Lothar Matthäus: Magyarországnak igazi csapata van!

– Kezdjük a németeket most leginkább foglalkoztató kérdéssel: ki lesz a szövetségi kapitány?
– Na ez nagyon jó kérdés… – felelte lapunknak Lothar Matthäus, korábbi szövetségi kapitány, aki 2003 és 2006 között irányította a magyar válogatottat, az utóbbi években pedig a német televízióban dolgozik szakkommentátorként. – Németországban mindenki Jürgen Kloppról beszél, a többség őt szeretné a kispadon látni. Csakhogy… Szerződés köti a Liverpoolhoz, ki tudja, mikor tud onnan eljönni, egyáltalán el akar-e jönni. Az elmúlt években számtalanszor felvetődött a neve, abban szinte mindenki egyetért, hosszú távon ő lenne a legjobb megoldás.

– Ön is így gondolja?!
– Igen. De vele kapcsolatban most tényleg túl sok a kérdőjel… Ha azt mondaná, hogy a nyári Európa-bajnokság után jön és ő lesz a német válogatott szövetségi kapitánya, ebben az esetben most rövid távra kell edzőt keresni. Aki a nyári Európa-bajnokságra összerántja a társaságot. Ám ha Jürgen Klopp elzárkózik a munka elől, és Angliában képzeli el a jövőjét, egészen más a helyzet. Akkor most azonnal hosszú távra kell valakit kinevezni. Megtalálni a legjobb megoldást.

A német válogatott élére keménykezű edző kell

– Azt elképzelhetetlennek tartja, hogy külföldi szövetségi kapitány legyen a befutó?
– Ezt kizártnak tartom! Mindig is német kapitányunk volt, ez most sem fog változni. Nincs okunk külföldön keresgélni, jobbnál jobb német edzők vannak.

– Ön kiben látna fantáziát?
– Hosszú távon Julian Nagelsmannban, rövid távon Rudi Völlerben. De állítólag Matthias Sammer neve is ott van a kalapban, irányította a Dortmundot, a Stuttgartot, nagy név volt a válogatottban, de már az én nevemet is hallottam a jelöltek között.

– Na tessék! És eljátszott a gondolattal? Egyáltalán belevágna ekkora felelősséggel járó munkába?
– Nemigen. Négy-öt név van azon a bizonyos listán, nekem nincs okom álmodozni. Élvezem a hétköznapokat, a magánéletem is rendben van, számtalan nagyszerű helyen dolgoztam korábban edzőként, úgyhogy már egyáltalán nem ragaszkodom a kispadhoz… A német válogatottnak most olyan szövetségi kapitányra van szüksége, aki mindennél és mindenkinél jobban motivált, aki valódi csapattá tudja formálni a labdarúgókat. Hiszen az Európa-bajnokság Németországban lesz, ez most dupla felelősség.

– Mégis mi a gond a válogatottal?
– Sokan próbálták megfejteni az elmúlt időszakban, senkinek sem sikerült. Jó, sőt mondhatjuk, kiváló futballistáink vannak, akik Európa legjobb klubjai­ban játszanak, nehéz kibogozni, mi a probléma, hol lehet a gond. Éppen ezért kell megfelelő karaktert találni a válogatott élére, aki kellően kemény, hiszen valahogyan csapatot kell faragnia a játékosokból.

Szoboszlai Dominiknak hozzá kell szoknia a rajongáshoz

– És a magyar válogatotthoz mit szól?! A selejtezőcsoportunkban legutóbb Belgrádból hoztuk el a három pontot.
– Kilencven százalékig biztos vagyok benne, hogy a magyarok ott lesznek az Európa-bajnokságon. Nemcsak azért, mert most jól teljesítenek, hanem azért is, mert az elmúlt években rengeteget fejlődtek. Számtalan jó mérkőzést játszottak, igazi nagy csapatokat győztek le, a legutóbbi Eb-n és a Nemzetek Ligájában is kisebb csodát tettek. A kulcsjátékosok immár a legerősebb bajnokságokban játszanak. Na és ami a lényeg: Magyarországnak igazi csapata van!

– Szoboszlai Dominik Liverpoolba szerződéséhez mit szólt? Nekünk, magyaroknak ez az átigazolás többet jelent szimpla transzfernél…
– A világ egyik leghíresebb klubjába igazolt. Óriási dolog ez! Jól kamatoztatta a tehetségét, és rendre a legjobb lépéseket választotta a karrierjében. Fiatalon Salzburgba került, ahol tökéletes akadémiai képzést kapott, nem véletlen, hogy az ottani rendszerből több fiatal szép karriert fut be. Dolgoztam ott, abban a szisztémában minden egyes apró fogaskerék a helyén van. A Bundesligába, Lipcsébe is jókor ment, ott ugyanúgy tovább fejlődhetett, mostanra pedig zseniális játékos, igazi modern futballista lett.

– Elképesztő látni, hogy a gyerekek megőrülnek érte, a napokban a csehek elleni mérkőzés után több ezren próbáltak a mezéhez hozzájutni.
– Ehhez hozzá kell szoknia. A magyaroknak a szurkolóik is az egyik legnagyobb erősségük, egész Európa a csodájára jár, hogy egy-egy felkészülési mérkőzésre is megtöltik a hatvanezres arénát. Néhányszor én is jártam a stadionban, tényleg lenyűgöző. Legutóbb tavasszal az Európa-liga döntőjén voltam kint, csodálatos stadion. Nyugodtan mondhatom, az egyik legszebb Európában.

Kisfia, Milan tőle örökölte az elszántságot, a kitartást

– Németországban tartózkodik többet, vagy nálunk Budapesten?
– Németországban. De továbbra is sokat járok Magyarországra. Két évvel ezelőttig ott töltöttem a legtöbb időmet, akkor nyugodtan mondhattam, hogy Budapest az első számú otthonom. Most ez München.

– A család miatt?
– A kisfiam kilenc és fél éves, itt vannak a barátai, itt jár iskolába, edzésekre. Nekem pedig mellette a helyem. De ugyanúgy megvan a pesti apartmanom, ha tehetem, megyek és élvezem a budapesti utcák hangulatát.

– Kisfia, Milan továbbra is rajong a fociért?
– Mi az hogy! Egyre inkább. Szépen lépeget előre a ranglétrán, már a tizenkét évesek között játszik, ami ebben a korban rendkívül nagy különbség. Ő a legkisebb, de sosem adja fel.

– Akkor ebben alighanem önre ütött…
– Néhány tulajdonságát valóban tőlem örökölte. A mentalitást és a gyorsaságát biztosan. Annak idején én sem pusztán a tehetségemmel értem el azt, amit.

– A kitartásával?
– Az elhivatottságomnak köszönhetek sok mindent. A korosztályomban sem én voltam a legtehetségesebb, de hogy én akartam legjobban a sikert, az tuti! Sosem adtam fel. Edzések után is kint maradtam, akkor már tisztában voltam vele, mindenben én szeretnék a legjobb lenni. Milannak még sokat kell tanulnia, de ahogy látom, ő is megfeszül a sikerért, és ez jó.

– Továbbra is Jamal Musiala a kisfia kedvenc játékosa?
– Naná! A tőle kapott aláírt mezt nagy becs­ben tartja.