You can read the story in English here!
Érdemes alaposabban is elmerülni az ifjabb Zitterbarth Mátyás tervezte, 1835-ben elkészült klasszicista épület történetében, amely alapján a magyar futballszövetség ugyanott indult útjára, ahol egykorPetőfi Sándor katonai pályája. A szellemi folytonosság persze anakronisztikus játék csupán, mégis, a szabadságharcban odaveszett költő tudtán kívül a későbbi futballisták lelkesedését is megénekelte, amikor így írt: „S ti kedves helyek, ahol számt'lanszor mulatoztunk / Vagy nagy körbe' leülve, vagy a labdát veregetve”. Ahogyan magáénak érezhette a tribünök népe a következő Petőfi-verssort is: „Gyönyör nekem e játék láthatása...”
Az MLSZ alakuló ülését 1901. január 8-án hívta össze az előkészítő bizottság nevében Iszer Károly elnök és Horváth Ferenc titkár.
„Meghívó a Magyar Labdarúgók Szövetségének Budapesten 1901. évi január hó 19-én (szombaton) este 8 órakor az István főherceg szálloda különtermében (V. ker., Akadémia-utca 1. szám alatt) tartandó alakuló közgyűlésére.”
„1897-ben még csak kettő, 1900-ban már több mint kilencven nyilvános mérkőzést játszottak a fővárosban. Ezek még barátságos mérkőzések voltak, viszont felvetődött az igény arra, hogy a klubok szervezettebb formában játsszák ezeket a találkozókat, vagy kupasorozatot, vagy bajnokságot írjanak ki, így mérjék össze a csapatok a tudásukat, ne csak ad hoc jelleggel. Ez az igény készítette elő a szövetség megalakulását, amely az 1900-as év végén fogalmazódott meg, amikor december 22-ére összehívtak az egyesületek egy megbeszélést a Ferencvárosi Polgári Körbe, ahol az aktív futballklubok delegáltjai egyeztettek arról, hogy miként lépjenek tovább” – árulta elLaszip Gábor sporttörténész.A sorozat korábbi darabjai: