Honnan kerültek ezek a magyarok az Eb-re? Hihetetlen történetek!

Nagyon együtt van a csapat (Fotó: Hegedüs Gábor)

KIRÁLY GÁBOR (Eb-mérleg: 3 meccs, 270 perc a rendes játékidőben) – A DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ

Király Gábor azon kevesek közé tartozik a magyar válogatott 23 fős keretében, akikről már gyerekkorukban lerítt, hogy válogatott labdarúgó lehet belőlük. A kapus, akinek édesapja, Király Ferenc is a Haladásban futballozott, már az U12-es magyar válogatottnak is tagja volt 1988-ban.

Talán kevesen tudják róla, hogy a Herman Ottó Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában dísznövénykertészként végzett. Arra viszont alighanem sokkal többen emlékeznek vele kapcsolatban, amikor 1998-ban, az első válogatott szereplésén, az első labdaérintésével kivédte Toni Polster tizenegyesét a 3–2-re megnyert bécsi találkozón.

A Haladásban edzőmeccsen már 1993-ban védett az első csapatban, és NB II-es bajnokságot is nyert a vasiakkal, mielőtt a Herthához igazolt. A berlini időszakkal hosszú külföldi karrier vette kezdetét. Élete egyik legjobb meccsét a HBSC-vel a Milan ellen játszotta idegenben a BL-ben, amikor az ő bravúrjának köszönhetően szereztek bravúros pontot (1–1 lett a végeredmény), és az olasz sajtó a mérkőzés legjobbjának választotta.

MILAN–HERTHA 1–1 ÖSSZEFOGLALÓ

Az ő esetében tehát, ha csak egyénileg nézzük a keret tagjait, nem akkora meglepetés, hogy most Európa elitjében találkozunk vele – más kérdés, hogy immár 40 évesen, az Eb-történelem valaha volt legidősebb játékosaként és nem mellesleg 106-szoros válogatottként, magyar rekorderként látjuk nagyokat vetődni, sőt időnként szórakoztatóan mutatványozni is.

DIBUSZ DÉNES (Eb-mérleg: 0 meccs) – A BARCSI KÖLCSÖNJÁTÉK ÉS A GYŐR ELLENI PIROS LAP UTÁN

Az utánpótlás-válogatottakba ugyan egyszer sem kapott meghívót a 25 éves kapus, de korábbi pécsi edzője, a húsz esztendeje Gera Zoltánnak is sokat segítő Mink Olivér már évekkel ezelőtt megmondta róla, hogy európai szinten is szép karriert futhat be. Ennek ellenére több fordulópont is volt a baranyai megyeszékhelyen született és ott is nevelkedő futballista pályafutásában, s ezekből rendre jól jött ki. Először a 2009–2010-es idényben, amikor barcsi kölcsönjátéka során bizonyította, hogy a PMFC-nél is érdemes számolni vele, a következő évadban pedig már főszerepet játszott abban, hogy a pécsiek kiharcolták a feljutást az NB I-be.

A második fordulópontot az jelentette, amikor 2013 augusztusában a Győri ETO ellen megkapta pályafutása első, és máig egyetlen piros lapját tétmeccsen, ami után két hónapra kiszorult a PMFC kezdőcsapatából. Ettől azonban nem tört össze, nem került a süllyesztőbe, tette tovább a dolgát, októberben újra védett, majd a télen szerződtette a Ferencváros, és tavasszal már az ő jó teljesítménye is kellett a Fradi 3. helyéhez. Az FTC jelentette a harmadik fordulópontot Dibusz karrierjében: az, hogy ott rövid idő alatt meghatározó játékossá nőtte ki magát, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy még Dárdai Pálnál bemutatkozhatott a válogatottban és később Bernd Storcknál is a keret tagja maradt a mostanra magyar bajnok és kétszeres Magyar Kupa-győztes kapuvédő.

GULÁCSI PÉTER (Eb-mérleg: 0 meccs) – ÚT AZ ANGOL HARMADOSZTÁLYBÓL

Az MTK, illetve a Sándor Károly Akadémia neveltje, a 2009-ben U20-as vb-bronzérmes csapat kulcsembere, akinek a tizenegyespárbajokban bemutatott védéseivel elévülhetetlen érdemei voltak a magyar sikerben. Azután viszont úgy tűnt, beragadhat az angol alacsonyabb ligákba, mivel a Liverpool háromszor is kölcsönadta harmad- és másodosztályú gárdáknak.

Az ő esetében a fordulópontot az jelentette, hogy 2013-ban szerződtette a Red Bull Salzburg, amellyel kétszeres osztrák bajnok és kupagyőztes lett, mielőtt a „testvérklubhoz”, a német másodosztályú RB Leipzighez igazolt. Az első fél évben még csere volt, ám idén tavasszal már első számú kapusként járult hozzá a lipcseiek feljutásához az élvonalba.

FIOLA ATTILA (Eb-mérleg: 1 meccs, 90 perc) – CSATÁRKÉNT KEZDTE, JOLLY JOKER LETT BELŐLE

Egy interjúban elmondta, hogy kilencévesen, egy barátja unszolására vett részt először egy edzésen. Addig eszébe sem jutott, hogy futballozzon, de annyira megtetszett neki, hogy végül maradt a labdarúgás mellett – és milyen jól tette!

A legtöbb válogatott társához hasonlóan nem kapott akadémiai képzést, mégis több poszton bevethető, igazi jolly jokerré vált az évek alatt. Az utánpótlásban kezdetben csatár volt, aztán az első csapatnál már inkább a védekezésben számítottak rá. Játszott ő már védekező középpályásként, belső védőként, míg a válogatottba Dárdai Pál jobbhátvédként rakta be.

„Nagy kár a sérüléséért! Az elmúlt másfél esztendőt gyakorlatilag hibátlanul lehozta a válogatottban, arról nem szólva, hogy már a támadásokat is segíti. Feröer ellen állítottam be először, és amikor láttam, hogy gondolkodás nélkül becsúszik a jeges műfüvön, hátradőltem” – nyilatkozta a védőről a Nemzeti Sportnak Lyonban a korábbi kapitány.

Fiola 2014 októberében Feröer ellen mutatkozott be a nemzeti csapatban, és azóta megszakítás nélkül mind a tizenhat meccsen pályára lépett az Ausztriával vívott Eb-nyitánnyal bezárólag. Akkor is jól játszott, hozta a tőle megszokott megbízhatóságot, és az utóbbi időben egyre több extrát is látunk tőle, hiszen gyakran felzárkózik a támadásokhoz is. Azosztrákok ellenimeccsen elszenvedett sérülése miatt azonban az Izland, illetve Portugália elleni találkozón is csak rögzítőkötéssel a lábán láthattuk a stadionban – kérdés, hogy a nyolcaddöntőben pályára léphet-e.

BESE BARNABÁS (Eb-mérleg: 1 meccs, 45 perc) – A NAGY ÍGÉRET

A Sándor Károly Akadémiáról kikerülő 22 éves Bese Barnabás az NB I-es pályafutását 2012 novemberében még jobbszélsőként kezdte. A védelembe tavaly László Csaba vonta vissza, és Bernd Storck is inkább a hátvédsorban számol vele. Az Eb-re egyszeres válogatottként érkezett, a portugálok ellen a második félidőre állt be csereként, és játékával nem lógott ki a sorból. Ő a jövő nagy ígérete.

GUZMICS RICHÁRD (Eb-mérleg: 3 meccs, 270 perc) – FELEDTETTE BUKARESTET

A 29 éves, szombathelyi nevelésű Guzmics Richárd tipikusan azon magyar labdarúgók közé tartozik, akiknek a fejlődése megrekedt az NB I-ben, pedig ha idejében külföldre tudtak volna szerződni, többre is vihették volna. Guzmics U19-es és U21-es válogatott is volt, de a felnőttek között csak 25 esztendősen mutatkozhatott be. A Haladásból pedig válogatott szereplés nélkül szinte lehetetlen felkelteni a külföldi csapatok érdeklődését.

Amikor pedig mégis bekerült a nemzeti együttesbe, jött a bukaresti rémálom, ami ugyancsak korlátozta a lehetőségeit. 2014-ben azonban, szombathelyi szerződése lejártával, szabadon igazolható játékosként sikerült a Wisla Krakówhoz szerződnie. Lengyelországban érettebb, magabiztosabb futballistává vált, 2015-ben pedig alapemberré nőtte ki magát Bernd Storck alakulatában is, főképp fejjátékával emelkedett ki a csapatból. Nagyon sokat dolgozott azért, hogy ne a szerencsétlen romániai passzával azonosítsák. Az Eb-n mind a három csoportmeccset végigjátszotta.

LANG ÁDÁM (Eb-mérleg: 3 meccs, 270 perc) – A VIDEOTONBAN CSERE, A VÁLOGATOTTBAN KULCSEMBER

A védelemből Besét leszámítva senki sem kapott akadémiai képzést, így a 23 éves Lang Ádám sem, viszont három korosztályban is volt utánpótlás-válogatott. Veszprémben született, ott is lett profi labdarúgó az NB II-ben. Majd Győrbe szerződött, bajnok lett az ETO-val, míg tavaly nyár óta a Videoton a klubja. Érdekes, hogy Fehérváron csak 15 bajnokin játszott, nem vált kihagyhatatlan emberré, miközben a válogatottban Bernd Storck már a kezdőcsapatban számolt vele. Az Eb-n nemcsak belső védőként, hanem Izland és Portugália ellen jobbhátvédként is helytállt a sérült Fiola helyén.

JUHÁSZ ROLAND (Eb-mérleg: 2 meccs, 180 perc) – EPIZÓDSZEREPRE KÉSZÜLT

A ceglédi születésű Juhász Roland nemcsak hogy elöl kezdte a pályafutását, hanem még az NB I-ben is csatárként mutatkozott be, de miután sérülések miatt a hátvédsorba vezényelték az MTK-ban, és ott helytállt, megragadt a védelemben. 2005 és 2013 között 210 bajnokin játszott a belga Anderlechtben, a magyar válogatottban pedig 93 fellépésnél jár. Király Gábor (106) és Bozsik József (101) után ő szerepelt legtöbbször a nemzeti csapatban annak története során. Az Eb-selejtezőkön az InStat-adatok szerint ő volt a negyedik legjobban fejelő játékos egész Európában.

Az Eb-re azonban úgy érkezett, hogy várhatóan csak epizódszerep jut neki, mert klubjával, a Videotonnal ellentétben a válogatott kezdőjéből kiszorította őt Lang Ádám. Fiola sérülésével azonban visszakerült, és rutinjával sokat hozzá tudott tenni a csapat teljesítményéhez. Juhász július 1-jén lesz 33 éves – ha kiverjük Belgiumot, aznap játsszuk a negyeddöntőt.

KÁDÁR TAMÁS (Eb-mérleg: 2 meccs, 180 perc) – RÖGÖS ÚTON

Ha valakire, akkor Kádár Tamásra igaz a megállapítás: rögös útja volt az Európa-bajnokságig. Kezdjük ott, hogy a futball mellett sokáig kézilabdázott is. Országos bajnokságot is nyert abban a sportágban, viszont később Veszprémből már azért került Zalaegerszegre, mert olyan iskolába járhatott, melynek volt szerződése a ZTE labdarúgó-együttesével, s ott két év alatt a serdülőgárdától a felnőttkeretig jutott. Úgy, hogy Zalaegerszeg előtt csak teremben, kispályán futballozott…

Tizenhat évesen már be is mutatkozott a ZTE első csapatában az NB I-ben, majd bő egy esztendővel később elvitte az angol Newcastle. Az álomszerűen felfelé ívelő karriert azonban 2008-ban egy sípcsonttörés vetette vissza, ami miatt 2008-banlemaradta mieink számára bronzérmet hozó U19-es Eb-ről. Egy évvel később pedig a klubja nem engedte el az egyiptomi U20-as vb-re.

A Premier League-ben végül nem mutatkozhatott be, mert időközben a Newcastle kiesett az élvonalból, de a másodosztályban 13 meccsen szerepelt a „szarkáknál”. Aztán kölcsönadták a harmadosztályú Huddersfieldnek, majd a Rodáé lett, de csak egy szezont húzott le a holland élvonalban, ami után Diósgyőrbe tért haza. Aligha erre számított, amikor Angliába igazolt, viszont nem kallódott el, mert a DVTK-ból is bekerült a válogatottba, amelynek 2011-től szinte állandó tagja (az első meccsét 2010-ben játszotta). 2015-ben a Lech Poznanhoz szerződött, amelynél a kezdeti nehézségek után a csapat legjobbjai közé emelkedett. Az Eb-n több magyar és külföldi játékosmegfigyelővel is beszéltünk, akik szerint az első két találkozón Kádár Tamás volt csapatunk egyik legjobbja, nemzetközi mércével is kiemelkedőt nyújtott. Volt olyan szurkoló is, aki egyenesen világklasszisnak nevezte a teljesítményét.

KORHUT MIHÁLY (Eb-mérleg: 1 meccs, 90 perc) – A KAPOSVÁRI KÖLCSÖNJÁTÉK SEGÍTETTE

Kádárral szemben a másik balhátvédünk, Korhut Mihály meglehetősen későn, 25 évesen lett először válogatott, és annak ellenére, hogy Debrecenben nevelkedett, a DVSC első csapatához sem volt egyenes az útja. Az Európa-bajnokság alatt is beszélt arról, hogy meghatározó időszaknak számított a pályafutásában, amikor 2011-ben kölcsönadták Kaposvárra, mert a Lokiba nem fért volna be.

„Végigjártam a szamárlétrát, de nem sikerült beverekednem magam az első csapatba, ám mert játszani akartam, arra kértem a klubot, hogy kölcsönben hadd folytassam máshol – emlékezett vissza az Európa-bajnokságig vezető út első, meglehetősen távoli mérföldkövére Franciaországban Korhut Mihály. – A tavaszt már Kaposváron töltöttem, és elég jól sikerült, tulajdonképpen ott, azzal a produkcióval vett lendületet a pályám, mert az ősszel már a Loki kezdőjében találtam magam."

A védő tehát, aki egyébként Beséhez hasonlóan támadóként kezdte, élt a somogyi kölcsönjáték adta lehetőséggel, a 2011–2012-es idényben pedig már a veretlenül bajnokságot nyerő hajdúsági csapatban töltött be fontos szerepet. Az NB I-ben évek óta posztja legjobbjai közé tartozik, de a válogatottban még csak hatszor lépett pályára 2014 óta. Bernd Storck tavasszal, a horvátok ellen vetette be először, majd másodjára a portugálok elleni Eb-találkozón, amelyet végig is játszott.

GERA ZOLTÁN(Eb-mérleg: 3 meccs, 225 perc, 1 gól) – KIS HÍJÁN ÖNGYILKOS LETT

A 37 éves Gera Zoltán az Eb előtt a nemzetközi szövetség honlapjának adott interjúban beszélt hosszasan a gyerekkoráról.

„Fiatal srácként nagyon sötét, kemény éveket éltem át. Az utcán múlattam az időt. Kis híján öngyilkosságot is elkövettem” – mondta Gera, aki nem szégyelli a múltját, sőt, büszke rá, hogy ilyen háttérrel idáig jutott.

„Tizenhat évesen azonban megváltoztam. Pontosabban mondva Isten megváltoztatta az életemet – utalt a pécsi származású középpályás arra a napra, amikor betért egy helyi templomba, és a pap szavai, az éneklés és a mosolygó gyülekezet megadta neki azt a lökést, amelyre szüksége volt a jó útra téréshez. – Akkor kezdődött el az igazi életem. Újra elkezdtem focizni. Nehéz gyermekkorom volt, de ma már jól élek, nincsenek problémáim. Nem örülök neki, hogy ilyen nehéz időkön mentem keresztül, ám úgy vagyok vele, hogy ha nem így történt volna, akkor talán sosem fordulok Istenhez, és nem így élnék ma. Nem nézek vissza, csak azt tudom, hogy ha nem megyek át ezen a változáson, esélyem sem lett volna ilyen futballkarriert befutni.”

Pécsről a Ferencvároshoz vezetett az útja, majd Angliában is a szurkolók kedvencévé vált a West Bromwich és a Fulham színeiben, utóbbival 2010-ben Európa-liga-döntőt játszott. Hazatérését követően a Fradival tavaly Magyar Kupát nyert, majd idén bajnokságot és Magyar Kupát. Az Eb-n mindhárom meccsen játszott, a portugálok ellen az ő csodaszép találatával szereztük meg először a vezetést. A nemzeti csapatban 25 gólt szerzett eddig, ezzel az elmúlt húsz év legeredményesebb játékosa a válogatottban.

Az ő története legalább annyira mesébe illő, mint a válogatott szereplése az Eb-n – ilyen egy igazi magyar népmese.

GERA-GÓL A PORTUGÁLOKNAK

DZSUDZSÁK BALÁZS (Eb-mérleg: 3 meccs, 270 perc, 2 gól) – A 37.1 MILLIÓ EURÓS NYÍRLUGOSI

Egy szám a Nyírlugosról származó, debreceni nevelésű Dzsudzsák Balázzsal kapcsolatban: 37.1 millió – euróban. A transfermarkt.de szerint a pályafutása során összesen ekkora összeget fizettek ki válogatottunk csapatkapitányának játékjogáért. Előbb a PSV (a DVSC-nek), majd az Anzsi, a Dinamo Moszkva és a Bursaspor fizetett érte, de az Eb-n látott teljesítménye alapján, illetve a portugáloknak lőtt két gólja után a sor jó eséllyel folytatódhat. Ennyi pénzt előtte egyetlen magyar labdarúgóért sem áldoztak. A válogatottban először lőtt egy meccsen két gólt, amúgy tavaly szeptemberben, a Bursasporban duplázott legutóbb.

ELEK ÁKOS (Eb-mérleg: 1 meccs, 90 perc) – A BARCIKAI „ÜTKÖZŐ”

Profi karrierje az NB II-es Kazincbarcikában indult, amelyben három szezont is le kellett húznia, mire felfigyeltek rá, és húszévesen szerződtette a Videoton. Az utánpótlás-válogatottakban mindössze egyszer szerepelt, a felnőtt nemzeti csapatba viszont 2010 óta minden évben meghívót kapott, összesen 39-szer.

Nagy munkabírású „ütköző ember”, aki tökéletes megtestesítője az angol szakzsargonban „box-to-box”-nak nevezett, vagyis a két tizenhatos között robotoló középpályás típusának. Játszott rövid ideig Kínában és a török élvonalban is, de az Eb előtt elárulta, 27 évesen még nem mondott le arról, hogy a torna után Nyugat-Európában folytathassa a pályafutását. Jelenleg a DVTK labdarúgója. A kontinenstornán egy meccsen játszott, a portugálok elleni találkozón kapufáig jutott.

PINTÉR ÁDÁM (Eb-mérleg: 1 meccs, 90 perc) – SÉRÜLÉSEK UTÁN

Több típusát említettük már, illetve különböztethetjük meg a magyar válogatott játékosoknak: a korán külföldre igazolót, a későn felfedezettet (vagy majdnem elkallódót), vagy éppen az állandó sérülésektől szenvedőt. Az MTK agárdi utánpótlásbázisán, a Sándor Károly Akadémián nevelkedő Pintér Ádám leginkább utóbbi kategóriába sorolható. A védőként és védekező középpályásként is bevethető labdarúgót 2010 nyarán szerződtette a spanyol élvonalbeli Zaragoza (amely a játékos teljes vételárát azóta sem utalta át az MTK-nak), amikor még csak be sem mutatkozott a magyar válogatottban. A spanyol első osztályban három évet töltött, ezt követően viszont állandó sérülések hátráltatták az orosz Tom Tomszkban és a görög Levadiakoszban is. Tavaly nyáron igazolt haza az FTC-hez, s idén tavasszal ismét ki kellett hagynia néhány mérkőzést sérülés miatt, de az Eb-re felépült, a portugálok ellen játszott is.

STIEBER ZOLTÁN(Eb-mérleg: 3 meccs, 85 perc, 1 gól) – TEJALLERGIA UTÁN HAMBURGI HŐS

A serdülőként a Goldballban kezdő, majd Újpesten is futballozó Stieber Zoltán, Szalai Ádámmal és Gulácsi Péterrel együtt azok közé tartozik a válogatottban, akik nagyon fiatalon, NB I-es meccs nélkül szerződtek külföldre: a sárvári születésű szélső 17 esztendősen az angol Aston Villához ment.

Ugyanakkor Stieber abban is hasonlít Gulácsihoz és Szalaihoz, hogy első külföldi klubjának első csapatában tétmeccsen nem kapott lehetőséget. Sőt, Gulácsihoz hasonlóan először őt is az angol harmadosztályba adták kölcsön. Az igazi áttörést azonban az hozta meg neki, hogy a német másodosztályba igazolt. A TuS Koblenzben, majd az Aachenben is eredményes szezont produkált, ami után az élvonalbeli Mainz szerződtette, ahol Szalai csapattársa lett.

Mainzban kevés lehetőség jutott neki, így a Fürthöz szerződött, ahol kezdetben ugyancsak nehezen lendült formába, mire egy szakértő megfejtette, hogy allergiás a tejtermékekre, ezért változtatnia kellett az étrendjén. Ez pedig meghozta a kívánt eredményt, a Fürthben 48 bajnokin 11 gólig jutott, aminek köszönhetően a Hamburg szerződtette. A 2014–2015-ös szezonban közönségkedvenccé vált, miután fontos gólokkal, gólpasszokkal járult hozzá ahhoz, hogy a HSV kiharcolta a bennmaradást, nem mellékesen kiszorította a csapatból a holland Rafael van der Vaartot. Ezután azonban nem számoltak vele a hamburgiak, tavasszal kölcsönben a másodosztályú Nürnbergben szerepelt.

Végül még két érdekesség a 27 éves Stieberrel kapcsolatban, akinek egyébként az édesapja is futballozott, ahogy a három fiútestvére is. Először is németországi pályafutása során négy klub összesen 3.2 millió eurót fizetett már ki a játékjogáért, viszont a válogatottban 2011 óta csak 15 meccset kapott. Ebből hármat az Eb-n játszott (kétszer becserélték, egyszer le), és Ausztriának gólt is lőtt, az volt a harmadik találata a nemzeti csapatban.

LOVRENCSICS GERGŐ (Eb-mérleg: 1 meccs, 83 perc) – KITILTOTTÁK AZ ÖLTÖZŐBŐL

A fentebb már vázolt pályafutástípusokat Lovrencsics Gergő, és az utána következő Kleinheisler László esetében újabbal egészíthetjük ki: ők a saját klubjuk „áldozatai”. Mindkettejük „bűne” az volt, hogy a fejlődésük érdekében szerettek volna klubot váltani, amiért együttesük vezetősége nem engedte, hogy pályára lépjenek a csapatban. A 2011 telén nem hosszabbító, majd Pápára átigazoló Lovrencsics a PMFC-nél még a hazai öltözőbe sem tehette be a lábát az edzések után.

„Elfelejtettem a múltat, nem voltak kellemes emlékek, erőt adtak a folytatáshoz – mondta Lovrencsics már az Eb-n a pécsi időszakáról, és beszélt a még korábbi, NB III-as szakaszáról is, amikor a 2007–2008-as idényben 15 meccsen 10 gólt szerzett az akkor harmadosztályú Budafokban. – Valóban, az NB III-ban is játszottam. Álmodni persze akkor is lehetett arról, hogy egyszer majd az Eb-n szerepelhetek, ám az idő tájt ez még nagyon távolinak tűnt. De hát itt vagyok, szóval ez egy megvalósult álom.”

Lovrencsicsnek nagy szerencséje volt, ugyanis a Lombard Pápa összesen kétszázezer euróért (ennek a felét az egyéves kölcsönadási díj tette ki) hajlandó volt lemondani a játékjogáról, így a lengyel Lech Poznan egyesztendőnyi kölcsönjáték után 2013-ban végleg szerződtette. Bármelyik tehetősebb magyar klub aligha engedte volna el ilyen, viszonylag alacsony összegért, ha pedig marad, akkor nem biztos, hogy eljut a válogatottig. Lengyelországban ugyanis rengeteget fejlődött, és 2013-ban úgy mutatkozhatott be a nemzeti csapatban, hogy előtte nem volt utánpótlás-válogatott. Az Eb elején sérüléssel bajlódott, a portugálok ellen viszont már kezdő volt.

KLEINHEISLER LÁSZLÓ (Eb-mérleg: 2 meccs, 169 perc, gólpassz) – ELFELEJTETTÉK ODAADNI AZ ARANYÉRMÉT

Kleinheisler az év elején, miután aláírt a Werder Bremenhez, így emlékezett vissza a Videotonnál történtekre a Nemzeti Sport Online-nak adott interjúban.

„Nagyon rosszulesett, ami Fehérváron történt az elmúlt fél évben. Fájt a szívemnek. Úgy érzem, a 2014–2015-ös szezon őszén én is tettem azért, hogy a Videoton az idény végén bajnok lehessen. Számítottam rá, hogy a munkámat elismerik azzal, hogy részt vehetek az évadzáró banketten. Ehhez képest nemcsak a meghívó maradt el, de még az aranyérmemet is elfelejtették odaadni, két hónapot vártam rá. Nyáron a klub meg akarta hosszabbítani a 2016-ban lejáró szerződésemet, ami után ismét kölcsönadtak volna. Ekkor éreztem úgy, hogy a Videotonnak én nem kellek igazán, mert ha szükség lenne rám, akkor kölcsönbe sem engednének el. Ha pedig nem kellek, akkor miért hosszabbítsak? Ezután érkezett értem egy ajánlat Lengyelországból, azt azonban a Videoton nem fogadta el. Az őszi szezonra pedig a második kerethez irányítottak, ám a meccseken nem játszhattam az NB III-ban sem.”

Ha nincs a német szövetségi kapitány, Bernd Storck meghívója, majd utána az oslói csoda – első válogatott mérkőzésén győztes gólt szerzett Norvégiában –, akkor aligha szerződhetett volna a német Werderhez, de ki tudja, lehet, hogy akkor a magyar válogatott sem jut ki az Eb-re…

Az pedig, hogy milyen szegény körülmények között nőtt fel Csobánkán Kleinheisler, és hogy milyen kalandokon ment keresztül (a pingpongasztaltöréstől a CBA-s utalványig) a Puskás Akadémia növendékeként, már valóban népmesei elemként hat (ahogy találtunk ilyet Gera történetében is). De ez nem mese, hanem a felcsúti Scholes, a magyar futball egyik legnagyobb értékének igaz története.

AZ OSLÓI GÓL

NAGY ÁDÁM (Eb-mérleg: 2 meccs, 180 perc) – KISPÁLYÁSBÓL NAGYPÁLYÁS

Tovább is van, mondjam még? Kleinheisler sztorija egy külföldi számára már-már felfoghatatlan, de legalább ennyire hihetetlen Nagy Ádám története, aki két éve még az NB II-es amatőrbajnokságban futsalozott (amellett, hogy az FTC U21-es csapatában is játszott), most pedig Eb-résztvevő, ráadásul BEK/BL-győztes csapatok (például a Marseille és a Benfica) szerződtetnék.

Nagy Ádámot, aki múlt héten ünnepelte a születésnapját, egy másik német szakember, az FTC utánpótlásában dolgozó Theo Schneider fedezte fel. Ha ő nincs, akkor… De hagyjuk is ezt, a lényeg, hogy Nagy Ádámot – aki korábban ugyan gondolkodott azon, hogy felhagy a futballal – nem veszítette el a magyar labdarúgás. Pontos passzjátékát az Eb-n is megcsodálhatjuk, és nyomon követhetjük fokozatos fejlődését, mert a korábban hiányolt támadópasszok után Izland ellen már ő ugratta ki a gólunk előtt a védők közül Nikolics Nemanját. Mindezt 26 NB I-es meccsel és kilenc válogatott fellépéssel a háta mögött (az Izland elleni volt a 10.).

NÉMETH KRISZTIÁN (Eb-mérleg: 2 meccs, 108 perc) – SZUPERTEHETSÉGBŐL VILÁGVÁNDOR

A győri születésű, de a felnőttek között már az MTK-ban bemutatkozó, U20-as vb-bronzérmes támadó, Németh Krisztián történetét több pontból is indíthatnánk. Például onnan, hogy 2007-ben szerződtette a Liverpool, de tétmeccsen nem mutatkozhatott be a liverpooliak első csapatában. Vagy onnan, hogy az elmúlt tíz év talán legnagyobb tehetségeként tartották számon, volt korosztályos Európa-válogatott is, de sorozatos sérülések miatt nem tudta befutni a neki jósolt pályát.

Hat ország tíz különböző csapatában futballozott már, s leginkább talán az Egyesült Államokban találta meg a számításait, ahol 28 bajnokin tíz gólt szerzett a Sporting Kansas Cityben. Onnan igazolt a télen a katari al-Garafához, melyben tíz bajnokin hét góllal nyitott. Ilyen teljesítménnyel pedig akár még európai szerződésre is lehet esélye. Ezt segíthetné elő, ha kiemelkedőt nyújtana az Eb -n. Eddig két meccsen játszott, az osztrákok ellen kezdőként, a portugálok ellen pedig csereként.

NIKOLICS NEMANJA (Eb-mérleg: 1 meccs, 23 perc, gólpassz) – KAPOSVÖLGYÉN TŰNT FEL

A zentai születésű csatár Magyarországon először Barcson futballozott, majd egy fél szezon alatt az ugyancsak másodosztályú Kaposvölgyében 14 meccsen 11 gólt szerzett. Ezután került Kaposvárra, de úgy véli, csak a szerencsének köszönheti, hogy végül NB I-es labdarúgó lett.

„A testvéremmel, Vukannal együtt kezdtünk el focizni Barcson, és ő jobb játékos, sokkal erősebb, dinamikusabb volt, mint én. Nekem azonban nagyobb szerencsém, ugyanis az NB II-ből nagyon nehéz az NB I-be felkerülni. Én viszont éppen akkor szereztem 11 gólt, amikor a Kaposvárnak csatár kellett, ám nem volt pénze igazolni. Ezért a második csapatnak számító Kaposvölgyéből engem vittek fel az első csapathoz" – emlékezett vissza a kezdetekre már az Eb-n az NSO kérdésére Nikolics Nemanja, aki a 2015–2016-os idényben 37 meccsen 28 gólt szerzett a Legia Warszawában, amivel a XXI. század legeredményesebb csatára lett a lengyel élvonalban.

„Gyerekkoromban nem volt az az Eb vagy vb, amit ne néztem volna, az volt az álmom, hogy egyszer én is ott legyek, de amikor a Kaposvölgyében játszottam, még mindig távoli álomnak tűnt, nem hittem volna, hogy sikerülhet. Nagyon sokat és nagyon keményen dolgoztam ezért" – mondta a lengyel élvonal gólkirálya. Nikolics Bernd Storcknál már többször játszott szélsőt is, míg Izland ellen középre szállt be, viszont a szélről adta be azt a labdát, amit az izlandiak végül a saját kapujukba juttattak.

BÖDE DÁNIEL (Eb-mérleg: 1 meccs, 23 perc) – ÚT A MADOCSAI KOCSMÁBÓL

Többször felidéztük már, de ezt nem lehet megunni – Karszt József, a Paksi FC korábbi technikai vezetője így emlékezett vissza a ma már a Ferencvárosban játszó Böde Dánielre:

„Amikor az egyik futballtorna után még tízévesforma kisgyerekként először vittem haza, megkérdeztem tőle, hogy hová vigyelek, Danika? Erre azt felelte, hogy a kocsmába. Meg voltam rökönyödve, hogy mit akarhat egy gyerek a kocsmában, de aztán gyorsan megnyugtatott. »Tudja, Jozsó bácsi, én ott a kuglibábukat állítgatom. Ezért pénzt kapok« – válaszolta. Erre megkérdeztem tőle, hogy minek neki a pénz, mire ő azt mondta, futballcsukát, új futballcsukát szeretne venni.”

Fiolához hasonlóan ő is Pakson nevelkedett, azaz minden elismerés a tolnaiaké, hogy két játékost is „adtak” az Eb-keretbe, míg több nagy hagyományú, vagy éppen akadémiával is rendelkező fővárosi klub egyet sem. Böde hiába 190 centi magas, az „éles szemű" utánpótlás-kapitányoknak nem sikerült felfedezniük, így nem volt korosztályos válogatott. Előremenetelét az sem feltétlenül segítette, hogy az NB I-ben kezdetben védekező középpályást játszott, és csak 26 évesen lett felnőttválogatott. De a lényeg, hogy az lett, és a szurkolók legnagyobb örömére az Eb-n is láthatjuk, ugyanis szókimondó, egyenes jellemével és megalkuvást nem tűrő futballjával igazi közönségkedvencnek számít.

PRISKIN TAMÁS (Eb-mérleg: 2 meccs, 88 perc, gólpassz)

A felvidéki születésű, de 15 évesen Győrbe kerülő Priskin Tamást is a magyar futball nagy ígéretei között tarthattuk számon, amikor 2006-ban az angol élvonalbeli Watfordhoz igazolt. A Premier League-ben 16 meccsen két gólt szerzett, majd négy évet töltött az angol másodosztályban hat különböző csapatnál, és 130 mérkőzésen 23 találatig jutott. A szigetországi időszakot követően játszott Oroszországban, Izraelben, Győrben, a legutóbbi szezonban pedig 26 bajnokin 12-szer volt eredményes a szlovák élvonalbeli Slovanban.

A válogatottban 2005-ben mutatkozott be, majd 2006 novembere és 2007 márciusa között produkált egy ötmeccses sorozatot, melynek során hat gólt szerzett. 2009-től azonban egyre inkább epizódszereplővé vált a nemzeti csapatban, egyre ritkábban került be a kezdő tizenegybe: 2013 júniusa és 2015 novembere között tíz meccsen lépett pályára, és ezekből csak egyszer az elejétől. A norvégok elleni pótselejtező visszavágóján azonban némi meglepetésre újra kezdett, és a bizalmat egy felejthetetlen góllal hálálta meg. Az Eb-n az első két meccsen szerepelt, a másodikon kezdőként. Az osztrákok ellen gólpasszal bizonyította, hogy továbbra is érdemes számolni vele.

PRISKIN GÓLJA A NORVÉGOKNAK

SZALAI ÁDÁM (Eb-mérleg: 3 meccs, 143 perc, 1 gól) – HA Ő NEM CSAP AZ ASZTALRA…

„Ha ő nem csap az asztalra három évvel ezelőtt, belőlem nem lesz kapitány, mert a kifakadása indította be a pozitív változásokat a magyar futballban. Ádámra sokan fújnak otthon, mert kevés gólt lő, miközben a német adón nem győzik dicsérni, mondván, hány embert leköt. Az Ausztria elleni góljának nagyon örültem, az élet visszaadott neki valamit abból, amit korábban elvett tőle" – ezt Dárdai Pál nyilatkozta Szalai Ádámról a Nemzeti Sportnak az Európa-bajnokság alatt.

Szalai Kispesten nevelkedett, majd amikor a Kispest-Honvéd kiesett az NB I-ből, és „magával rántotta” az ificsapatokat a másodosztályba, a csatár Újpestre igazolt át. A lila-fehéreknél egy szezont töltött, Stieber Zoltánnal játszott egy csapatban, ketten együtt 49 gólt szereztek az ifjúsági bajnokságban. Aztán 16 évesen, NB I-es rutin nélkül került külföldre, előbb a VfB Stuttgart utánpótlásába, majd második csapatába, aztán a Real Madrid Castilla következett, onnan pedig a német élvonalbeli Mainz. Tizenkét esztendeje van külföldön, így volt összehasonlítási alapja, amikor a magyar viszonyokról fogalmazott meg véleményt.

SZALAI ÁDÁM ELHÍRESÜLT NYILATKOZATA

Az már egy másik kérdés, hogy a 2013 októberében elhangzott beszéd és az idei Európa-bajnokság között 14 meccsen egyetlen gólt szerzett. A szövetségi kapitányok, legalábbis Dárdai Pál és Bernd Storck azonban mégis bízott benne, mert a csapatjátékban rábízott feladatokat úgy is megoldotta, hogy közben nem talált a kapuba. Az Európa-bajnokságon az osztrákok ellen pedig a várt gól is megjött. Az Eb akár a karrierjén is lendíthet, hiszen a Bundesligában sem talált a kapuba 2014 decembere óta (sem a Hoffenheimben, sem a Hannoverben, ahol az elmúlt fél évben kölcsönben szerepelt), és egyelőre kérdésesnek tűnik, hol folytatja a pályafutását, bár a szerződése a Hoffenheimhez köti.

Hihetetlen történetek, hihetetlen Eb-szereplés, és bármi is lesz a vége, köszönjük, fiúk!

A Belgium elleni nyolcaddöntőben ma 21 órától lépünk pályára Toulouse-ban.

MAGYARORSZÁG EURÓPA-BAJNOKI KERETE
KAPUSOK:1 Király Gábor (Haladás), 12 Dibusz Dénes(Ferencváros), 22 Gulácsi Péter(RB Leipzig)
VÉDŐK:21Bese Barnabás (MTK), 5Fiola Attila(Puskás Akadémia), 20 Guzmics Richárd(Wisla Kraków), 23Juhász Roland(Videoton), 4 Kádár Tamás(Lech Poznan), 3 Korhut Mihály (Debrecen), 2 LangÁdám(Videoton)
KÖZÉPPÁLYÁSOK: 6 Elek Ákos (Diósgyőr), 10Gera Zoltán (Ferencváros), 15 Kleinheisler László (Bremen), 14 Lovrencsics Gergő(Lech Poznan), 8 Nagy Ádám(Ferencváros), 16 Pintér Ádám(Ferencváros), 18 Stieber Zoltán (Nürnberg)
TÁMADÓK: 13 Böde Dániel (Ferencváros), 7 Dzsudzsák Balázs (Bursaspor), 11 Németh Krisztián (al-Garafa), 17 Nikolics Nemanja (Legia Warszawa), 19 Priskin Tamás (Slovan Bratislava), 9 Szalai Ádám (Hannover)
Szövetségi kapitány: Bernd Storck
Pályaedzők: Andreas Möller, Szélesi Zoltán
Kapusedző: Holger Gehrke
Erőnléti edzők: Holanek Zoltán, Victor Moore
Videoelemző: Késedi Gábor
Csapatorvos: Dr. Pák Péter, Dr. Pánics Gergely
Szerelésfelelős: Hegyesi László
Fizioterapeuták: Fehér József, Halmai Tamás, Reinhard Mörz, Végh Barnabás,