Népsport: ott sírt fel, ahol Liszt Ferenc

Vágólapra másolva!
2023.01.28. 10:09
Címkék
A napvilágot 140 éve meglátó néhai válogatott jobbszélső, Niessner Aladár tagja volt a Gillemot Ferenc-féle „nagy” MAC-nak, Szegeden és Nagyváradon is lendületet adott a futballnak, építőmérnökként kiemelkedett – főként szombathelyi – városfejlesztő munkája és úttechnikusi szakértelme.


A MAC 1907-ben bajnoki második labdarúgócsapata, az ülő sorban balról az első Niessner Aladár
A MAC 1907-ben bajnoki második labdarúgócsapata, az ülő sorban balról az első Niessner Aladár



Az elmúlt nyáron végre rendeztem adósságom, családommal elautóztam az ausztriai Doborjánba (Raiding), hogy a hely szellemének átengedve magam, belépjek Liszt Ferenc szülőházába, és megnézzem az életét feldolgozó állandó kiállítást. Ahogy a múzeumi ajánlóban is szerepel, a nagy komponista és zongorista édesapja, Liszt Ádám 1808 és 1822 között juhászati számtartóként, gazdatisztként szolgált az Esterházy-uradalomban, a zsindelytetős ház a település valamikori legtekintélyesebb objektuma, egy korabarokk épületegyüttes része volt.

Ottjártam óta fél év telt el, és ha csak virtuálisan is, újra kikötöttem Doborjánban. Az 140 éve született néhai válogatott labdarúgó, Niessner Aladár életét megismerendő belefutottam a könyvtáros, helytörténet-kutató Biczó Zalán 2021. március 31-én a Kisalföld internetes oldalán megjelent cikkébe, amelyből kiderül: Niessner ugyanabban a házban látta meg a napvilágot, mint az 1811. október 22-én született csodagyerek, virtuóz zongorista, zseniális zeneszerző, a kora sztárjaként ünnepelt Liszt Ferenc!

„A lóki római katolikus születési anyakönyvben (Doborján anyakönyvileg Lókhoz tartozott) a következő olvasható róla: »Gyermek neve: Alfredus Joannes Vincentus. Szülők neve: Franciscus Niessner provisor és Elisabetha Némethy.« Tehát Alfrédként írták be keresztnevét a születési anyakönyvbe, de a családban mindig Aladárként szerepelt” – közli cikkében Biczó Zalán. A különleges Liszt–Niessner életrajzi kapcsolódást az magyarázza, hogy mintegy hét évtizeddel később a labdarúgó édesapja volt a gazdatiszt az uradalomban, és ugyanabban a szolgálati lakásban élt családjával.

A magyar futballhőskor szereplője Budapesten járt középiskolába, a VIII. kerületi községi főreáliskola éves értesítőiben Niesner Alfrédként (!) említik; az 1906-os kiadványban az 1900-ben érettségizők között olvasható a neve, alatta a születési dátum: 1883. jan. 22. Felsőfokú tanulmányait a Műegyetemen végezte, a M(A)FC-ban 1900-tól futballozott és atletizált. A „technikusok” gárdája nem szerepelt az első osztályban a magyar labdarúgás első három idényében, de például 1901. október 21-én az I. Vienna Football Clubbal összecsapva avatta fel a margitszigeti füves pályát, és 2:1-re kikapott. „A magyar csapatból kiváltak játékukkal Fehéry kapus, Reiner hátvéd, aki kitűnő formában van ismét, Gillemot, továbbá Borbás, Niessner és Misky csatárok” – írta a Magyar Nemzet.

NÉVJEGY

NIESSNER (NÉVERY) Aladár
Született:
1883. január 22., Doborján (ma: Raiding, Ausztria)
Elhunyt:
1956. június 30., Sopron
Sportága:
atlétika, labdarúgás
Posztja:
jobbszélső, középcsatár
Klubjai. Labdarúgás:
M(A)FC (1901–1905), MAC (1905. november–1908), Szegedi AK (1908–1910)*, Nagyváradi SE (1911–1913), Nagyváradi Törekvés MTE (1918–1919).      Atlétika:M(A)FC (1900, 1902–1905), MAC (1901, 1905. november–1908), Szegedi AK (1908–1909)
Legjobb eredményei. Labdarúgás:
bajnoki 2. (1907), bajnoki 3. (1908), 5x válogatott (1903–1907). Atlétika:2x bajnoki 2. (1901, 1902: negyedmérföldes futás)
*Szegeden, majd Nagyváradon játékos-edző volt.

Ebben az esztendőben alakult meg a labdarúgó-szövetség, megszervezték az első bajnoki idényt, Niessner a MAC színeiben második helyet szerzett negyedmérföldes futásban az atlétikai bajnokságon, hogy aztán 1902-től újra MAFC-osként folytassa. A piros-fehérek 1904-ben szerepeltek először a futballélvonalban, Niessner 1905 novemberében átlépett a MAC-ba, amely az első őszi-tavaszi kiírásban bombasztikus teljesítményt nyújtott, miután idény közben, 1906 novemberében trénernek szerződtette a kor kiváló sportolóegyéniségét, Gillemot Ferencet.

„Zsilmó” elsőként vezényelt télen is edzéseket, alaposan megizzasztva a játékosokat a Lovarda csarnokában vagy a Margitsziget sétányain. Munkája nyomán valósággal szárnyaltak a griffesek, 1907 tavaszán egyszer sem szenvedtek vereséget tétmeccsen, és a legtöbb gólt (78) lőve, a legkevesebbet (15) kapva csak két ponttal maradtak el a bajnoki címet megszerző Ferencvárostól. Niessner jobbszélsőként száguldozott a pályán, ugyanakkor még ebben az évben Szegedre szólította a kötelesség, ahol városi segédmérnökként kezdett dolgozni. A legtöbb forrás szerint 1907-ben kapta meg diplomáját, Melega Miklós tanulmányában viszont ezt olvashatjuk: „1904-ben szerzett mérnöki oklevelet, majd Brüsszelben, Londonban, Auszriában és Németországban folytatta tanulmányait. Hazatérve Budapesten kezdte meg mérnöki gyakorlatát magánmérnökként és egyetemi tanári asszisztensként.”

Szombathely városi műszaki tanácsnokaként
Szombathely városi műszaki tanácsnokaként



Szegedi munkájával magyarázható, hogy az 1907–1908-as idény tavaszán csak egy bajnoki találkozón lépett pályára (április 12.: MAC–Fővárosi TC 5:0), mégpedig középcsatárként, ő szerezte az utolsó gólt. Nagyobb galibát okozott szerepeltetése a következő kiírás 1908. szeptember 20-i nyitó fordulójában, amikor is vele a soraiban nyert a MAC 1:0-ra az MTK ellen. Az aradiak kérték az MLSZ-t, döntse már el, Niessner melyik csapat kötelékébe tartozik, merthogy a Szegedi AK-t erősíti a déli kerületi bajnokságban... A szövetség magára vállalta a felelősséget, tudniillik munkatársa elmulasztotta megjelentetni a Nemzeti Sportban (amely az MLSZ hivatalos közlönye is volt egyben) Niessner SZAK-ba szerződését – így jóhiszeműségre hivatkozva a MAC-tól nem vontak le pontokat, Niessner viszont már csak a Tisza partján rúgta a labdát.

Egészen 1910-ig amikor is októberben hírül adták, hogy Nagyváradon kapott városi osztálymérnöki állást. Nem csoda, hogy Körös-partra költözését nagyon sajnálták Szegeden: „Az 1908-as év a gyors fejlődés éve, amit a klub az akkori magyar válogatott Niessner Aladár kitűnő sportembernek köszönhet, aki igazi sportszellemet vitt a csapatba” – olvasható Földessy János az MLSZ 25 éves jubileuma alkalmából 1926-ban megjelent könyvében.

Ha már válogatott, Niessner 1903 és 1907 között ötször kapott meghívót, háromszor nyertes, kétszer vesztes csapat tagja volt. Bemutatkozásán (2:1 Csehország ellen) „az első félidőben borzasztóan rosszul játszott”, de később ő adta a gólpasszt a győztes találat előtt – ez volt a magyar válogatott első sikere! Utolsó mérkőzésén négymeccsesre nyúlt a nemzeti együttes bécsi nyeretlensége (0:2 Ausztria ellen), a két magyar szélsőről így vélekedett Az Ujság: „Niessner és Borbás a csatársor két legjobb embere volt és ha nem bírtak eredményesebben érvényesülni, csak az okozta, hogy igen rosszul kapták a labdákat.”

És akkor vissza Körös-partra, ahol – felelős civil munkája mellett – a Nagyváradi SE fellendítésével tette le a névjegyét, majd a világháború miatt elvesztegetett évek után (1914 novemberében vonultatták be) a Nagyváradi Törekvést segítette nem középiskolás fokon. Az általa felkészített, jobbszélsőként a pályán is támogatott együttes 1919. augusztus 4-én először verte meg a Nagyváradi AC-t, a korabeli beszámolók szerint a turistákra váró konflisokból az örömittas szurkolók kifogták a lovakat, és maguk húzták a kocsikba ülő győzőket a városközpontig...

A vesztes világháborút követően, 1919-ben hűségesküt követeltek meg Romániában a magyar köztisztviselőktől, amit Niessner elutasított, így állás nélkül maradt, és feleségével, valamint három fiúgyermekével Magyarországra települt. Átmenetileg Debrecenben vállalt munkát, majd 1922 februárjában az ország másik végében, Szombathelyen átvette a mérnöki hivatal vezetését, egyúttal városi műszaki tanácsnok lett.

Melega Miklós tanulmányából többek között kiderül, hogy Vas vármegye székhelyén tevékenyen részt vett a vízmű megújításában, ő készítette el a város útépítési programját, vagy például az ő irányításával született meg 1923-ban Szombathely szabályozási terve. Különösen az útburkolatok szakavatott hozzáértőjeként tett szert országos hírnévre, saját eljárást is kidolgozott. Emellett részt vett a sportéletben is: igazgatósági tagja volt az első két profi idényben (1926–1928) negyedik helyen végző Sabariát irányító gazdasági társaságnak, a Sabaria Labdarúgók Szövetkezetének, ott volt 1927-ben a Nyugati Automobil és Motor Club alapításánál. Az 1928–1929-es évad legelején, szeptember közepéig – az új tréner, Weisz Árpád érkezéséig – edzette is az együttest.

A családnevét 1934-ben Néveryre változtatta, 1942-ben betegsége miatt saját kérésére nyugdíjazták, és előbb Budapestre, majd 1945 után középső fiához, Egonhoz Sopronba költözött. Ott hunyt el 1956 nyarán, sírját – Biczó Zalán írása nyomán – tavaly mentették meg a felszámolástól.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik