Válogatott: Leandro, Orbán, Nego – szélesítik a kínálatot

Családfakutatás és honosítás. Ahogy az állandó mérés, a speciálisan összeállított étrend, valamint a sportpszichológus segítsége mindennapossá vált a klubfutballban, úgy ölt válogatott szinten egyre nagyobb mértéket a gyökerek felkutatása és az erősítést jelentő külföldi labdarúgók honosítása. A világot egyre inkább eluraló trendben rejlő lehetőségeket a magyar labdarúgás is igyekszik kiaknázni.

Az utóbbi évtizedekben a Magyarországra – kezdetben – légiósként érkező futballista honosítására, valamint a külföldön nevelkedő, ám magyar felmenőkkel büszkélkedő futballisták behívására is volt példa. A legutóbbi ilyen esetért nem kell messzire menni, pénteken a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) bejelentette, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szeptemberi kongresszusán elfogadott módosításoknak köszönhetően Marco Rossi immár a Mol Fehérvár szélsőjével, Loic Negóval is számolhat a válogatottnál, s az olasz kapitány postázta is a meghívót a 29 esztendős, francia származású labdarúgónak. Összeállításunkban azt vizsgáltuk, hogy az utóbbi években beváltak-e a magyar nemzeti csapatba kacskaringós úton bekerülő futballisták.

Miriuta László: gól Iker Casillas kapujába

Ami a honosított labdarúgókat illeti:  Miriuta László 1992-ben a besztercei Gloria Bistrita csapatától igazolt át Győrbe, később többek között a Videotonban, a Ferencvárosban és az Újpestben is futballozott, míg Németországban az Energie Cottbus és az MSV Duisburg mezét húzhatta magára. A FourFourTwo magazinnak adott 2018 áprilisi interjújában azt mondta, már 1997–1998 környékén beadta a papírokat, ám a magyar állampolgárságot csak 2000-ben, 32 esztendős korában kapta meg. Vélhetően ez is szerepet játszott abban, hogy csak kilencszer szerepelt a magyar válogatottban, igaz, egyetlen gólja emlékezetes volt: 2002 augusztusában a Puskás Ferenc Stadionban, a Spanyolország elleni felkészülési mérkőzésen (1–1) vette be Iker Casillas kapuját.

A középpályáshoz hasonlóan a Brazíliában született  Leandro de Almeida honosítása is jó húzásnak bizonyult. A futballista az MTK-ban, a Haladásban, a Debrecenben (amellyel 2009 őszén a BL-csoportkörben szerepelt) és a Ferencvárosban sem okozott csalódást. A magyar állampolgársági esküt 2003-ban tette le, később tizenhatszor lépett pályára a nemzeti csapatban. Bár 2007 és 2014 között egyik szövetségi kapitány sem számolt vele, nem véletlen, hogy a 2016-os Európa-bajnoki selejtezőn Dárdai Pál, majd Bernd Storck is számított rá.

A Sao Paulóban született Vinícius talán kevésbé váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bár Székesfehérváron stabilan és megbízhatóan futballozott a védelem tengelyében, a válogatottban már kevésbé. Miután 2017 márciusában letette az állampolgársági esküt, hét alkalommal kapott lehetőséget címeres mezben, legutóbb 2018 novemberében, a Finnország ellen 2–0-ra megnyert Nemzetek Ligája-csoportmeccsen.

Nikolics Nemanja újra bizonyíthat

A magyar felmenőkkel büszkélkedő labdarúgók közül a magyar édesanyától és nigériai apá­tól származó Sowunmi Thomas, a magyar állampolgárságot magyar nagymamája révén 2013-ban megkapó Bos­njak Pred­r­ag, valamint a Georges Leekens irányítása alatt két meccsen lehetőséget kapó Otigba Kenneth nem alkotott maradandót a válogatottban.

Írhatnánk, hogy a magyar édesanyától és szerb apától származó Nikolics Nemanja sem, ám a támadó esetében jóval árnyaltabb a kép. Hiába szerzett gólkirályi címet Magyarországon, Lengyelországban, valamint az Egyesült Államokban is, hiába szerepelt a Bajnokok Ligája főtábláján, a válogatottban nem számított első számú támadónak. Egy időre önként távolmaradt a nemzeti együttestől, de Marco Rossi újra számíthat rá; a Nemzetek Ligájában az oroszok ellen gólt szerzett.

Az apai nagyapja jogán magyar állampolgárságot kapó Holender Filip  viszont egyre inkább alapembernek számít Marco Rossinál. A szerb Partizanhoz kerülő támadó a legutóbbi két Nemzetek Ligája-mérkőzést egyaránt végigjátszotta, s nem lenne meglepetés, ha csütörtökön Bulgária ellen is kezdőként futna ki a pályára.

Willi Orbán óriási nyereség volt

Az utóbbi két év legnagyobb nyeresége viszont egyértelműen  Willi Orbán. A magyar édesapa és lengyel származású német édesanya gyermeke Németországban nevelkedett, Kaisers­lauternben kapta meg az alapokat, majd 2015-ben az akkor még másodosztályban szereplő RB Leipzighez szerződött. A 27 esztendős középső védő a magyar válogatottban 2018 októberében, a Görögország elleni Nemzetek Ligája-meccsen mutatkozott be. Bár a legutóbbi idényben térdsérülése miatt novembertől nem léphetett pályára, a legmagasabb szinten szerzett tapasztalata, képzettsége és fizikuma bőven a magyar átlag fölé emeli.

AZ EB-PÓTSELEJTEZŐ PÁROSÍTÁSA
A-LIGA
ELŐDÖNTŐ, 2020. OKTÓBER 8.
20.45: Izland–Románia
20.45:Bulgária–Magyarország
DÖNTŐ, 2020. NOVEMBER 12.
20.45: Bulgária/Magyarország–Izland/Románia

NEMZETEK LIGÁJA (2020–2021)
Október 11., 20.45: Szerbia–Magyarország
Október 14., 20.45: Oroszország–Magyarország

A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Dibusz Dénes (Ferencváros), Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország), Kovácsik Ádám (Mol Fehérvár FC)
Védők: Bese Barnabás (Oud-Heverlee Leuven – Belgium), Botka Endre (Ferencváros), Fiola Attila (Mol Fehérvár FC), Hangya Szilveszter (Mol Fehérvár FC), Kecskés Ákos (FC Lugano – Svájc), Lang Ádám (Omonia Nicosia – Ciprus), Loic Nego (Mol Fehérvár), Willi Orbán (RB Leipzig – Németország), Szalai Attila (Apollon – Ciprus)
Középpályások: Cseri Tamás (Mezőkövesd), Gazdag Dániel (Budapest Honvéd), Holender Filip (Partizan Beograd – Szerbia), Kalmár Zsolt (Dunaszerdahelyi AC – Szlovákia), Nagy Ádám (Bristol City – Anglia), Schäfer András (Dunaszerdahelyi AC – Szlovákia), Sigér Dávid (Ferencváros), Szoboszlai Dominik (Red Bull Salzburg – Ausztria)
Támadók: Babati Benjámin (ZTE FC), Könyves Norbert (ZTE FC), Nikolics Nemanja (Mol Fehérvár FC), Sallai Roland (Freiburg – Németország), Szalai Ádám (Mainz – Németország), Szőke Adrián (Heracles Almelo – Hollandia), Varga Kevin (Kasimpasa – Törökország)