Van egy futballtörténet, ami a korabeli sajtóból, az évkönyvekből megismerhető. Van egy másik, amit a szurkolói emlékezet őriz, és közös, generációs élmények táplálják, meg aztán van egy harmadik, párhuzamos történelem, amelyet most kezdünk csak megismerni, és amely megsárgult, egykor csak kiváltságosok által olvasható levéltári papírokat böngészve rajzolódik ki előttünk. Az utóbbi években kutathatóvá vált kommunista titkosszolgálati iratok közül a történészek elsőként a nagypolitika, a fősodratú történelem titkait őrző anyagokat keresték, persze sokszor éppen a legérdekesebb dokumentumok semmisültek meg vagy tűntek el örökre az archívumokból. Mostanában pedig egyre többen kutatják a sport, azon belül a futball titkosszolgálati iratait, hiszen a mindennapok egyik legfontosabb, legnépszerűbb ügye volt a foci a szocializmusban, így aztán a közismert labdarúgók viselkedése, utazásai, csempészése, magánélete, politikai álláspontja fontos célpontja lett a titkosszolgálati munkának is.
A FourFourTwo-nak sikerült szerződtetnie az egyik legelhivatottabb és már eddig is sok érdekes anyagot publikáló fiatal kutató-újságírót, Vörös Csabát, aki az elképesztő történéseket feldolgozó sorozatunk legújabb részében arról ír, amikor a Honvéd 1956-ban elutazott a dél-amerikai túrára, s a feszült légkörben a csapat tagjai egyvalamiben biztosak voltak: Czibor Zoltán nem tér vissza Magyarországra. Ennek oka lehetett, hogy gyűlölte a kommunizmust, fegyveresen részt vett a forradalomban, és „Sztojanovits Péter” fedőnéven beszervezték ügynöknek. A rá vonatkozó Objektum dosszié megtalálható az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
A FourFourTwo-nak sikerült szerződtetnie az egyik legelhivatottabb és már eddig is sok érdekes anyagot publikáló fiatal kutató-újságírót, Vörös Csabát, aki az elképesztő történéseket feldolgozó sorozatunk legújabb részében arról ír, amikor a Honvéd 1956-ban elutazott a dél-amerikai túrára, s a feszült légkörben a csapat tagjai egyvalamiben biztosak voltak: Czibor Zoltán nem tér vissza Magyarországra. Ennek oka lehetett, hogy gyűlölte a kommunizmust, fegyveresen részt vett a forradalomban, és „Sztojanovits Péter” fedőnéven beszervezték ügynöknek. A rá vonatkozó Objektum dosszié megtalálható az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
A teljes cikket elolvashatja a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!