszem. Tenni akarnak, bizonyítani. Viszont úgy nem lehet támadni, hogy közben kinyílunk, nagy fegyelmezettségre van szükség a közös mozgáshoz, ezt kell sokat gyakorolnunk.”
KIJELÖLT ÚT – PINTÉR ATTILÁT NEM ÉRDEKLI, MIT MONDANAK MÁSOK
A VÁLOGATOTT JELENLEGI KERETE
Kapusok:
Balogh János (Nyíregyháza)
Horváth Tamás (Mezőkövesd)
Verpecz István (DVSC-Teva)
Védők:
Lázár Pál (DVSC-Teva)
Laczkó Zsolt (Ferencváros)*
Juhász Roland (Videoton FC)
Lipták Zoltán (Győri ETO)
Korhut Mihály (DVSC-Teva)
Heffler Tibor (MVM Paks)
Lang Ádám (Győri ETO)
Kádár Tamás (DVTK)
Predrag Bosnjak (Haladás)
Guzmics Richárd (Haladás)
Völgyi Dániel (Győri ETO)
Középpályások:
Pátkai Máté (Győri ETO)
Vass Ádám (MTK Budapest)
Pölöskei Zsolt (MTK Budapest)
Gyurcsó Ádám (Videoton FC)
Szakály Péter (DVSC-Teva)
Sándor György (Videoton FC)
Gyömbér Gábor (Ferencváros)
Bartha László (MVM Paks)
Vécsei Bálint (Budapest Honvéd)
Elek Ákos (DVTK)
Simon Krisztián (Újpest FC)
Kovács István (Videoton FC)
Támadók:
Rudolf Gergely (Győri ETO)
Varga Roland (Győri ETO)
Böde Dániel (Ferencváros)
Nikolics Nemanja (Videoton FC)
Lencse László (Puskás Akadémia)
Futács Márkó (DVTK)
Orosz Márk (Lombard Pápa)
*A legutóbb az olasz Padovában játszó Laczkó Zsolt esetében az MLSZ már a Ferencvárost tüntette fel a játékos klubjaként, de a klub hivatalosan még nem jelentette be a válogatott labdarúgó szerződtetését.