A felsőgallai születésű, a Tokodi Bányászban nevelkedett Monostori Tivadar klublegendának számított Dorogon, 243 mérkőzésen 94 gólt szerzett a csapat színeiben. Pályafutása során csak bányászcsapatban futballozott, karrierjét a Tatabányában fejezte be.
1958 áprilisában, Jugoszlávia ellen mutatkozott be a magyar válogatottban, kilenc mérkőzésen négy gólt szerzett. Utoljára 1963 májusában, Dánia ellen szerepelt a nemzeti csapatban.
Két világbajnokságot járt meg, 1958-ban és 1962-ben is a 18-as számú mezt viselte. Az 1962-es világbajnokságon az Argentína elleni mérkőzést (0–0) játszotta végig. Legnagyobb egyéni sikere az 1958–1959-es bajnokság gólkirályi címe.
Visszavonulása után edzőként dolgozott a Dorogi Bányászban, a Tatabányai Bányászban, a szövetség alkalmazottjaként korosztályos válogatottnál, aztán a Ferencváros ifjúsági csapatánál, az Égszövnél, az Arab Emírségekben, majd az Oroszlányi Bányásznál, a Kaposvári Rákóczinál, s ismét a Fradi korosztályos csapatánál.