Lejtőn a francia futball, a mieink ellen állt volna meg. Hát…

ALBERT, TICHY, TICHY – HÁROM MAGYAR GÓL PÁRIZSBÓL ALBERT, TICHY, TICHY – HÁROM MAGYAR GÓL PÁRIZSBÓL

Kommentátor: Szepesi György

TAPSVIHAR CSATTANT

Mint arról a felvétel is tanúskodik, nemcsak a 30. életévében járó, duplázó Tichy Lajos, hanem a válogatottbeli utódjának is tekinthető, a 23. születésnapja felé közelítő Albert Flórián is a kapuba talált ezen a mérkőzésen. Sőt a 14. és a 16. percben egymással rúgattak gólt, „tapsvihar csattant a nézőtéren, a franciák elismeréssel adóztak a szép akciónak”.

Lapunk beszámolója szerint „a magyar válogatott 4–2–4-ben játszott, de a szokásos hadrendet a mieink most ügyesen kombinálták a két előretolt középcsatár játékával is… (Ezt a felállást) lehetne és érdemes is lenne tovább fejleszteni”, például úgy, hogy „a védelem és közöttük zökkenőmentesebb lenne az összeköttetés”.

Erről a fejlesztésről majd később. Nézzük előbb az ellenfelet!

ÉPPEN ELLENÜNK BIZONYÍTSÁK BE

„A francia válogatott talán még sohasem készült olyan körültekintően nemzetközi találkozóra, mint most” – írta a Népsport korabeli tudósítója, példaképpen megemlítve: a „kékek” szokatlan módon három edzőtáborozást is szerveztek, sőt azt is elérték, hogy az akkoriban a Real Madridban futballozó Lucien Muller is csatlakozzon a csapatukhoz. Bár a helyi sajtó a sérülése hírét keltette, Muller végül játszott – utóbb kiderült, ez volt az utolsó meccse a válogatottban.

„Mindent megtettek azért, hogy éppen ellenünk bizonyítsák be: most már ismét egyenesben vannak, sikerült a francia labdarúgást megállítani a lejtőn” – írta lapunk, arra utalva, hogy az 1958-ban vb-bronzérmes, két évvel később Eb-negyedik franciák az 1962-es világbajnokságra nem jutottak ki, és a mieink elleni összecsapás előtti hat meccsükből csak egy hozott győzelmet.

Éppenséggel lett volna miért megfizetniük nekünk, hiszen a két ország korábbi tíz mérkőzéséből csak kettőt nyertek meg – a legutóbbi győzelmükért 1935-ig kellett visszalapozniuk.

Azonban ezúttal hiába fogadkoztak.

AZ EGYIK NEM ÖNZŐSKÖDÖTT, A MÁSIK IGEN ÖNZETLENÜL JÁTSZOTT

„Szervezetten játszott és nagyszerűen kihasználta helyzeteit a magyar csapat” – hirdette címlapján a másnapi Népsport, amely természetesen méltatta a két magyar gólszerzőt: a korosodó Tichyt és a csapat legfiatalabb tagját, Albertet.

„Albert nagyszerűen megértette magát Tichyvel, neki az előretolt csatár szerepe jutott, sokat mozgott, nem önzősködött, a küzdőképességével sem volt baj, és társait gyakran tudta veszélyes helyzetbe hozni.”

„Tichy nagy erőssége volt a csapatnak. Ő is, miként Albert, igen önzetlenül játszott, nem tartózkodott a közelharcoktól, minden idegszálával a gól elérésére törekedett. Ebből következik azután, hogy ő lőtt legtöbbet kapura.”

A csapatkapitányi karszalagot viselő Tichytől rövid nyilatkozatot is közölt lapunk: „Örülünk a kétgólos előnynek, de Budapesten úgy fogunk játszani, mintha Párizsban 0:0 lett volna az eredmény”. Tényleg úgy játszottak, idehaza is nyertek (2:1), bejutottak az Európa-bajnokság spanyolországi négyes döntőjébe, ahonnét bronzéremmel tértek haza.

AHOL TICHY ÉS ALBERT, OTT NINCSENEK VÉLETLENEK

De vissza még a párizsi mérkőzéshez, hiszen a két szövetségi kapitány szerint is a Fradi és a Honvéd csillaga volt a meccs legjobbja. „Lelkesen, szervezetten, ésszerűen játszott a csapat. Nekem különösen Tichy, Albert és a védelem játéka tetszett” – fogalmazott Baróti Lajos. S mit mondott a francia hadvezér?

„Védelmünk igen gyengén játszott – így Henri Guérin. – Sokan azt mondják, hogy a két gyors magyar gól döntötte el a mérkőzést, s hogy ez a véletlen műve volt. Olyan csapatnál azonban, ahol két olyan csatár van, mint Albert és Tichy, nincsenek véletlenek.”

KÖNNYEN BELENYUGODOTT

Válogatottunk egy héttel később Bécsben vendégszerepelt, és bár akadtak gólhelyzetei, egy büntetővel kikapott 1:0-ra Ausztriától. A Népsport kritikája nem maradt el.

Albert? „Nem játszott túlságosan nagy igyekezettel, ha leszerelték, ebbe könnyen belenyugodott.” Tichy? „Jól kezdett, két kapufát lőtt az első tíz percben, ezután fokozatosan visszaesett… Nem tudott bekapcsolódni a kombinációs támadásvezetésbe.”

Így múlik el a világ dicsősége.

Ezt követően már csak egyszer, a spanyolok elleni Eb-elődöntőben (1:2) szerepeltek együtt a válogatottban. A két középcsatáros játék fent vizionált továbbfejlesztése Albert és Tichy közös főszereplésével befejeződött – a kispestiek nagy bombázóját, noha még évekig aktív volt, a későbbiekben már csak kerettagként vették számításba.