A legendás Bozsik József a remény kapitánya volt...

A Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége javaslatára az OTSH felmentette tisztségéből Illovszky Rudolf szövetségi kapitányt és Bozsik Józsefet nevezte ki 1974. június 24-én. A 101-szeres válogatott, az Aranycsapat jobbfedezete korábban a Bp. Honvédnál edzősködött, 47 NB I-es találkozón ült a kispestiek kispadján, ám 1967 szeptemberében befejezte tevékenységét. Kinevezését a következőképpen fogadta: „A szövetségi kapitányi megbízatást rendkívül szép és felelősségteljes tisztségnek tartom.” Szakvezetői ars poeticáját így fogalmazta meg: „Rosszul lehet játszani, de szív nélkül sohasem.”

A korábbi kapitány, Illovszky Rudolf az 1972-es Európa-bajnokság negyedik helyére vezette az együttest, ám nem jutottunk ki az 1974-es NSZK-beli világbajnokságra. Illovszky Rudolfot nem menesztették az utolsó selejtező, a magyar–svéd (3–3) után, második szövetségi kapitányi korszakából még hat mérkőzés jutott neki. Albert Flórián Jugoszlávia elleni búcsúmeccsén (3–2) ült utoljára a válogatott kispadján (1974. május 29., Székesfehérvár). A helyére érkező Bozsik József munkáját az Újpesti Dózsa vezetőedzője, Várhidi Pál segítette. Az első ellenfél Ausztria válogatottja volt 1974. szeptember 28-án, a program akkor sem változott, amikor kiderült, hogy az 1976-os Eb-selejtezőben az osztrákokkal sorsoltak össze bennünket.

Az új kapitány nagy tervekkel látott munkához, első nyilatkozataiban nem tagadta: „Meg akarjuk nyerni az olimpiai bajnokságot, ott akarunk lenni Argentínában a világbajnokságon. Ezért kezdettől fogva, az első mérkőzéstől számítva a jövő csapatát építem. (…) A Práter csak az első lépés, aztán négy válogatott mérkőzés következik egymás után, kettő közülük Eb-találkozó.”

Az MLSZ elnöke, Kutas István bevezette a követelményrendszert, ugyanakkor hiteles szakembereket keresett a különböző posztokra. Azért esett Bozsik Józsefre a választása, mert Cucu mindig is a munka híve volt, a sportvezető négyéves ciklusban gondolkodott vele az A-válogatott élén. A szeptemberi osztrák–magyart Hans Krankl góljával 1–0-ra elveszítette a nemzeti csapat, Cucu Nagy III János és Becsei József – az MTK szélsőjének ez az egy válogatottság adatott – személyében két újoncot avatott, szándéka szerint a jövőben az 1974 májusában Eb-t nyerő U23-as válogatott labdarúgóira is számított.

A sors azonban közbeszólt. Október elején szívpanaszokkal a Tétényi úti kórházba került, ahol kis kiterjedésű infarktust állapítottak meg. Panaszai állandósultak, kapitányi feladatát nem láthatta el – az argentínai vb előtt, 1978. május 31-én elhunyt.