Válogatott: Ellenfél nélkül a világ egyik legjobbja vagyok – Böde

– Mivel tartozik önnek Juhász Roland?
– Nekem aztán semmivel – legyintett Böde Dániel, holott a feröeri gólnál hibázó védő úgy nyilatkozott, a duplájáért cserébe akár egy karton sört vagy vacsorát is kérhet tőle. – A lefújást követően pacsiztunk egyet, én ezzel elintéztem a dolgot. A magyar válogatott úgy nyert, hogy két gólt szereztem – sokan joggal tartanának telhetetlennek, ha ezek után nekiállnék követelőzni. Az a boldogság, amit éreztem, úgyis felülmúlhatatlan.

– Feltételezem, pályafutása egyik legszebb estéjén van túl.
– A top tízben biztos benne van… Van már a hátam mögött egy-két jól sikerült mérkőzés, megesett, hogy gólt, sőt, gólokat rúgtam egy-egy meccsen. Remélem, nem bántok meg senkit azzal, ha azt mondom, a csütörtöki élményt leginkább a legutóbbi derbin átéltekhez tudom hasonlítani. Ott is hátrányból nyertünk, most is. Ott is kétszer voltam eredményes, most is. Ott is örültem, most is.

– Igaz, hogy a társai a levegőbe repítették?
– Igaz bizony! A televíziónak adott interjú miatt némi késéssel értem be az öltözőbe, egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a többiek jönnek felém. Majd felkaptak és megröptettek. Már ez is jó érzés volt, az pedig még inkább, hogy miután feldobtak, nem szaladtak el… Más kérdés, hogy szerintem néhányan sérvet kaptak, de ez már legyen az ő problémájuk.

– Hogyan emlékszik a második góljára?
– A nézőtérre akartam bombázni a labdát, de lecsúszott… Komolyra fordítva: Nikolics Nemanjától érkezett a passz, csináltam egy cselt befelé, aztán egyet kifelé, majd a rövid felsőbe lőttem a labdát.

– Ennyi?
– Tudom, ez így egyszerűen hangzik, csakhogy a futball egyszerű játék. Fejben magam is kiválóan űzöm, labda és ellenfél nélkül a világ egyik legjobbja vagyok. Ha labda és ellenfél is van a pályán, már nem mindig járok sikerrel.

– Mit gondol, bejátszotta magát a kezdőbe?
– Fogalmam sincs. Van egy szövetségi kapitányunk, majd ő eldönti, hol a helyem.

– A népszerűségi rangsorban feltehetőleg elöl…
– A csütörtöki mérkőzés után rengeteg visszajelzést kaptam, annyi szépet írtak és mondtak nekem, hogy azt el sem hiszem. Jólesett, na. A Nemzeti Sport pénteki címlapja is tetszett, de ha szabad megjegyeznem, nem tartom magam vezérnek. Csak egy vagyok a sok közül. Most nekem jött ki a lépés, máskor másnak. Ezért csapatjáték a foci.

– Már rímbe is szedték a nevét. Hogy csak egyet idézzek: „Félig ember, félig gép, Böde Dani példakép.”
– Ezt már hallottam korábban, szerintem remek alkotás. Megtisztelő, ha valaki példaképnek tart, ha valaki úgy véli, érdemes követni azt, amit a pályán teszek. Mi tagadás, örülnék neki, ha a gyerekek nem csupán a csúnya szavakat tanulnák el tőlem…

HA ARRA IS KÍVÁNCSI, BÖDE DÁNIEL MIKÉNT VÉLEKEDIK ARRÓL, HOGY KORÁBBAN MELLŐZTÉK A VÁLOGATOTTBAN, S SZÁMÍTOTT-E RÁ, HOGY LEHETŐSÉGET KAP A MECCSEN, A NEMZETI SPORT SZOMBATI SZÁMÁBÓL MEGTUDHATJA!