– A Lengyelország elleni mérkőzésre egyet aludva...
– ...bocsánat, majdnem aludva – jelezte nyomban Egervári Sándor a Nemzeti Sportnak, hogy álmatlanul telt keddről szerdára az éjszakája. – Hiába volt szó csupán felkészülési meccsről, a vereség ugyanúgy megviselt, mintha tétmérkőzésen maradtunk volna alul. Arról nem szólva, hogy egy-egy találkozó után ritkán alszik jól az ember... Szóval bánt, hogy kikaptunk, már csak azért is, mert jó lett volna győzelemmel búcsúzni az évtől.

– Hogy hangzik a konklúzió?
– Ami a legutóbbi két találkozót illeti, tesztelhettünk néhány játékost, aki azt megelőzően keveset vagy egyáltalán nem volt velünk, pontos képet kaphattunk arra vonatkozóan, mennyire illeszkednek a csapatba, ha úgy tetszik, mennyire használhatók. Neveket ne várjon tőlem, mert az egyéni értékelés az öltözőben hangzik el, annyit azonban elmondhatok, hogy volt, aki jó minősítést érdemelt ki, de akadt, aki csak közepest.

– Az utóbbi kategóriába tartozók aligha lehetnek a válogatott segítségére.
– A képlet egyszerű: aki élt a lehetőséggel, számíthat arra, hogy legközelebb is köztünk lesz.

– Aki nem, kaphat még egy esélyt?
– A válogatott nem egy zárt kör, aki méltó arra, hogy viselje a címeres mezt, köztünk a helye. Azt ugyanakkor ne felejtsük el, hogy Pintér Ádám, Szalai Ádám, Rudolf Gergely és Vermes Krisztián hosszabb-rövidebb ideje sérüléssel bajlódik, ha felépülnek, a versenyhelyzet tovább éleződik. Már a bő keretbe is nehéz lesz bekerülni – igaz, ezt a magam részéről örvendetesnek tartom.

– Másfél éve irányítja a nemzeti együttest. Ha egy mondatban kellene összefoglalni ezt az időszakot, hogyan fogalmazna?
– Egy szóval könnyebb: előreléptünk.

– Több szóval?
– Úgy vélem, amit a szövetség elnöke és elnöksége, valamint a futballtársadalom elvárt tőlünk, annak megfeleltünk. Korábban nem volt jellemző, hogy a válogatott fellépése miatt rendre megtelik a Puskás-stadion, és a pontokat sem gyűjtögettük, illetve a gólokat sem rugdostuk olyan szép számban, mint mostanság. A statisztikák ugyan nem mutatnak meg mindent, azért árulkodók, így egyebek mellett a számokra is támaszkodva mondom azt, hogy a további előrelépéshez nagy reményeket fűzök.

– Optimizmusát mi növeli még?
– Amit az elmúlt másfél esztendő legfőbb pozitívumaként említhetek: miközben a közösség kialakult, megtaláltuk azokat a futballistákat, akik mind szakmailag, mind emberileg sokat tehetnek azért, hogy hosszú távon legyenek meghatározó tagjai a válogatottnak.

– Tény, az érintettek életkorát böngészve szembetűnik, a többség „Csókolom!"-mal is köszönhetne Király Gábornak vagy Gera Zoltánnak.
– Szerencsére a tegezés dívik a játékosok között. A felvetés egyébként jogos: Bogdán Ádám, Varga József, Korcsmár Zsolt, Kádár Tamás, Lázár Pál, Pintér Ádám, Elek Ákos, Koman Vladimir, Stieber Zoltán, Szalai Ádám és Németh Krisztián személyében egy csapatot is össze lehetne állítani azokból, akik épphogy betöltötték a huszonhármat, vagy még fiatalabbak. Mivel külön-külön ugyanúgy fejlődhetnek, mint együtt, nem meglepő, hogy jelentős perspektívát látok bennük. Meggyőződésem, ideális a mostani keret összetétele, mivel az említett ifjak olyan pillérekre támaszkodhatnak, mint Király Gábor, Gera Zoltán és Hajnal Tamás, s akkor a már szintén sok csatát megélt Juhász Roland, Dzsudzsák Balázs, Rudolf Gergely fémjelezte középső évjáratról nem is beszéltem. Ha a „friss vér" vegyül a rutinnal, és ehhez hozzáadjuk a ránk jellemző töretlen győzni akarást, abból valami egészen jó sülhet ki. A jelenünk sem csúf, de hiszem, hogy a jövőnk még szebb lesz. Ehhez persze további előrelépés szükséges.

– Ha egy területet kellene megneveznie, ahol leginkább elkél a „csiszolás", melyik lenne az?
– A védekezésünk még mindig nem úgy működik, ahogy szeretnénk. Akadnak már jó periódusok, ám kihagyások minden meccsen előfordulnak – éppen ezek vezettek a hollandoktól elszenvedett vereségekhez. Ahhoz, hogy a tétmeccseket megnyerjük, a védőjátékunkon feltétlenül javítanunk kell. Sietve teszem hozzá, noha támadójátékunkban már most jelentős lehetőség rejlik, sem ezen, sem más téren nem vagyunk tökéletesek – ha azok lennénk, nem Spanyolország állna a világranglista élén, hanem mi...

AZ EGERVÁRI SÁNDORRAL KÉSZÜLT INTERJÚ TELJES SZÖVEGÉT A CSÜTÖRTÖKI NEMZETI SPORTBAN OLVASHATJA. A LAPBAN KÉSZÜLT NÉGYOLDALAS ÖSSZEÁLLÍTÁSBÓL AZT IS MEGTUDHATJA, HOGY MI A VÉLEMÉNYE A LASSAN A HÁTUNK MÖGÖTT HAGYOTT NAPTÁRI ÉVRŐL TÖBBEK KÖZÖTT BOGNÁR GYÖRGYNEK, VEREBES JÓZSEFBEK, DZURJÁK JÓZSEFNEK VAGY ÉPPEN PINTÉR ATTILÁNAK. DE ÉRDEKES STATISZTIKÁKAT IS MEGISMERHET A NEMZETI CSAPAT TELJESÍTMÉNYÉRŐL.