Videó: magával végzett a háború után a fővárosi labdarúgás első vezére

Vágólapra másolva!

2020.12.17. 11:03

Címkék

Kevesen tudják, hogy a Rákóczi út 63. alatt található épület a budapesti futballtörténelem egyik kulcshelyszíne. Megalakulásától, 1926-tól kezdve 1933-ig itt működött a Budapesti Labdarúgók Alszövetsége, korábban pedig tizenhárom éven keresztül a Magyar Labdarúgók Szövetsége székelt itt. A Budapesti futballmesék aktuális epizódjában a húszas-harmincas évek budapesti futballvilágát fedezzük fel.

1913. április 28-án így írt aSporthírlap a szóban forgó épületről:„Hatalmas, négyemeletes palota, amelyben az MLSZ új tanyáját felüti. A lépcsőházból egyenesen az MLSZ tágas előszobájába jutunk, amelyből a kisebb egyesületek börzeszobájába lépünk. Jobbra ettől a hatalmas tanácsterem fogadja a látogatót. A legnépesebb ülésekre alkalmas ez a 15 méter hosszú, gyönyörű terem, amelynek homlokzata a Rákóczi útra néz. Barátságos falait sárga tapétába öltöztetik, amelyen keskeny fehér csíkszálak szaladnak alá. A terem felső égőtestei kifogástalan világítást ígérnek. Komolyabb és a tanácsteremnél is ünneplőbb színbe öltözködik az elnökség szobája. Aranycsíkok élénkítik a Rákóczi útra tekintő szobának sötétzöld tapétáját. A parkettet szőnyeg borítja, amelyre ízléses bőrgarnitúrát és díszes íróasztalt állítanak. A falakat nagy eseményekre emlékeztető sportképek tarkítják, amelyekkel együtt rendkívül vonzó az elnöki szoba miliője. Itt helyezik el üvegszekrényben az MLSZ díjait is.”

Száz éve a budapestiek nemcsak futballügyben keresték fel aRákóczi út 63.-at:a futballszövetségi főhadiszállás alatt működött a könnyű varietéműsorok, ledér táncosnők és a bohém komikus-tulajdonos miatt népszerű Steinhardt-mulató – az épület látott egyet s mást az évek során.

A sorozat korábbi darabjai:
•11. rész–A budai lakás, ahová Alberttől Mészölyig a fél NB I feljárt fröccsözni
•10. rész– Lehetett-e Csoszogi, az öreg suszter ihletője Sebes Gusztáv édesapja?
•9. rész – Egy meghökkentő terv nyomában, nemzeti stadion az Arany-hegybe vájva
•8. rész – A tornaterem égői bánták az első magyarországi futballedzést
•7. rész – A mámoros reggel, amelyen tízezrek felejtettek el munkába, iskolába menni
•6. rész – Ádám és Éva paradicsomi rangadója a Gellért-hegy tetején
•5. rész–IX. kerület, Springer dinasztia – zöld-fehér vér az erekben
•4. rész – Felkerestük a helyet, ahol a magyar labdarúgás született
•3. rész – Zsebben talált szemüveg és óra segített azonosítani az edzőmártírokat
•2. rész – Filmgyári ködgéppel varázsoltak Puskáséknak Londont a Nagyréten

•1. rész – Ahol Krúdy Gyula meccstudósítást írt a világháború után