Aranycsapat: elindult Komáromban a Czibor-emlékév

Micsoda sorsszerűség: épp aznap nyílt meg Komáromban a Czibor Zoltán-emlékév, amely napon a legendás balszélső volt klubjai közül kettőt, a Ferencvárost és az Espanyolt Monte-Carlóban egymás ellen sorsolták az Európa-liga csoportkörében!

Az ezt lehetővé tévő győzelmet, az El utolsó selejtező mérkőzésének megnyerését, a litván Suduva elleni 4–2-es sikert csütörtök este Czibor Zoltán két legidősebb lánya, Írisz és Erzsébet, továbbá az egykori balszélső ferencvárosi, kispesti, válogatottbeli és barcelonai csapattársa, Kocsis Sándor fia, ifjabb Kocsis Sándor, illetve az ötvenes évek nagy Barcelonájának harmadik magyar tagja, Kubala László gyermeke és unokája is a helyszínen szurkolta ki a Groupama Arénában. Ők már természetesen a pénteki ünnepségre érkeztek Magyarországra Barcelonából, hiszen a komáromi Monostori erődben nyitotta meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Czibor 90 elnevezésű rendezvénysorozatot, amely az augusztus 23-án kilencven éve született Czibor Zoltán nagysága előtt tiszteleg vándorkiállítással (a felcsúti Puskás Intézet közreműködésével), készülő dokumentumfilmmel (Koltay Gábor rendezésében), Csák Attila szobrászművész jövőre elkészülő Czibor-szobrának látványtervének bemutatásával, új Czibor-életrajzi kötettel (amely a Rézbong Kiadó gondozásában jelenik meg, és amelyet szerzőpárosként Bodnár Zalán, a Nemzeti Sport munkatársa és Szöllősi György főszerkesztő jegyez), illetve Vizeli Csaba író-rendező életrajzi musicaljével, a Czibor, a Rongylábú címet viselő alkotással, amelynek ősbemutatója is a Monostori erőd udvarán álló szabadtéri színpadon volt.

„A futballisták rangsorolása mindig vitatott lesz, nem létezik objektív mérce, de az mindenképpen jelzésértékű, hogy a rangos francia L'Équipe szaklap az 1954-es világbajnokság álomcsapatába hat magyar labdarúgót választott be, a balszélső posztjára Czibor Zoltánt – fogalmazott ünnepi beszédében Szijjártó Péter az esemény komáromi születésű fővédnökeként. – Ez jelzi, hogy a maga korában a posztján senki sem volt jobb nála a világon, és egy olyan generáció tagjaként kellett bizonyítania, amelynek át kellett élnie a világháború borzalmait, a kommunista hatalomátvételt és 1956-ot.”

A miniszter ünnepi beszédében kiemelte, mennyire örömteli, hogy az emigráció évei után hazalátogató, majd a rendszerváltás után végleg hazaköltöző legendás futballista nevét viseli ma már a komáromi sporttelep, emlékét pedig ilyen tisztelettel ápolják a városban, amelyet mindig az otthonának tekintett. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Duna-parti város után Kék Dunának nevezte el barcelonai kávézóját.

Szöllősi György, a futballhagyományok nagykövete, a rendezvénysorozat védnöke ünnepi beszédében arra is rávilágított: a Czibor Zoltán iránti szeretet és tisztelet most jóval kézzelfoghatóbbnak tetszik, mint akkor, amikor annak idején a labdarúgó hazatért. Külön örömtelinek nevezte, hogy a legendás játékost abban az erődben ünnepelhetjük, amely egykor szovjet lőszerraktárként szolgált, és Czibor maga sem lehetett biztos benne, hogy megéli a kommunizmus bukását.

Dr. Molnár Attila komáromi polgármester az egykori nagyszerű futballista emberi nagyságát emelte ki, idézve tőle, hogy nagybetűs ember csak az lehet, akiben megvan öt dolog: akarat, tisztesség, becsület, továbbá emberbaráti és sportbaráti szeretet. Ennek jegyében emlékezett az ikonikus labdarúgóra az FC Barcelonát képviselő Ramón Alfonseda, a Barca Veteránjátékosok Szövetségének elnöke is, aki hasonmás régi Barca-mezekkel ajándékozta meg Czibor lányait, illetve az eseménysorozat védnökeit, szervezőit.