Dr. Alban rendelt – Deák Zsigmond jegyzete

Az „igazi” és a sporttörténelem nem sok kapcsolódási pontot mutat a magyarok és az albánok között. A kevés ilyen egyike, hogy annak idején, a tizenötödik században nemzeti hőseink közül a mi Hunyadi Jánosunk és az ő Kasztrióta Györgyük – más néven Szkander bég – ugyan sohasem találkoztak, de levelezésben álltak egymással és fegyvertársak voltak a török hódítók elleni harcban. Amikor 2009 tavaszán Albániába utaztam, érdeklődéssel és örömmel fedeztem fel Szkander bég székhelyén, Kruja várában Hunyadi képét a falon és a neki szentelt emléktermet. Egyébként nem turistaként, hanem munkaügyben jártam arrafelé, a tiranai labdarúgó-világbajnoki selejtezőről tudósítottam, amit ádáz csata után Torghelle Sándor góljával 1–0-ra nyertek meg a mieink.

Az albánok előtte és utána sem szereztek gólt ellenünk, de hát ezek a statisztikák a jelenben, a pályán kevés jelentőséggel bírnak, így a vasárnapi újabb idegenbeli vb-selejtező (ezúttal nem a fővárosban, hanem Elbasanban) kapcsán sem ezen járt az eszünk. Mivel a csapatkapitány Szalai Ádám koronavírustesztje pozitív lett, Varga Kevin az angolok ellen bokaszalag-szakadást szenvedett, Schäfer András foga a meccs előtt begyulladt, az újdonsült „csékát”, Gulácsi Pétert pedig a szünetben le kellett cserélni, mert az első félidő derekán fejbe rúgták, sokkal inkább egy nigériai származású svéd fogorvos, egyben énekes-DJ neve ugrott be: Dr. Alban… A magyar válogatottnak az Anglia ellen elszenvedett múlt csütörtöki hazai kiütéses vereség után nem lehetett más a célja, mint magához térni a kies Nyugat-Balkánon, s valami hasonlóra készültek a hazaiak is a Varsóban bekapott négyest követően.

A mostani mérkőzés képe nagyjából úgy alakult, mint emlékeim szerint a tizenkét évvel ezelőtti, aminek a helyszínen lehettem szemtanúja. Itt is, ott is akadt néhány helyzet, az első félidőben Kleinheisler László, a másik oldalon az AS Romát erősítő Marash Kumbulla hagyott ki ziccert. A szünet után fölénybe kerültek a fradista Myrto Uzunival támadó albánok, szerencsére a magyar kapuban Gulácsit váltó klubtársa, Dibusz Dénes rendre a helyén volt. Ennek örültünk, annak már kevésbé, hogy nemigen kerültünk helyzetbe, aztán Szoboszlai Dominik igen, de hibázott. Jobb lett volna, ha nem, mert kisvártatva a Southamptonban szereplő Armando Broja végigrobogott a térfelünkön, és megszerezte a futballtörténet első magyarok elleni, s egyben első győzelmet érő albán gólját. Avagy Dr. Alban ezúttal nem gyógyított minket, sőt, a látottak alapján bennünk maradt a csütörtöki KO. Egyszerre távolodunk a nyári Európa- és a jövő évi világbajnokságtól… Szerdán Andorra ellen már az önbecsülés a tét.


A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!


Az „igazi” és a sporttörténelem nem sok kapcsolódási pontot mutat a magyarok és az albánok között. A kevés ilyen egyike, hogy annak idején, a tizenötödik században nemzeti hőseink közül a mi Hunyadi Jánosunk és az ő Kasztrióta Györgyük – más néven Szkander bég – ugyan sohasem találkoztak, de levelezésben álltak egymással és fegyvertársak voltak a török hódítók elleni harcban. Amikor 2009 tavaszán Albániába utaztam, érdeklődéssel és örömmel fedeztem fel Szkander bég székhelyén, Kruja várában Hunyadi képét a falon és a neki szentelt emléktermet. Egyébként nem turistaként, hanem munkaügyben jártam arrafelé, a tiranai labdarúgó-világbajnoki selejtezőről tudósítottam, amit ádáz csata után Torghelle Sándor góljával 1–0-ra nyertek meg a mieink.

Az albánok előtte és utána sem szereztek gólt ellenünk, de hát ezek a statisztikák a jelenben, a pályán kevés jelentőséggel bírnak, így a vasárnapi újabb idegenbeli vb-selejtező (ezúttal nem a fővárosban, hanem Elbasanban) kapcsán sem ezen járt az eszünk. Mivel a csapatkapitány Szalai Ádám koronavírustesztje pozitív lett, Varga Kevin az angolok ellen bokaszalag-szakadást szenvedett, Schäfer András foga a meccs előtt begyulladt, az újdonsült „csékát”, Gulácsi Pétert pedig a szünetben le kellett cserélni, mert az első félidő derekán fejbe rúgták, sokkal inkább egy nigériai származású svéd fogorvos, egyben énekes-DJ neve ugrott be: Dr. Alban… A magyar válogatottnak az Anglia ellen elszenvedett múlt csütörtöki hazai kiütéses vereség után nem lehetett más a célja, mint magához térni a kies Nyugat-Balkánon, s valami hasonlóra készültek a hazaiak is a Varsóban bekapott négyest követően.

A mostani mérkőzés képe nagyjából úgy alakult, mint emlékeim szerint a tizenkét évvel ezelőtti, aminek a helyszínen lehettem szemtanúja. Itt is, ott is akadt néhány helyzet, az első félidőben Kleinheisler László, a másik oldalon az AS Romát erősítő Marash Kumbulla hagyott ki ziccert. A szünet után fölénybe kerültek a fradista Myrto Uzunival támadó albánok, szerencsére a magyar kapuban Gulácsit váltó klubtársa, Dibusz Dénes rendre a helyén volt. Ennek örültünk, annak már kevésbé, hogy nemigen kerültünk helyzetbe, aztán Szoboszlai Dominik igen, de hibázott. Jobb lett volna, ha nem, mert kisvártatva a Southamptonban szereplő Armando Broja végigrobogott a térfelünkön, és megszerezte a futballtörténet első magyarok elleni, s egyben első győzelmet érő albán gólját. Avagy Dr. Alban ezúttal nem gyógyított minket, sőt, a látottak alapján bennünk maradt a csütörtöki KO. Egyszerre távolodunk a nyári Európa- és a jövő évi világbajnokságtól… Szerdán Andorra ellen már az önbecsülés a tét.


A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!