Labdarúgás: hetvenéves lett a vb-n is védő Gujdár Sándor

El sem hiszi, hogy hetvenéves lett, ha nem is megállítani, de lassítani szeretné az időt. Gujdár Sándor, mint a többi korabeli kisgyerek, éjjel-nappal futballozott, de az jó ideig meg sem fordult a fejében, hogy kapusként lesz NB I-es, válogatott labdarúgó.

„Állandóan rúgtam a labdát, előbb az iskolában, aztán a Szentesi Kinizsiben, az volt az álmom, hogy középpályásként leszek ismert játékos – tekerte vissza az idő kerekét a 70. életévét november 8-án betöltő Gujdár Sándor. – Aztán a serdülőben megsérült a kapusunk, spontán engem állítottak a kapuba, és olyan jól sikerült a váltás, hogy többet nem engedtek ki. Már tizennyolc voltam, amikor a Fradi jött hozzánk hírverő meccset játszani, és a korábbi remek játékos, Orosz Pál – akinek a testvére a városban lakott – üzent, szeretnének megnézni. Közben azonban Szegeden felvettek a főiskolára, oda kerültem, és a ZTE elleni találkozón bemutatkoztam az NB I-ben. Aztán csodálatos évek következtek a Honvédnál, sikerekkel és olyan felejthetetlen meccsekkel, mint az Ajax, a Sporting vagy a Real Madrid elleni! Remekül éreztem magam Szalonikiben az Arisznál is, más kérdés, az egyik edzésen a csapattársam úgy megrúgott, hogy eltörött a homlokcsontom és az agyhártyám is megsérült. Két és fél éve elfertőződött a homloküregem, újra megműtöttek: már nincs bent a pótlásra betett lemez, csak kisebb horpadás emlékeztet rá – kicsit megnövesztettem a hajamat, és így nem is látszik."

A 25-szörös válogatott Gujdár Sándor 1976-ban az Argentína elleni 2–0-s meccsen mutatkozott be a nemzeti együttesben, de legszívesebben arra a vb-selejtezőre emlékszik, amelyen 1977. április 30-án Magyarország 2–1-re legyőzte a Szovjetuniót a Népstadionban. Ő állt a kapuban a Bolívia elleni két pótselejtezőn, (6–0 és 3–2), az 1978-as argentínai világbajnokságon Argentína (1–2) és Franciaország (1–3) ellen, manapság pedig Balatonfüreden él, és gyerekeknek tart edzést.

„A nyugdíjamból nem tudnék kijönni, a feleségemmel leköltöztünk Balatonfüredre: van egy vendégházunk, MLSZ-ellenőrként járok mérkőzésekre, és gyerekeknek tartok edzést, leginkább kapusoknak. A hétvégén a családdal Egerben megünnepeltük ezt a kerek évfordulót, remekül éreztük magunkat, de tudja, azért nem bánnám, ha kicsit lelassulna az idő...”