„Ünnepelhettünk, hiszen volt ok erre, elvégre az Európa-bajnokságon elért eredményekkel a játékosok örömet szereztek a szurkolóknak és az egész nemzetnek – beszélt a nyári tornáról Egervári Sándor a Krónikának. – Jó volt ezt megélni Magyarországon, Erdélyben és a nagyvilágban. Minden elismerésem a játékosoknak és a stáb tagjainak. Ez olyan siker volt, amely bizakodásra ad okot a közeljövőben. A gyengébb őszi rajt ellenére én derűlátó maradok. Nem könnyű néhány meghatározó, kulcsfontosságú labdarúgó nélkül nekivágni. Olyan emberek estek ki a csapatból – hogy csak Király vagy Juhász nevét említsem –, akik nemcsak a pályán, hanem az öltözőben is meghatározó szerepet vállaltak.”
Az interjúban Bernd Storckról és Dárdai Pálról is bővebben szó esett.
„Dárdai igazi karizmatikus egyéniség, aki szerintem lendületbe hozta ezt a csapatot, közel került a játékosokhoz, akik nagyon jól viszonyultak hozzá, így biztonságosabb csapatjáték felé terelte a gárdát. Az Eb alatt a jelenlegi kapitánynak, Bernd Storcknak is voltak nagyon jó, meglepő döntései, amelyek bejöttek. A német szakembernek volt ideje is, hogy felkészítse a magyar válogatottat a franciaországi Eb-re, elvégre a játékosok három-négy hétig együtt voltak. Korábban, azaz az én időmben egy hasonló felkészítésre négy, legfeljebb öt nap állt rendelkezésünkre, holott technikai, taktikai és akár fizikai szempontból is hosszabb időre lenne szükség. Egy edző mindig tudatában kell legyen annak, hogy munkája gyümölcsét más fogja learatni. Hangsúlyozom, Dárdai Pali is, Storck is sokat hozzátett az elődök munkájához.”
Egervári Storckkal kapcsolatban fontosnak tartotta kiemelni: „Tisztázni szeretnék egy tévhitet: Dárdai Pali nem szövetségi kapitánynak javasolta a maga helyébe német kollégáját. Felelős beosztású személynek, de nem a válogatott főedzőjének.”
A beszélgetésből az is kiderült, hogy a korábbi szövetségi kapitánynak máig nem sikerült feldolgoznia a hollandoktól elszenvedett 8–1-es vereséget.
„Sajnos a mai napig is megvisel lelkileg az a mérkőzés, nem tudtam és nem is fogom megemészteni. A mai napig sem tudtam igazán feldolgozni azt a mérkőzést, négy évtizedes pályafutásom legmeghatározóbb momentumának tekintem. A púpot a mai napig is hordom a hátamon, de ettől még nyugodtan tudok a tükörbe nézni. Három és fél évig voltam szövetségi kapitány, az első három esztendő a sikerekről szólt, aztán következtek a kudarcok. A hollandiai mérkőzésen a hatodik gól után odaszóltam Andrusch Józsi kapusedzőnek, hogy ha mi most ökölvívóedzők lennénk, bedobhatnánk a törülközőt. A futballban ez nem lehetséges, így végig kellett szenvednünk még két kegyelemdöfést. Ez végérvényesen meghatározta a pályafutásomat” – mondta Egervári.