A magyar labdarúgó-válogatottnak igazából pillanatnyi esélye sem volt arra, hogy kijusson az 1988-as Európa-bajnokságra, hiszen két vereséggel kezdett (itthon Hollandiától 1–0-ra, idegenben Görögországtól 2–1-re kapott ki), a félelmetesen erős, későbbi kontinensbajnok holland nemzeti csapat pedig valósággal lehengerelte a konkurenciát az 5. csoportban. Válogatottunk a Mexikó utáni (traumatikusnak bátran nevezhető) időszakban a Mezey Györgyöt váltó Komora Imre irányításával kezdte meg szereplését, majd Verebes József ült le a kispadra, és a selejtezősorozatot már Garami Józseffel fejezte be a csapat.
Emlékezetes mérkőzést így is játszott a magyar együttes: 1987. május 17-én a lengyelek látogattak az erősen foghíjas Népstadionba. A kilátogató (legfeljebb) 15 000 néző 5–3-as magyar győzelmet látott és 10 percen belül két egészen elképesztő gólt. A második – Détári Lajos zseniális, nagyon éles szögből a kapuba küldött szabadrúgása – meg is ragadt a kollektív szurkolói emlékezetben, de az első – Péter Zoltán irdatlan erejű bombája – feledésbe merült.
Egy biztos: kevés olyan válogatott mérkőzés volt az elmúlt 35 évben, amelyen a magyar nemzeti csapat két ilyen remekbe szabott gólt ért el – tíz percen belül meg pláne! Verebes József 1987-ben négy mérkőzésen ült szövetségi kapitányként a kispadon (2 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség), majd 1993–1994-ben visszatért oda (1 győzelem, 2 döntetlen, 7 vereség). Válogatottunk 1987 óta nyolcszor játszott a lengyelekkel, de csak egyszer – 2007 októberében – tudott nyerni (Várhidi Péter volt akkor a szövetségi kapitány, Hajnal Tamás a gólszerző – 1–0).