AZ IDÉN MI VAGYUNK AZ EREDMÉNYESEBBEK. A 2015-ös esztendőben a finn válogatott három mérkőzést játszott: januárban Abu-Dzabiban felkészülési meccsen 1–0-ra legyőzte Svédországot, majd a márciusi Eb-selejtezőn 2–1-re kikapott idegenben Észak-Írországtól, míg a finn–magyar összecsapás előtti „főpróbán”, Turkuban 2–0-s vereséget szenvedett az észtektől. Egy siker, két vereség – ez tehát vendéglátónk idei mérlege, míg a miénk egy győzelem és egy döntetlen. A márciusi selejtezőn itthon ikszeltünk a görögökkel, a múlt héten Debrecenben felkészülési meccsen 4–0-ra megvertük a litvánokat.

FORDÍTOTT ÚT. A két csapat eddig nagyjából fordított utat járt be a selejtezőcsoportban. A finnek győzelemmel kezdtek (Feröeren nyertek 3–1-re), aztán ikszeltek a görögökkel, majd utóbbi három tétmeccsüket elveszítették (Románia, Magyarország és Észak-Írország ellen). Négy ponttal az F-jelű csoport negyedik helyén állnak. Mi vereséggel indítottunk – az északírek elleni budapesti 1–2 Pintér Attila szövetségi kapitány állásába került –, majd egymás után négy selejtezőmérkőzést vívtunk meg veretlenül, és nyolc pontunkkal a harmadik pozíciót foglaljuk el.

Szombati sikerünk esetén „leráznánk magunkról” a finneket, hiszen hét ponttal elhúznánk tőlük, és a Feröer–Görögország meccs végeredményétől függően a feröeriekkel szemben minimum öt-, a görögökkel szemben legalább hatpontos előnyünk lenne. A döntetlennel tartanánk a távolságot a finnekkel szemben, vereségünk esetén viszont felzárkóznának, közelítenének hozzánk a mögöttünk lévő csapatok.

VENDÉGKÉNT NEM MEGY ROSSZUL A MIEINKNEK. Előző négy idegenbeli Európa-bajnoki selejtezőnkön nem veszítettünk. A most folyó sorozatban ikszeltünk Romániában és nyertünk Feröeren, előtte a 2012-es Eb-re való kvalifikáció során San Marinóban (3–0-ra) és Moldovában (2–0-ra) győztünk. Eb-selejtezőn legutóbb 2011 márciusában – emlékezetes meccsen – Hollandiában veszítettünk 5–3-ra.

Ha a világbajnoki selejtezőket is számításba vesszük, akkor időben „csak” 2013 októberéig, térben viszont ugyanúgy az Amsterdam ArenA-ig kell visszamenni a legutóbbi idegenbeli vereségünkhöz. Akkor Hollandiától 8–1-re kaptunk ki – az volt Egervári Sándor utolsó mérkőzése válogatottunk élén.

A FINNEK ODAHAZA GYENGÉLKEDNEK. Előző hat meccsükből ötöt elvesztettek a finnek, az utóbbi időszakban különösen hazai pályán szerepelnek rosszul. Otthon legutóbb 2013. augusztus 14-én nyertek (Szlovénia ellen 2–0-ra), azóta vereség Spanyolországtól (0–2), iksz Csehországgal (2–2) és Görögországgal (1–1), majd vereség Romániától (0–2) és Észtországtól (0–2).

POZITÍV MAGYAR KAPITÁNYI MÉRLEG. Dárdai Pálnak szövetségi kapitányként ez lesz a hetedik mérkőzése a magyar válogatott kispadján. Irányításával nemzeti csapatunk mérlege az eddigi hat meccsen: három győzelem (Feröer, Finnország, Litvánia), két döntetlen (Románia, Görögország), egy vereség (Oroszország). Nyolc gólt szereztünk és mindössze hármat kaptunk. A hat meccsből négyszer nem lőtt gólt az ellenfél. Idegenben Dárdaival veretlenek vagyunk, Bukarestben 1–1-et játszottunk, Feröeren 1–0-ra győztünk.

HELSINKI, HELSINKI, TE CSODÁS! A két csapat a finn fővárosban, az Olimpiai Stadionban játssza az Eb-selejtezőt. A magyar futball egyik legszebb sikere az 1952-es helsinki olimpián elért aranyérem, labdarúgó-válogatottunknak ez volt az első olimpiai bajnoki címe.

Az ötkarikás játékok selejtezőjében, Turkuban Romániát Czibor és Kocsis góljával 2:1-re győztük le, majd a nyolcaddöntőben Palotás duplájával és Kocsis találatával 3:0-ra vertük meg Olaszországot Helsinkiben, a Pallokenttä Stadionban. A négy közé jutásért Kotkában a törököket ütöttük ki 7:1-re (Kocsis és Puskás kétszer, Palotás, Lantos és Bozsik egyszer volt eredményes), az elődöntőt már az Olimpiai Stadionban játszottuk, és 6:0-ra lemostuk Svédországot (Kocsis ezúttal is duplázott, rajta kívül Puskás, Palotás és Hidegkuti talált be, valamint a svédek egy öngóllal „besegítettek”).

A döntőben, ugyancsak az Olimpiai Stadionban Puskás és Czibor góljával 2:0-ra legyőztük a jugoszlávokat, így mi lettünk az olimpiai bajnokok. A fináléban a Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Hidegkuti, Kocsis, Palotás, Puskás, Czibor összetételű tizenegy diadalmaskodott. Ez volt ám az Aranycsapat!

Az olimpia előtt egyébként felkészülési meccsen (akkoriban még barátságos mérkőzésnek nevezték…) az Olimpiai Stadionban 6:1-re legyőztük Finnországot.

KIS FINN–MAGYAR FUTBALLTÖRTÉNELEM. Ez lesz a tizenhatodik hivatalos mérkőzésünk a finnek ellen, és az örökmérleg a mi javunkra billen: az eddigi 15 találkozó tíz magyar győzelmet, három döntetlent és két finn sikert hozott, a gólkülönbség 44–11 a javunkra. Az már kevésbé hízelgő statisztika, hogy az előző hat összecsapásból csak kettőt nyertünk meg.

Először 1922. július 13-án mérkőztünk meg a finn válogatottal, és 5:1-re győztünk. Ez volt egyben az első idegenbeli meccsünk a finnek ellen, a helyszín Helsinkiben a Pallokenttä Stadion volt.

A finnek pályaválasztásával eddig hét mérkőzést játszottunk, a debütáló találkozót követő hat összecsapás az Olimpiai Stadionban volt. 1943-ban 3:0-ra, az 1952-es olimpiai előtt – ahogy fentebb említettük – 6:1-re nyertünk.

1955-ben a híres északi túra negyedik állomása volt Helsinki. Előtte Norvégiát 5:0-ra, Svédországot 7:3-ra, Dániát 6:0-ra győzte le a magyar csapat, s a 12 nap alatt negyedik meccsét játszó válogatottunk az Olimpiai Stadionban aratta a legnagyobb sikerét, hiszen 9:1-re verte meg Finnországot.

1978-ban, Eb-selejtezőn 2–1-re kikaptunk Helsinkiben, ez az egyedüli vereségünk a finnek otthonában lejátszott meccseken. 1997-ben az utolsó percekben esett emlékezetes öngóllal 1–1-re mentettük a találkozót, és így mi játszhattunk pótselejtezőt (egy ponttal megelőztük a csoportban a házigazdákat), míg 2010 októberében Dzsudzsák Balázs utolsó perben szerzett góljával 2–1-re megvertük az északiakat.

A Helsinkiben játszott meccseink mérlege: egy hazai siker, egy döntetlen, öt magyar győzelem, a gólkülönbség 27–7 a javunkra.

Végezetül még egy statisztika: ez lesz a nyolcadik tétmérkőzésünk a finnek ellen. Az eddigi két vb- és öt Eb-selejtezőből a finnek egyet nyertek meg, két találkozó iksz lett, négyszer mi győztünk.

AJÁNLÓ. Mi a finnek kabalaállata? Hányszor jutott ki Finnország Európa-bajnokságra vagy világbajnokságra? Ki a legtöbbszörös finn válogatott labdarúgó? Milyen átok sújtja a finneket ellenünk? Mindezekről és sok más érdekességről olvashat az őszi Magyarország–Finnország Eb-selejtező előtt megjelent cikkünkben.

EB-SELEJTEZŐ, F-CSOPORT (JÚNIUS 13.)
FINNORSZÁG–MAGYARORSZÁG, 18.00 (Tv: Duna)
A VÁRHATÓ KEZDŐCSAPATOK
FINNORSZÁG: Hradecky – Raitala, Moisander, Halsti, Arkivuo – Hetemaj, Sparv, Lam – R. Eremenko, Hämäläinen – Pukki
MAGYARORSZÁG: Király – Fiola, Juhász, Lang, Kádár – Stieber, Gera, Tőzsér, Dzsudzsák – Németh, Szalai

Feröer–Görögország 20.45
Észak-Írország–Románia 20.45

A SELEJTEZŐCSOPORT TELJES PROGRAMJA IDE KATTINTVA ELÉRHETŐ!

MAGYARORSZÁG KERETE A FINNEK ELLENI EB-SELEJTEZŐRE
Kapusok: Bogdán Ádám (Bolton – Anglia), Dibusz Dénes (Ferencváros), Király Gábor (Fulham – Anglia)
Védők: Fiola Attila (Puskás Akadémia FC), Forró Gyula (Újpest FC), Guzmics Richárd (Wisla Kraków – Lengyelország), Juhász Roland (Videoton), Kádár Tamás (Lech Poznan – Lengyelország), Lang Ádám (Győri ETO FC), Leandro (Omonia Nicosia – Ciprus), Szélesi Zoltán (Puskás Akadémia FC), Szolnoki Roland (Videoton), Vanczák Vilmos (Sion – Svájc)
Középpályások: Gera Zoltán (Ferencváros), Márkvárt Dávid (Pécsi MFC), Simon Ádám (Videoton), Stieber Zoltán (Hamburg – Németország), Tőzsér Dániel (Watford – Anglia)
Támadók: Dzsudzsák Balázs (Dinamo Moszkva – Oroszország), Németh Krisztián (Sporting Kansas City – Egyesült Államok), Nikolics Nemanja (Videoton), Priskin Tamás (Győri ETO FC), Simon Krisztián (1860 München – Németország), Szalai Ádám (Hoffenheim – Németország), Varga Roland (Ferencváros)

FINNORSZÁG 24 FŐS KERETE A MAGYAROK ELLENI EB-SELEJTEZŐRE
Kapusok: Lukas Hradecky (Bröndby – Dánia), Niki Mäenpää (Venlo – Hollandia), Henrik Moisander (FC Lahti)
Védők: Kari Arkivuo (Häcken – Svédország), Jukka Raitala (Vestsjaelland – Dánia), Joona Toivio (Molde – Norvégia), Niklas Moisander (Ajax – Hollandia), Markus Halsti (DC United – Egyesült Államok), Thomas Lam (PEC Zwolle – Hollandia), Sebastian Sorsa (HJK), Valtteri Moren (HJK)
Középpályások: Perparim Hetemaj (Chievo – Olaszország), Tim Sparv (Midtjylland – Dánia), Sakari Mattila (Aalesund – Norvégia), Joni Kauko (FSV Frankfurt – Németország), Rasmus Schüller (HJK), Robin Lod (Panathinaikosz – Görögország), Roman Eremenko (CSZKA Moszkva – Oroszország)
Támadók: Kasper Hämäläinen (Lech Poznan – Lengyelország), Teemu Pukki (Bröndby – Dánia), Riku Riski (Rosenborg – Norvégia), Joel Pohjanpalo (Fortuna Düsseldorf – Németország), Tim Väyrynen (Viktoria Köln – Németország), Eero Markkanen (Real Madrid Castilla – Spanyolország)