Az újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskolában csütörtök délelőtt nyitották meg a Puskás Intézet által szervezett Arany pillanatok című kiállítást. A futballkedvelők március 2-ig tekinthetik meg az Aranycsapat tagjainak relikviáit, közöttük az iskola névadójának, a 2014-ben elhunyt legendás kapus hagyatékának legkülönlegesebb darabjait. A 86-szoros válogatott klasszis február negyedikén ünnepelte volna a kilencvennegyedik születésnapját, a róla elnevezett XI. kerületi oktatási intézmény pedig idén ünnepli alapításának ötvenedik évfordulóját.
„Szeretnék nagy köszönetet mondani Kis Mihály igazgató úrnak, aki önzetlenül, kitartóan dolgozik azért, hogy édesapám szellemiségét és emlékét ápolja és tovább is vigye a következő generáció számára – mondta Grosics Edina, Grosics Gyula lánya. – Rendkívül felemelő, mondhatni spirituális élmény felidézni a magyar labdarúgás legsikeresebb időszakát. Ahogyan édesapám mondta, az Aranycsapat hihetetlen körülmények között hihetetlen örömet tudott okozni egy egész nemzetnek határon innen és túl. Hatalmas boldogság számomra, hogy az emléktárgyak között az édesapám relikviáit is láthatjuk. Az itt kiállított tárgyak az életem részei is voltak, együtt nőttem fel velük, segítettek, hogy megértsem, milyen csodálatos eredményeket ért el az Aranycsapat. Édesapám méltó példaképe lehet a mai fiataloknak, emberségből, hazafiságból, alázatból, és természetesen a sport szeretetéből.”
Az olimpiai bajnok Dunai Antal hangsúlyozta, Grosics Gyula fantasztikus pályafutásánál is fontosabb, hogy mennyire nagyszerű ember volt, a mindig segítőkész példakép, akit tátott szájjal hallgatott mindenki. Az Újpest legendája viccesen megjegyezte, bár lett volna lehetősége rá, a világ akkori legjobb kapusának még ő sem tudott gólt lőni.
Az ünnepségen bemutatták a kiváló kapusról készült festményt is, és szívszorító volt hallgatni, ahogy zárásként az iskola diákjai elénekelték a Grosics-indulót. A kiállítás megnyitóján beszédet mondott lapunk főszerkesztője, a magyar futballhagyomány nagykövete Szöllősi György is, kiemelve, nincs annál nagyobb elismerés, mint amikor valakiről iskolát neveznek el, példaképként állítva őt a gyermekek elé, de ha valaki, hát Grosics Gyula méltán lesz az újabb és újabb generációk eszményképe.