Jövőkép – Thury Gábor jegyzete

Azért az a szövetségi kapitány kritikája, hogy arról írunk, ki jöhet még számításba a júniusi válogatott labdarúgó-mérkőzések előtt. Az viszont természetes, miért is kerülnek szóba a nemzeti csapatnál esetleg még hadra fogható futballisták: a Kazahsztán és a Skócia elleni vereség arra utal, Georges Leekens még nem találta meg a csapatát. Hogy aztán a cikkünkben említett játékosokkal, Holman Dáviddal, Gyurcsó Ádámmal, Kalmár Zsolttal, Szoboszlai Dominikkal, a sérüléséből mostanra már felépülő Futács Márkóval vagy Sallai Rolanddal jobb lenne-e az együttes, nem tudni. Mint ahogyan azt sem, hogy a „világ végéről” Budapestre utaztatott labdarúgóink miért nem kaptak lehetőséget (Stieber Zoltán) vagy csak miért keveset (Nikolics Nemanja). Ha a felsoroltak sem váltanák meg a válogatottat, felvetődik a honosítás kérdése: korábban a Leipzig csapatkapitányáról, Willi Orbanról (Orbán Vili) derült ki, hogy vannak magyar gyökerei, legutóbb pedig egy ukrán portál derítette ki, hogy a Puskás Akadémiában is megforduló Vjacseszlav Csurko (Csurkó Laci) magyar származású.(Stieber Zoltán) vagy csak miért keveset (Nikolics Nemanja). Ha a felsoroltak sem váltanák meg a válogatottat, felvetődik a honosítás kérdése: korábban a Leipzig csapatkapitányáról, Willi Orbanról (Orbán Vili) derült ki, hogy vannak magyar gyökerei, legutóbb pedig egy ukrán portál derítette ki, hogy a Puskás Akadémiában is megforduló Vjacseszlav Csurko (Csurkó Laci) magyar származású.

De kapaszkodjon meg a tisztelt olvasó, nem ez a legfontosabb kérdés.

Nyilvánvaló, hogy a hatvannyolc éves külföldi edzőnek fogalma sincs, amikor kihirdeti első keretét, ki kicsoda. Illetve, nem feltétlenül nyilvánvaló, de a gyakorlat ezt mutatja (Bernd Storck esetében is így volt, de neki „mankónak” ott volt elődje, az őt a Herthából jól ismerő Dárdai Pál, bármikor felhívhatta, hogy X vagy Y jobb- vagy ballábas-e…). A belga szakembernek az a „píárja”, hogy az 1998-as vb-re kijutott vele a belga válogatott és mindkét bruges-i együttessel ért el eredményeket. Ám ügyelve, hogy az úgynevezett korrektség határát ne lépjük túl, kevésbé került szóba, hogy számos alkalommal nem töltötte ki a szerződését.

Nem ok nélkül vetődött fel a kazahoktól elszenvedett vereség után: kié volt ez a keret? (Nemzeti Sport 2018. március 25., 5. oldal) Konkrét választ az akkor megkérdezettektől sem kaptunk, a rezümé általában az volt, hogy még nem szabad ítéletet mondani.

A szurkolót ez nem érdekli, és az sem, hogy a kapitány jár-e bajnoki mérkőzésekre vagy sem. Az viszont igen, hogy ugyan érkezését 2017. október 30-án bejelentették, március elején, az első kerethirdetésekor elmondhatta volna, kire miért számít, illetve miért nem a március 23-i, Kazahsztán elleni meccsen és a továbbiakban. Négy hónap állt a rendelkezésére, egy rutinos szakembernek ennyi idő alatt tudnia kell(ene), mihez kezd.

Remélem, szeptemberre készen állunk – ezt Georges Leekens mondta még első meccse előtt.

Mit tehetünk? Mi is reméljük.