Bárány Donát: Szerettem volna bizonyítani a szövetségi kapitánynak

ÍGY KELL BEMUTATKOZNI. Ha gólt nem is szerzett, és gólpasszt sem osztott ki, Marco Rossi szövetségi kapitány számára egyértelművé tette, a jövőben lehet rá számítani. Sőt, az olasz tréner a Görögország elleni találkozót követően Varga Barnabás első számú helyettesének nevezte Bárány Donátot, ami már csak azért is nagy szó, mert olyan futballistáról mondta, aki a mögöttünk hagyott kerethirdetés előtt még csak álmodozhatott róla, milyen lehet a nemzeti csapat mezét magára húzni. Marco Rossi ezúttal viszont egyértelművé tette, Bárány Donát két meccs alatt is letette a névjegyét, mostani teljesítménye után biztosan számíthat újabb meghívóra.

 „Nagyon örülök neki, ha Marco Rossi így látta – felelte a keddi mérkőzés másnapján lapunknak Bárány Donát, aki eddigi 106 NB I-es összecsapásán 38 gólt szerzett. – Ezek a mondatok csak még inkább motiválnak, még több erőt adnak a folytatáshoz. A jövőben is szeretném megmutatni neki, hogy erre a teljesítményre nem csupán az elmúlt két találkozón voltam képes, a jövőben is kihozom magamból a maximumot. Várom a meghívót, ha bármikor lehetőséget kapok,  élni szeretnék vele. És abban mindenki biztos lehet, akkor is mindent kiadok magamból. Mindig is ilyen voltam, ilyen a stílusom, a karakterem.”     

Árnyalja a képet, hogy a 25 esztendős csatárt balszerencséjére a Görögország elleni meccs 77. percében sérülés miatt le kellett cserélni, az ellenfél védőjével összerúgva olyan szerencsétlenül fordult alá a bokája, hogy bárhogyan is szerette volna, nem tudta folytatni a játékot.

„Az adrenalin dolgozott még bennem, az öltözőbe a saját lábamon mentem be, de ahogy megpihent a lábam, egyre inkább bedagadt, és egyre jobban fájt – idézte fel a kedden történteket Bárány Donát. – A mérkőzést követően, este még készült egy röntgenvizsgálat, hogy a legrosszabb forgatókönyvet kizárjuk, a törést szerencsére megúsztam. Most már idehaza vagyok Debrecenben, újabb kivizsgálások várnak rám, reméljük, nem lesz nagy baj. Egyelőre mankóval járok. Bízom benne, néhány hét alatt rendbe jövök, és a júniusi válogatott mérkőzésekre ismét formába tudok lendülni.” 

A debreceni csatár szeptemberben tölti be a huszonhatot, egyáltalán nem váratlanul jött sikertörténet az övé. A DVSC saját nevelésű játékosaként fokozatosan nőtte ki magát, 2019-ben még az NB III-as DEAC-ban játszott, egy évvel később a másodosztályú Debrecent erősítette, az abban az idényben szerzett 15 góljával vált „felnőtt” labdarúgóvá. Karakterét illetően Marco Rossi is külön kiemelte az akarnokságát, egyetlen helyzetben sem ismer elveszett labdát, ez a tulajdonsága már egészen kicsi korában megmutatkozott. Az óvodában megpróbálta rávenni a többieket, hogy focizzanak vele, általában mindenki ellene játszott, amit ő kifejezetten élvezett. Már ebben a képben is benne van valami a mai Bárány Donátból, nem a kényelmes helyzeteket kereste, hanem azt, ahol meg kell küzdeni a fölényért.

 „Ez tényleg így volt… Gyerekkoromban is rendre kerestem a kihívásokat, amelyek még inkább harcra ösztönöztek. De ez nemcsak a futballra volt igaz, a hétköznapokra is. A mai napig szeretem a vetélkedőket, a versengés mindig jobb teljesítményre sarkall.”      

Négy és fél évesen vitték el szülei az Olasz Focisuliba, és bár a család nem akarta ráerőltetni a futballt, ő és a labda elválaszthatatlan páros lettek. Az Olasz Focisuli fontos mérföldkő az életében, ahol nem csupán technikai alapokat kapott, hanem közeget is. Külföldi tornákra utaztak, barátokat szerzett, és ráérzett a siker (a gólkirályság) ízére. Merthogy ezekre a sikerekre szüksége volt, hiszen sokszor érezte úgy, nem lesz belőle futballista. Hiába rúgta a gólokat, hiába játszott jól, ő akkor érezte először igazán, hogy jelentős karriert futhat be, amikor aláírta első profi szerződését. Ez sokat elmond beállítottságáról. Nem abból építkezett, hogy mindenki vállon veregette, hanem abból, hogy újra és újra bizonyítania kellett.

 „Most sem úgy érkeztem meg a telki edzőközpontba, hogy én legyek a csapat középpontja. Sokkal inkább lehetőségként éltem meg ezt az egészet, de az edzéseken igenis le akartam tépni mindenkiről a mezt. Tisztában vagyok vele, ki milyen szinten futballozik, ki mire képes. Úgy voltam vele, lehetőségem van tanulni edzéseken is olyan futballistáktól, akik topklubokban futballoznak. És bizonyítani szerettem volna, mi, akik az NB I-ben játszunk is hasznára tudunk lenni a válogatottnak. Szerettem volna megmutatni magamat, ez talán sikerült.”     

Bárány Donát korábban úgy fogalmazott, ő egy egyszerű srác, aki ideje nagy részét a családjával és a párjával tölti, akivel tizenhat éves kora óta ismerik egymást.

A pályán ugyanakkor korántsem egyszerű, sokkal inkább kellemetlen ellenfél. Olyan center, akit nehéz szabályosan megállítani. Erős, ösztönös, jól fordul le háttal a kapunak, bírja az ütközéseket, és van benne valami nyers, mégis hatékony csatárösztön. Nagy élmény volt neki, hogy a válogatottban olyan futballistákkal játszhatott együtt, mint Sallai Roland, Willi Orbán vagy a csapatkapitány Szoboszlai Dominik. Utóbbival tízéves kora körül egyébként már játszott egy pályán, igaz, ellenfélként.

„Ezt a történetet apu szokta mesélni. Az igazat megvallva, én nem emlékszem rá, rengeteg tornán vettünk részt, sokat jártunk külföldre is. Édesapám egy képet mutatott, amelyen Szoboszlai Dominik és én vagyok rajta. De szerintem ez egy szülőnek izgalmasabb téma, mint nekünk, játékosoknak.”     

Bárány Donát esete nem azért érdekes, mert két felkészülési mérkőzésen kapott néhány jó mondatot a szövetségi kapitánytól. Sokkal inkább azért, mert a története hiteles. Debreceni fiúként nőtt fel, saját nevelésű játékosként mutatkozott be a Lokiban, nem tolták előre, nem menedzselték túl. Megjárta a második csapatot, megküzdött a kételyeivel, sérülésekkel, és közben megmaradt egyszerű debreceni srácnak.

FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS
MAGYARORSZÁG–GÖRÖGORSZÁG 0–0
Budapest, Puskás Aréna, 58 000 néző. Vezette: Florian Badstübner (Lasse Koslowski, Sven Waschitzki) – németek
MAGYARORSZÁG: Tóth B. – Bolla B. (Osváth, a szünetben), Orbán, Dárdai M., Kerkez – Schäfer, Vitális (Szűcs T., 67.) – Redzic (Lukács D., a szünetben), Tóth A. (Bárány, a szünetben; Schön, 77.), Szoboszlai – Sallai. Szövetségi kapitány: Marco Rossi
GÖRÖGORSZÁG: Colakisz (Cifcisz, 78.) – Vajannidisz, Recosz (Muzakitisz, 78.), Kulierakisz, Cimikasz – Kurbelisz, Triandisz – Maszurasz (Rota, 78.), Bakaszetasz (Tetteh, 67.), Colisz – Pavlidisz. Szövetségi kapitány: Ivan Jovanovics