Dzsudzsák Balázs újra a magyar labdarúgó-válogatott keretében. Marco Rossi meghívta a legjobbak közé az al-Ittihad Kalba együttesében rendszeresen pályára lépő, egyre jobb teljesítményt nyújtó Dzsudzsit. A ballábas játékos megfelelt a válogatottság kritériumainak, ezért visszatérhetett, a kapitány pedig elárulta, a 31 éves balszélsőn múlik, milyen szerepet tölt be a csapatban.
Nos, Dzsudzsák Balázzsal kapcsolatban ez a leglényegesebb kérdés. S ezalatt nem azt értem, hogy a pálya bal oldalán kap-e lehetőséget, vagy a napjainkban kedvelt taktikai húzásként tükörszélsőt játszik-e. Nem, neki nem a posztja a lényeges, hanem a küldetése – vezéregyéniségnek kell lennie. Ahogyan a 2016-os Eb-re vezető úton és a kontinensbajnokságon is az volt a meccsek többségén. Tény, akkor könnyebb dolga volt, Gera Zoltán mellé kellett felnőnie, s most neki kell(ene) átvennie a csapatban betöltött szerepét. Mondják, vezérszerepre születni kell, de éppen Gera Zoltán a legjobb példa arra, hogy nem nyílegyenes az út, hogy valakiből vezér váljon.
A válogatott most egy helyben toporog, sőt! A Nemzetek Ligájában nem a csoportelsőségért futballozunk, hanem a kiesés elkerüléséért. Marco Rossi nincs könnyű helyzetben, mert nem lehet azt mondani, hogy rendben, ha az NL ágán nem is jutunk ki az Európa-bajnokságra, de legalább van csapatunk, amellyel a 2019-ben kezdődő Eb-selejtező meccseinek önbizalommal vághatunk neki. Ne áltassuk magunkat, nem tartunk ott, ám az NL hátralévő találkozóin illene összeállnunk.
Egy csapatnál – válogatottnál különösen – sok függ a karizmatikus egyéniségektől. Marco Rossi szerint Dzsudzsák Balázs távollétében a csapatkapitányi teendőkkel megbízott Szalai Ádám hozzáállásával elégedett, de nem biztos, hogy a Hoffenheim csatára rosszulléte miatt ott lehet az észtek és a finnek elleni mérkőzésen.
Ezzel együtt és ettől függetlenül is a 96-szoros válogatott Dzsudzsák Balázsnak az együttes élére kell állnia. Már csak ezért is, mert a 2016-os Eb-re kijutó csapatunkról elmondtuk, hogy egy generáció utolsó lehetősége volt a kontinensbajnoki szereplésre, az azóta lepergett két év pedig a szélső válogatottbeli karrierjének végét is közelebb hozta. Az ő motivációjának a hátralévő időszakban a küldetésnek kell lennie. Nagy kérdés, alkalmas-e még rá.
Mert a cél nem lehet kétséges.