Csányi Sándor MLSZ-elnökként is örül Gera Zoltán vasasos munkájának

– Nem rejt-e túlzott biztonsági, s ebből következően sokféle egyéb kockázatot, hogy az Eb előtti utolsó hazai felkészülési meccsünket Izraellel játsszuk?
– Nem voltunk könnyű helyzetben az ellenfelek keresésekor – mondta a június 8-ra tervezett mérkőzéssel kapcsolatban Csányi Sándor. – Az Eb-döntő közelsége miatt igen korlátozott volt a választási lehetőség. Újdonságként azt is meg kell szokni, hogy több szövetség azért mond nekünk nemet, mert túl erős ellenfélnek tartja a magyar csapatot. Tény, hogy a máltaiak kizárólag Ausztriában akartak velünk játszani, mert ott edzőtáboroznak majd a nyáron. Célunk volt az is, hogy Marco Rossi felkészülési programjába illeszkedő, minőségi csapatot hívjunk meg, ne feledjük, ez a találkozó lesz számunkra az Eb-főpróba. Izrael mellett kizárólag Gibraltár csapata jelezte, hogy szabad ebben az időpontban, amely viszont nem felel meg ennek a kritériumnak.
 

– A legutóbbi magyar−izraeli felkészülési mérkőzésnek zárt kapus vb-selejtező lett a következménye Románia ellen, pedig akkor még nem volt állandó háborús helyzet Palesztinában, amely még az izraeli klubcsapatok nagy részének is lehetetlenné teszi, hogy Európa más részein szurkolók előtt szerepeljen.
– Jogos a kérdés, jól emlékszem arra a 2012-es magyar–izraeli mérkőzésre, amelyen mintegy tizenegyezer néző volt, és amelyen egy kis csoport vélhetően tudatos provokációjának lettünk áldozatai, és azt sem feledtem, hogy az akkoriban legjobban várt tétmérkőzést, a románok elleni hazai selejtezőt kellett emiatt zárt kapuk mögött rendezni. Azóta megítélésem szerint rengeteget változott a szurkolói kultúra, és most már joggal bízhatunk benne, hogy ünnepi hangulat, nem pedig gyűlölködés lesz a Nagyerdőben.
 

– Ide kapcsolódik, hogy miért nem főpróbázhat júniusban a Puskás Aréna közönsége előtt az Eb-re induló válogatott?
– A Puskás Arénában rendezendő koncertek miatt, de így egy régi tervünk is valóra vált, hogy vidéki nagyvárosba vigyük a válogatottat. Izrael nemzetközi szinten magasan jegyzett csapat. Összességében szerintem pozitív a végkifejlet.

– Miként kommentálná Gera Zoltán Angyalföldre szerződését MLSZ-elnökként és a Vasas főszponzorának képviselőjeként?
– Gera Zoltán a magyar futball nagy értéke. Már több alkalommal kifejezte, hogy szívesen venne részt napi munkában, vezetne klubcsapatot. Szerintem a Vasas jól döntött, amikor őt nevezte ki, hiszen jól ismeri a magyar játékosokat, közöttük kiemelten a fiatal tehetségeket. Egyben persze kockázatot vállaltak, hiszen Zoltán fiatal szakember, aki a karrierje elején jár. Ez lesz az első olyan alkalom, amikor taktikai, futballszakmai tudása igazán érvényesülhet, hiszen az U21-es korosztálynál a szövetségi edzőnek szűk a mozgástere: a játékosok sok esetben a szükséges játékpercek hiányában érkeznek meg a nemzeti együtteshez, eltérő állapotban, miközben a legjobbakat azért kell nélkülözni, mert a felnőttválogatotthoz kapnak meghívót. Ahogyan sokszor elmondtam, klubszinten le vagyunk maradva a fiatalok szerepeltetése terén a hasonló méretű országokhoz képest. Az igazság az, hogy én sokszor bizalmatlan vagyok, amikor ismeretlen külföldi edzőket neveznek ki a klubok. Szerintem nagyon fontos, hogy a magyar szakemberek megkapják időben az esélyt, ezért MLSZ-elnökként is örülök a váltásnak. Szélesi Zoltán személyében nemzetközi tapasztalattal is felvértezett, tehetséges edzővel oldottuk meg a pótlását, ezzel a magyar klubvezetőknek is szeretnénk jó példát mutatni.
 

– Sokáig bosszankodtunk azon, hogy kevés a néző a válogatott mérkőzéseken, az utóbbi időben a jegyhez jutás nehézségei keltenek indulatokat. A múlt héten kivédhető lett volna, hogy a jegyekért, bérletekért indított rohamban megint összeomoljon az erre a célra létrehozott informatikai rendszer?
– Olyan rendszert vezetünk be, amely Nyugat-Európában több nagy klubnál, köztük Premier League-csapatoknál is működik. Ennek informatikai rendszere a Puskás Arénánál nagyobb kapacitású stadionokat szolgál ki a legmagasabb színvonalon. A pénteki bérletértékesítés előtt néhány órával, bosszantó módon, a rendszer külföldi üzemeltetői hibát jeleztek nekünk, és ezért az indulás halasztásáról döntöttünk. Ez kellemetlen, hiszen szerettük volna a bérletek eladásánál az új háttérrendszert zökkenőmentesen alkalmazni. Ha nem is volt szó – ahogy egyesek írták – összeomlásról vagy teljes leállásról, melyet a rövid idő alatt eladott harmincezer bérlet mutat a legjobban, de alaposan ki kell vizsgálni, mi történt, mert a szurkolói klub rendszerének, a pontgyűjtésnek hibátlanul kell működnie a szurkolók érdekében. A műszaki fönnakadás roppant bosszantó, a kellemetlenségért személy szerint is a szurkolók elnézését kérem! Számunkra az a legfontosabb, hogy a jövőben azok jussanak jegyhez, akik rendszeresen ott vannak a nemzeti együttes, illetve az MLSZ nem telt házas mérkőzésein is. A szurkolók kérését teljesítjük azzal, hogy először 2025-ben már azok vehetnek elővásárlással jegyet, akik az idén a legtöbb pontot gyűjtik össze. Hosszabb távon pedig megfontolható, hogy az NB I-es bajnoki mérkőzések is pontot érjenek, ha ezt majd a szurkolók is támogatják.

– És ha már indulatok, itt van még a Mészöly-ügy, amelyben sokan kétségtelen és üldözendő rasszizmusról, mások durván eltúlzott büntetésről beszélnek és kiállnak az Újpest új edzője mellett. Mi itt az MLSZ-elnök álláspontja?
– Nem a miniszterelnök az egyetlen, aki szigorúnak tartja Mészöly Géza eltiltását, én is erősnek éreztem, de az az igazság, hogy ez volt a legenyhébb adható szankció. Az UEFA-szabályzatokkal összhangban kialakított magyar fegyelmi szabályzat alapján a legkisebb büntetés, amelyet rasszista megnyilvánulás esetén a testület kiszabhatott, a három hónapra szóló eltiltás. Ebből egy hónapot kell most letöltenie, két hónapot pedig felfüggesztett a bizottság. A döntés nem végleges, hiszen a fellebbezés után még hátravan a másodfok. Ugyanakkor a szabályaink szerint nem lehet például írásbeli figyelmeztetést vagy kisebb pénzbüntetést adni, amivel talán kevesebben vitatkoznának.

– Rendben, de valóban rasszizmusnak kell-e minősíteni, ami történt?
–  A „feka”, akármilyen szándékkal is hangzott el, egyértelműen faji megkülönböztetés, hiszen ezzel általánosított és a bőrszínhez kapcsolt képességeket. Egy vezetőedzőnek figyelnie kell rá, hogy milyen szavakat használ, hogyan fogalmaz, hiszen nyilatkozata nagy tömegekhez jut el. Ezzel együtt remélem, Mészöly Géza tanult a hibájából.