Guzmics hiánya tán még jobban is fájhat, mint Kleinheisleré

Kezdjük is az utolsó emlékkel. Lyonban 55514 néző előtt ikszelt a két csapat úgy, hogy háromszor is a mieink vezettek – Bernd Storck szövetségi kapitány ráadásul rotált ezen a találkozón, így Kleinheisler László, Kádár Tamás és Nagy Ádám is pihenőt kapott. Hármuk közül Kleinheisler a sárga lapjai miatt Lisszabonban sem játszhat, pótlása a selejtező egyik legnagyobb kérdése.

Az Eb-mérkőzésen a középpálya közepén, Gera Zoltán előtt Elek Ákos és Pintér Ádám jutott szóhoz. Elek most nem kapott meghívót. Amikor Kleinheisler eddig hiányzott a válogatottból, akkor többnyire a teljesen más szerepkörű Pintér Ádám került a helyére – elképzelhető, hogy Bernd Storck ehhez a megoldáshoz nyúl most is, ám az eredménykényszer miatt talán valószínűbb, hogy Sallai Roland, Kalmár Zsolt, vagy az újonc Holman Dávid kap lehetőséget középső támadó középpályásként.

Azt ugyanis ne felejtsük el: ha legalább a csoport 2. helyének elérése a cél, akkor Lisszabonban minimum pontot, de inkább pontokat kellene szerezni... A portugál győzelem azt jelentené, hogy a kvalifikációs sorozat további mérkőzésein a továbbjutás helyett inkább a csoport 3. helyének megszerzése és a 2020-as Európa-bajnokság selejtezőire tett előkészületek lennének a reális célok.

Adódik a kérdés: kiindulhatunk a 2016. nyári 3–3-ból?

Nem feltétlenül. Bár sem a portugál, sem a magyar válogatott nem változott meg radikálisan, a körülmények most jócskán eltérőek. Nemcsak arra kell gondolni, hogy ezúttal nem semleges pályán néznek szembe a válogatottak, hanem arra is, hogy Bernd Storcknak az Eb előtt hosszú felkészülési idő állt rendelkezésére, így csapatunk tökéletes állapotban és formaidőzítéssel léphetett pályára. Ezt a felkészülési alaposságot képtelenség reprodukálni egy évközi válogatott szünet alatt, igaz, az NB I korai „leállítása” ismét adott némi plusz időt.

Az Eb-mérkőzésen a portugálok eredménykényszerben játszottak, a meccs akkor „nyugodott le”, amikor a későbbi Európa-bajnok nem akarta mindenáron kicsikarni a győzelmet. Az utolsó negyedórában már nem volt kaput eltaláló lövés (a mieink részéről kísérlet sem).

Tanulsága azért az eltérő körülmények dacára egészen biztosan volt a mérkőzésnek. A magyar együttes a második félidő elején egészen kiemelkedően játszott egy rendkívül erős ellenféllel szemben, ekkor a végig tapasztalható portugál labdabirtoklási fölényt ki tudta egyenlíteni, majdnem kétszer annyi támadást vezetett, uralta a párharcokat, több akciót fejezett be lövéssel és kétszer be is talált. Ha önbizalom-növelőre van szükség, ez a 15 perc tökéletes alap lehet. Ahogy azt sem érdemes elfelejteni, hogy az átlövés fegyver: míg a 90 perc alatt a magyar válogatott csak háromszor jutott el tizenhatoson belüli kísérletig, három gólt is el tudott érni a büntetőterületen kívüli lövésekből. Igaz, Fortuna némi segítségével.

Az Eb-találkozón a 46–60. perc közötti időszakot leszámítva végig a portugáloknál volt a kezdeményezés, minden más negyedórás meccsszakaszban több akciót vezettek, több lehetőséget dolgoztak ki, pontosabban passzoltak és jelentősen többet birtokolták a labdát. Szombaton sem feltétlenül kell másra számítani.

Persze egy dolog a labdabirtoklás, s egy teljesen másik, hogy egy csapat mit kezd vele. Az Eb mérkőzésein is kiviláglott (nem nagy meglepetés), hogy Cristiano Ronaldót gyakorlatilag lehetetlen kikapcsolni. A portugál hetes 11-szer kísérletezett kapura lövéssel vagy fejessel, míg a magyar csapat tagjai összesen 9-ig jutottak. Nyolc-tíz körüli kísérletet Ronaldo szinte minden rivális ellen képes kikényszeríteni, a kérdés inkább az, hogy a rivális képes-e ezeket rossz helyzetből leadott próbálkozásokra korlátozni, vagy minőségi helyzetek adódnak a támadó előtt.

A mieinknek sikerült egész jól lezárni a Ronaldo felé vezető passzutakat – ezt az átadástérkép is mutatja –, a portugálok labdajáratása sokszor megszakadt, mielőtt a labda elérte volna Ronaldót vagy a mögötte játszó Nanit. Ennek ellenére a legnagyobb portugál sztár két góllal és egy gólpasszal zárta a mérkőzést, mivel a magyar védelem mellett többször kísérletezhetett jó helyzetből. Míg az Izland elleni Eb-csoportmeccsen csak kétszer hagyták lőni vagy fejelni a tizenhatoson belül, Ausztria ellen már ötször, ellenünk pedig ugyancsak ötször kísérletezhetett a büntetőterületről, minden alkalommal igen jó pozícióból, 14 méteren belülről. Meg is szerezte első góljait a kontinenstornán.

Ronaldo mellől-mögül most hiányozni fog Nani, aki sérülés miatt hagyja ki a találkozót. Nekünk persze nem hiányzik: a rutinos támadó középpályás ugyanis szintén góllal zárt, ráadásul a jobb szélen Vieirinhával karöltve igen sok problémát okozott Korhut Mihálynak. A magyar balhátvédnek finoman fogalmazva sem volt könnyű napja, ezt az is mutatja, hogy a kezdőcsapatból neki volt (Elek Ákos után) a legrosszabb teljesítményindexe, és ő vesztette el saját térfelén a legtöbb labdát. A portugálok itt szimatoltak a legkönnyebben áttörési esélyt, majdnem annyi támadást vezettek a jobb szélen (44), mint középen és a bal szélen együttvéve (49). Érdekes tény – és nem feltétlenül erre számítanánk –, hogy a portugálok végig uralták a légteret a mérkőzésen, a fejpárbajokat 59:41 százalékban megnyerték.

LEBECSÜLNI NEM FOGNAK

Az Európa-bajnokságon a magyar válogatott egyet biztosan elért: lebecsülni nem fogják a mieinket Lisszabonban. A portugál játékosok a meccs előtti nyilatkozataikban rendre visszautalnak a találkozóra, és elmondják, milyen veszélyes ellenfelet ismertek meg a magyarokban. Ráadásul a tét sem kicsi: mint azt Joao Mário, az Internazionale középpályása elmondta, a két, egymás mögött álló csapat mérkőzését a házigazda döntőként fogja fel.

„Mindenki minket akar levadászni, mindenki az Európa-bajnokot akarja legyőzni. De hát ez a siker ára, és nem panaszkodunk – ez csak motivál minket arra, hogy jobbak legyünk” – idézi az A Bola az Inter-légióst.

Az oeirasi edzőkomplexumból a Fény stadionjába átvonuló portugáloknak kevés gondjuk van, a 25 fős keret minden tagja teljes értékű edzésmunkát végzett, beleértve a csapathoz kisebb sérüléssel csatlakozó Pepét is. A helyi tudósítások szerint a Real Madrid középhátvédjének mozgásán nem látszott, hogy sérülés kínozná.

MEKKORA AZ ESÉLYE AZ ÚJONCOKNAK?

Bernd Storck a norvégok elleni pótselejtezőn sem habozott újoncot avatni, kérdés, Vinícius, Holman, Adorján Krisztián és Eppel Márton közül bárki bekerül-e a csapatba. A két támadónak kevesebb erre az esélye: Adorján Németh Krisztián kiesése után kapott „pótbehívót”, Eppel pedig minden bizonnyal harmadik számú center lesz Szalai Ádám és Priskin Tamás mögött. A kispesti csatár meghívása jól mutatja, hogy Storck milyen típusú középcsatárokat tart az együttes szempontjából leghasznosabbnak: a magas, erős, „verekedős”, kapunak háttal a labdát megtartó és az összjátékban részt vevő támadóknak jók az esélyei.

A keretből kimaradt Nikolics Nemanja alighanem csak rosszul alakuló meccsforgatókönyv esetén játszott volna, azért pedig tényleg felesleges Chicagóból „elrángatni”, hogy esetleg végig a kispadon üljön. Az a jövő kérdése, hogy a leggólerősebb magyar játékos az MLS-ben nyújtott teljesítménye nyomán kap-e újabb meghívókat. Holman szereplésére – pláne Kleinheisler kiesésével – nagyobb az esély, igaz, vele ellentétben a „kreatív részlegben” még számításba vehető Kalmár és Sallai már játszott Storcknál mérkőzést.

Az újonnan honosított Vinícius pályára küldése mellett is szólnak érvek. Guzmics Richárdot pótolnia kell Storcknak, márpedig a Kínában légióskodó középhátvéd a német kapitány 18 mérkőzéséből 14-szer (az összes védő közül a legtöbbször) ott volt kezdőként a védelem tengelyében. Bernd Storck hat védőpárt próbált ki eddig a hátvédsor közepén, és biztos, hogy Lisszabonban olyan duó játszik, amely kezdőcsapatban még sosem volt egymás mellett – lévén a favorizált belső védők közül Guzmics nem bevethető, Juhász Roland visszavonult a válogatottól, Lang Ádám pedig érdekes módon még sosem került párba Kádár Tamással. Amikor Lang a védelem közepén szerepelt, akkor Kádár mindig balhátvédet játszott. Vinícius ellenben volt Lang párja, nem is kevésszer, a 2015–2016-os idény első felében rendszeresen játszottak egymás mellett a Videotonban. A sérülése után „pont időben” visszatérő Korhut Mihály állapota is dönthet a kezdőcsapat kijelölésénél – ha ez nem tökéletes, akkor minden bizonnyal Kádár vált ki balra, és Viníciusnak nagyobb az esélye a bemutatkozásra.

Az más kérdés, hogy az újoncavatás egy ilyen fontos idegenbeli vb-selejtezőn nem kockázatmentes – no, nem azért, mintha Vinícius rutintalan volna, ám mégiscsak először tréningezik Bernd Storck csapatával, tehát még „ismerkedési fázisban” van.

Hogy a magyar kezdőcsapatban hány kiadó hely van? Gulácsi Péter, Lang Ádám, Kádár Tamás, Nagy Ádám, Gera Zoltán, Dzsudzsák Balázs, Gyurcsó Ádám és Szalai Ádám közül bármelyik játékos kimaradása meglepetés lenne. Nyitott kérdés a két szélső hátvéd posztja (jobb oldalon Fiola sérülése miatt szinte biztosan Bese szerepelhet, míg a balon Kádár vagy Korhut?), illetve Kleinheisler László helyettesítése. Egy tipp: Gulácsi – Bese, Lang, Kádár, Korhut – Gera, Nagy Á. – Dzsudzsák, Sallai (Kalmár), Gyurcsó – Szalai.

VB-SELEJTEZŐ, EURÓPAI ZÓNA
B-CSOPORT, 5. FORDULÓ
Március 25., szombat
20.45: Portugália–Magyarország
18.00: Andorra–Feröer
18.00: Svájc–Lettország

A MAGYAR VÁLOGATOTT PORTUGÁLIA ELLENI KERETE
KAPUSOK: Dibusz Dénes(Ferencváros),Gulácsi Péter(RB Leipzig – Németország),Megyeri Balázs(Greuther Fürth – Németország)
VÉDŐK: Bese Barnabás(Le Havre – Franciaország), Hangya Szilveszter(Vasas),Kádár Tamás(Dinamo Kijev – Ukrajna),Korhut Mihály(Hapoel Beer-Seva – Izrael),Lang Ádám(Dijon – Franciaország),Pintér Ádám(Greuther Fürth – Németország),Vinícius(Videoton)
KÖZÉPPÁLYÁSOK: Gera Zoltán(Ferencváros),Holman Dávid(DVSC),Kalmár Zsolt(Bröndby – Dánia),Lovrencsics Gergő(Ferencváros),Nagy Ádám(Bologna – Olaszország)
TÁMADÓK:Adorján Krisztián(Novara – Olaszország),Dzsudzsák Balázs(al-Vahda – Arab Emírségek),Gyurcsó Ádám(Pogon Szczecin – Lengyelország),Eppel Márton(Budapest Honvéd),Priskin Tamás(Slovan Bratislava – Szlovákia),Sallai Roland(Palermo – Olaszország),Szalai Ádám(Hoffenheim – Németország)

A PORTUGÁL KERET
Kapusok:Rui Patrício (Sporting CP), Bruno Varela (Vitória Setúbal), José Marafona (Braga)
Védők:Cédric Soares (Southampton – Anglia), Joao Cancelo (Valencia – Spanyolország), Nélson Semedo (Benfica), Luís Neto (Zenit – Oroszország), Pepe (Real Madrid – Spanyolország), José Fonte (West Ham United – Anglia), Bruno Alves (Cagliari – Olaszország), Raphaël Guerreiro (Borussia Dortmund – Németország), Eliseu (Benfica)
Középpályások:Danilo Pereira (Porto), William Carvalho (Sporting CP), Joao Mário (Internazionale – Olaszország), Renato Sanches (Bayern München – Németország), Joao Moutinho (Monaco – Franciaország), André Gomes (Barcelona – Spanyolország), Pizzi (Benfica)
Támadók:Bernardo Silva (Monaco – Franciaország), Gelson Martins (Sporting CP), Cristiano Ronaldo (Real Madrid – Spanyolország), Ricardo Quaresma (Besiktas – Törökország), André Silva (Porto), Éder (Lille – Franciaország)